Jeles András filmes életművét elemzi Gelencsér Gábor Váratlan perspektívák című könyve

Jeles András filmrendező filmjeit elemzi Váratlan perspektívák című formabontó, olvasmányos új kötetében Gelencsér Gábor filmesztéta, aki az MTI-nek elmondta, szeretné, ha a koherens életmű eddig kevésbé ismert alkotásai is bekerülnének a köztudatba.

Gelencsér Gábor Váratlan perspektívák
Gelencsér Gábor Váratlan perspektívák

Gelencsér Gábor, az ELTE Filmtudomány Tanszékének docense legutóbb 2015-ben megjelent Forgatott könyvek című hiánypótló kötetében mutatta be új megközelítéssel, a film és az irodalom kapcsolatán keresztül az 1945 és 1995 közötti fél évszázad magyar filmtörténetét. Ennek a korszaknak megkerülhetetlen, meghatározó, eredeti hangú filmes alkotója a 71 éves Jeles András is, akinek filmes pályafutásáról azonban eddig nem született monográfia. A szerző a főiskolás vizsgafilmektől a nagyjátékfilmekig az eddigi Jeles-életmű 14 alkotását elemzi a Váratlan perspektívák című könyvében. “Ismerjük egymást, előfordult, hogy eljött az óráimra, ha Jeles-kurzus volt, és a hallgatóim kérdezhettek tőle. Nagyon megtisztelt, hogy elolvasta a kéziratot, és szinte szerkesztőként segítette a munkát” – mesélte.

A Váratlan perspektívák élvezetes olvasmány annak is, aki nincs otthon a filmesztétika világában, ami a kötet formabontó, párhuzamos szerkesztésének is köszönhető. “Minden filmjéről szerettem volna beszélni, ezért nyilvánvaló volt a kronologikus sorrend. Ezt követte az ötlet, hogy minden műről két szöveg szóljon, egy elemzőbb, leíróbb, a kortörténetet jelző rész, és egy kissé esszéisztikusabb, elvontabb, értelmező rész” – fejtette ki. A kétfajta elemzést tipográfiailag is elkülönítette, az egymást kiegészítő elemzéspárral a szerzőnek sikerül kibontania Jeles filmjeinek rendkívül összetett rétegeit és elvezetnie az olvasót az alkotások bölcseleti tartalmáig. “Jeles magányos, de nem elszigetelt művész, aki egészestés játékfilmjeivel alakítója és részese a hetvenes évek dokumentarista irányzatának (A kis Valentino), a nyolcvanas évek korszakváltó törekvésének (Álombrigád), ugyanezen évtized képzőművészeti ihletésű új érzékenységének (Angyali üdvözlet), a kilencvenes évek emlékezetpolitikájának (Senki földje) és az ezredforduló (nem létező, ezért retrospektív “árnyalatú”) filmes neoavantgárdjának (József és testvérei)” – foglalja össze a pályát az Előszóban hozzáfűzve: “kevés olyan koherens életművet ismerünk, amelyből pontosabban megérthető volna a hely és az idő, amelyben élünk”.
Jeles András filmes életművét elemzi Gelencsér Gábor Váratlan perspektívák című könyve részletei…

Prutkay Péter kiállítás a Pesti Vígadóban

Grafikáktól a dobozképekig címmel nyílt szerdán Prutkay Péter Munkácsy Mihály-díjas képzőművész mintegy 100 alkotását bemutató tárlat a Pesti Vigadóban.

Prutkay Péter Pesti Vígadó
Látogatók Prutkay Péter Munkácsy Mihály-díjas képzőművész Grafikáktól a dobozképekig című kiállításán a Pesti Vigadóban 2017. január 18-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke köszöntő beszédében kiemelte: Prutkay Péter művei megrendítőek, elgondolkodtatóak és asszociációra késztetik a nézőket. Az alkotások születését megelőző gyűjtőmunka pedig elképesztő teljesítményt takar. Keppel Márton művészettörténész arról szólt, hogy a kiállítás visszatekintés mintegy 5 évtized képzőművészeti munkásságára abból az alkalomból, hogy a művész idén tölti be 70. életévét. A tárlat olyan fordulópont, amely alkalmat ad a visszatekintésre és a számadásra, valamint a távlati célok kijelölésére is – fűzte hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy Prutkay Péter autodidakta módon sajátította el a szakma fortélyait, műfajhatárokat feszegető, kísérletező szemlélettel.  “Az 1960-as évek végétől színre lépő Prutkay a sokszorosító grafika legkiválóbb kortárs alkotói között vívott ki elismerést lenyűgöző szakmai precizitásának köszönhetően” – mutatott rá a művészettörténész, hozzáfűzve: “az 1970-80-as években készült politikai ihletésű munkákon megalkuvás nélkül fogalmazza meg a morális felelősségvállalás nélkülözhetetlenségét és a hatalom természetének valódi sajátosságait. “A művészt csaknem fél évszázada foglalkoztatják dobozba zár tárgyösszeállítások, amelyeket “dobozolt korképeknek” nevezett el, kifejezésmódjának kizárólagos területévé azonban a 2006-os rendőrattak óta váltak – mondta a művészettörténész, rámutatva: az egymás mellé rendelt objektumok megváltozott jelentéstartalommal ruházzák föl és emelik a művészet szférájába hétköznapi tárgyainkat.

A március 12-ig látogatható kiállításon rézkarcok, síkplasztikák és dobozképek is láthatók, többek között a Médiagiccs, a Légyott, a Hordozható látványtár, a Száműzetés és a Nagy Háború hőseinek emlékére készült művek.

Forrás: MTI

Pinokkió bemutató a Bozsik Yvette Társulattól

Pinokkió bemutató a Bozsik Yvette Társulattól
Bozsik Yvette Társulat: Pinokkió

A címszereplő Fülöp Tímea (j2) és a tűznyelő szerepét alakító Kalmár Attila (j) a Bozsik Yvette Társulat Pinokkió című darabjának próbáján a fővárosi Müpában 2017. január 17-én este. A Carlo Collodi műve alapján készült táncelőadást január 18-án mutatják be Bozsik Yvette rendezésében és koreografálásában. MTI Fotó: Kallos Bea

Életrevalók a Játékszínben

Az előítéletekkel száll szembe a Játékszín Életrevalók című új darabja, amely az azonos című, 2011-ben készült sikeres francia film színpadi adaptációja. A produkciót február 4-én mutatják be Budapesten Horgas Ádám rendezésében, aki egy cigányszármazású fiút tett meg a darab egyik főhősének.

Hirtling István színész, aki a darab mozgássérült főhősét alakítja a darabban, a keddi budapesti sajtótájékoztatón a történetet ismertetve elmondta, hogy teljesen lebénult Philippe állandó segítségre szorul, ezért ápolót keres maga mellé. Drisst, az ápolót Vadász Gábor játssza, akit Horgas Ádám, a darab rendezője ajánlott a szerepre a Békéscsabai Jókai Színházban való korábbi közös munkájuk után. Hirtling István felhívta a figyelmet arra, hogy a Philippe Pozzo di Borgo regénye alapján 2011-ben készült francia film nagy sikerrel söpört végig Európán. Olivier Nakache és Eric Toledano rendezők alkotása mára kultfilmmé vált – tette hozzá.

Horgas Ádám, aki a darab rendezője, zeneszerzője, mozgástervezője és írója is volt, teljesen szabad kezet kapott a francia jogtulajdonostól a színpadi változat elkészítésére. Az alkotó elmondta: az Életrevalók számára olyan, mint egy népmese. A nehézsorban élő legkisebb fiú sztorija, aki bekerül egy mesésen gazdag helyre. A rendező szerint az elfogadás emblematikus történetéről van szó, amelyben izgalmasan ütköznek egymással a különféle karakterek. A testnélküli gazdag ember az európai kultúrát képviseli, míg Driss, az ápoló kimondottan izmos testalkattal rendelkezik. A rendező kiemelte: a filmben a párizsi külvárosban élő, börtönből szabadult fekete fiú látható, a darabban Driss karakterét egy cigányfiú alakítja. “Azt gondoltam, hogy olyan problémakörben kell megmutatni ezt a történetet Magyarországon, amely mindenkihez közel áll, miközben nem tér el a film eredeti szellemiségétől” – hívta fel a figyelmet.

A rendező hangsúlyozta: a darab rövid, filmszerű jelenetekből épül fel, a színészek több szerepet játszanak, maguk végzik a díszletezést is, miközben egyik karakterből a másikba váltanak át. A produkció további szerepeiben Zsurzs Kati, Szőlöskei Tímea, Kovács Dézi, Pletyi János és Szirtes Balázs látható. Horgas Ádám elmondta: a darab zenei világa is a roma kultúrkört idézi meg, autentikus roma és dzsessz zenével. Megváltozott a film eredeti dramaturgiája is, például a rendező a bűnözői háttér bemutatására külön jelenetet írt, hogy megmutassa a nyomornegyed kriminalizálódását.

A színpadtechnikában vetítést is használnak, amelynek képi világa hagyatkozik a roma kultúrára és a berettyóújfalui, roma felzárkóztatással foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány művészeti iskolájában született gyermekrajzok vetítésével egészítik ki a történetet. Bank Tamás, a Játékszín igazgatója hangsúlyozta: az előadás ötlete Lőkös Ildikóé, a darab dramaturgjáé volt. “Ezzel a produkcióval azt szeretnék elérni, hogy az emberek több megértéssel legyenek egymás iránt, és hogy a nézők elgondolkodjanak a baratságon és a másságon” – hangsúlyozta.

Forrás: MTI

Véradásra hív a Vöröskereszt

Adj vért és ments meg három életet
Adj vért! – Minden csepp számít!

A tartós hideg és a megfázásos megbetegedések miatt a vártnál kevesebben adtak vért január első két hetében, ezért mindenkit véradásra kér a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.

A Magyar Vöröskeresztnek naponta 1800 véradót kell toboroznia ahhoz, hogy a kórházi ellátáshoz szükséges vérmennyiség rendelkezésre álljon. A szervezet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arra kértek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, hogy vegyen részt a januárban országszerte szervezendő 447 véradás valamelyikén.

A véradások helyszíne és időpontja megtekinthető a Adj vért! – Véradások oldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson keresztül. Véradásra az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben is van lehetőség, ezek listája a OVSZ oldalon található.

Forrás: MTI

Vajon mit evett Kölcsey Mihály?

Tematikus, ingyenes tárlatvezetésekkel várja az érdeklődőket a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) január 22-én, vasárnap, a magyar kultúra napján – közölte az intézmény hétfőn az MTI-vel.

Vajon mit evett Kölcsey Mihály? Hogyan táplálkoztak a magyar írók? Kinek volt osztályrésze a bőség és kinek az ínség? És legfőképp: hogyan írtak minderről? Ezekre a kérdésekre is választ ad Szilágyi Judit délelőtti tárlatvezetése az Írói fogások című kiállításon. Ezt követően Kalla Zsuzsa kurátor segít eligazodni a Petőfi választásai című állandó kiállítás anyagában, amely a költő egész generációját megidézi – olvasható a közleményben.

Délben a Ilyen nagy dolog a szabadság…? című 56-os kiállítást mutatja be Bánki Zsolt tárlatvezetése, majd kevésbé ismert történetekbe kínál bepillantást dokumentumok, személyes vallomások, beszédes tárgyak, műalkotások révén a Lebomló tükrei az emlékezetnek – Erdélyi alkotók és 1956 című, pénteken nyíló kiállítás Török Dalma kurátor vezetésével. Késő délután a mondatszálazótól a felügyeleti központig egy egész üzemlátogatásnyi program várja a műfordítás iránt érdeklődőket a Műfordítógép című kiállításon, amelyen Jeney Zoltán kalauzolja a látogatókat.

A tárlatvezetések mellett vasárnap ingyenes családi délelőttöt is szervez a múzeum Mesefaló címmel, ahol minden mese az ételekről fog szólni: kőlevesről, aludttejről, “kecsöpről”, kedvencekről és “fujjfujjokról”. A gyerekek elkészíthetik kedvenc meseszereplőik bábfiguráját, majd rögtönzött árnyjáték-bemutatóban meg is eleveníthetik hőseiket. A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnuszt.

Forrás: MTI

Január 20-án kezdődik az Óbudai Danubia Zenekar koncertsorozata

A Zeneakadémián kezdődik az Óbudai Danubia Zenekar koncertsorozata január 20-án – mondta az együttes művészeti vezetője vasárnap az M1 aktuális csatornán.

Hámori Máté elmondta: az Otthon vagyunk elnevezésű koncertsorozat keretében négyszer lépnek majd fel. A sorozatot az teszi különlegessé, hogy a zeneszámokat egy-egy jól ismert vers köré fűzik, amelyeket neves színészek fel is olvasnak a hangversenyeken.

A versfelolvasással az is a céljuk – tette hozzá a művészeti vezető -, hogy megszólítsák azokat, akikhez az irodalom közelebb áll, mint a klasszikus zene, ugyanakkor szeretnék új érdeklődők figyelmét is felkelteni.

Forrás: MTI