PestInfo

…egy újabb InfoCsoport honlap…

Posts Tagged: kutatás


Közös gyógyszeripari kutatást végez a Richter az SZTE-vel és az akadémiával

2017-02-27
Gazdaság No Comments


A Richter Gedeon Nyrt., a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), valamint az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SzBK) közös gyógyszeripari kutatás-fejlesztési projekten dolgozik, nőgyógyászati és biotechnológiai témában. A tavaly év végén indult, 4,89 milliárd forint költségvetésű közös projekt 2,83 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a Széchenyi 2020 program keretében.

A Richter hétfői tájékoztatása szerint a SZTE mintegy 671 millió forint, az MTA SzBK 268 millió forint támogatást kapott. A Richter 1,897 milliárd forint támogatás mellett több mint 2 milliárd forint saját forrással vesz részt a közös projektben.  A közlemény szerint a konzorciális együttműködésben megvalósuló kutatás olyan K+F technológiák kifejlesztését tervezi, amelyek hozzájárulnak a biotechnológiai úton előállított fehérjegyógyszerek hatásmechanizmusának, illetve a fellépő mellékhatások kialakulásának megértéséhez. A célok között szerepel egy a már Richterben meglévő licenc alapján történő rekombináns hormon, illetve egy gyógynövény alapú nőgyógyászati készítménycsalád fejlesztése is. A sikeres preklinikai fejlesztést követően klinikai vizsgálatok végzését is tervezik.

Forrás: MTI


Kutatás-fejlesztés kapacitás hatékony eloszlását segítő szakértői rendszer az egészségiparban

2017-02-06
Gazdaság, Promóció No Comments


A Pannon Egészségipari Klaszter ismertette fejlesztési elképzelését, mellyel a kutatás-fejlesztés területén tudhat segítséget nyújtani az egészségipar területén működő vállalkozásoknak, kutatóhelyeknek.

Varga Gábortól, – a klaszter klasztermenedzsere elmondta, hogy a vegyi, a gyógyszermolekuláris vagy az élelmiszeripari alapanyagokkal dolgozó kutatóhelyek és az ezeket a szolgáltatásokat igénybe vevő fejlesztők – megrendelők eloszlása aránytalanul egyenlőtlen. Jellemzően az egyik oldalt a piacot a város méretű gyárakat fenntartó, azaz nagy kutatói kapacitással rendelkező gyógyszergyárak képviselik, az iparág legnagyobb forgalmát maguk mögött tudva. Ezzel szemben időről időre hallani apró cégekről, startup-okról, akik sajátos gondolkodással forradalmi találmányok, molekulák, elgondolások, vagy eljárások előállításában, kitalálásában jeleskednek. A kettő között jellemzően középen a táplálék-kiegészítők fejlesztői állnak. A piaci kép abban sem egységes, hogy míg a megrendelői oldal folyamatosan gazdaságilag nem a leghatékonyabb módon jut a kutatási szolgáltatáshoz, addig a szolgáltatók, azaz a legtöbb esetben a vizsgáló és kutatólaborok gyakrabban küzdenek a kapacitás felesleg kérdésével, mint a túlzott megrendelés számmal.

Mivel a K+F folyamatok 70%-hoz szükség van valamilyen laborban végezhető mérésre, ellenőrzésre, kísérletre, a laborkapacitás költséghatékonyságának növelése alapjaiban változtathatja meg a K+F folyamatok költség struktúráját és összköltségét. Bár a piac szereplőinek mérete és gazdasági ereje eltér, a probléma minden szinten azonos. Az említett nagy kapacitással rendelkező K+F cégeknél a kapacitás mérete miatt alakul ki időszakos kapacitás kihasználatlanság, vagyis felesleg. Ez annak a következménye, hogy a kutatólaborok magas terheltségi szintre vannak optimalizálva, minden ettől eltérő, vagyis átlagos terhelés már felesleget okoz. Ugyanakkor még ezzel a felállásal is lehet a kutatás folyamata során olyan pillanat, amikor a meglévő laborkapacitás sem elegendő, mivel adott vizsgálatokhoz olyan speciális gépek szükségesek, amelyekkel a kutató, fejlesztő cég, vagy intézet nem rendelkezik. Ilyenkor a laborkapacitás szintjén egyszerre van jelen a felesleg és a hiány. Ismert tény az is, hogy a kutatócégek és intézmények, illetve az általuk felépített laborok nincsenek berendezkedve arra, hogy a tulajdonos megrendelésein kívül külső megrendelők igényeit is teljesítsék, esetleg magát a labor kapacitást engedjék át külsős kutatóknak, nincs olyan mechanizmusuk, amellyel ezt a kihasználatlanságot enyhíteni tudnák, azaz a labor költséghatékonyságát növelnék.

Varga Gábor hozzátette: Összességében a megrendelő – aki egyben a labor fenntartója is, a labor pedig nem költséghatékonyan működik – a vizsgálatokat drágán vásárolja. Kis piaci szereplők, megrendelők (kezdő cégek – méretben vagy korban értelmezve) nem tudnak olyan megrendelői állományt adott időpontban támasztani, amellyel az önálló labor szolgáltatóknál árversenyt tudnának gerjeszteni. Más szóval, bár technikailag adott a versenyeztetés lehetősége, általában a fizikailag legközelebb eső labort választják kutatásaik laborméréseinek kivitelezésére. Összegezve, bár a startupoknak, spinoffoknak és egyéb kezdő, valamint kis cégeknek nagy szükségük lenne az olcsóbb, akár limitáltabb laborkapacitásra, nem tudnak mennyiséget vinni a piacra, így a vizsgálatokat itt drágán vásárolják.

Mindezek alapján úgy tűnhet, hogy közepes piaci méretekben gondolkodva található meg a laborkapacitás kihasználatlanság, illetve túltelítettség önszabályozó megoldása. Az említett kapacitásokat felhasználó megrendelői oldalon a közepesnek tekinthető (elsősorban élelmiszeripari cégek) termékjellemzőinek folyamatos visszamérésére, illetve a fentiekhez hasonló kutatás, fejlesztés és innováció menedzseléséhez van szükségük laborokra. A mérés esetében regulalációs elvárás, hogy külső szolgáltatót bízzanak meg, ezért itt biztosan harmadik félhez fordulnak, megjelennek a piacon, mint kapacitás vásárlók. Az ezt kiszolgáló laborok általában kis, vagy nulla kutatási, – tehát jellemzően csak vizsgálati kapacitással rendelkeznek.

Mivel ezek a cégek üzleti modelljeikben elsősorban a gyártás bővítését helyezik előtérbe, így a laborpiacon nem ruháznak be saját K+F kutatóbázisba, ugyanakkor a kutatói piacon igényeik eltörpülnek a nagyokéhoz képest. A szétaprózott igény kielégítési megoldások miatt ezek a cégek sem költséghatékony módon jutnak a szükséges kutatói kapacitáshoz. Vagyis a teljes K+F piac a számára elérhető optimális költségű megoldásoknál drágábban, de legalábbis kevésbé költséghatékonyan jut a szükséges laboratóriumi kapacitásokhoz. A korábban említett tényre utalva, ez a fejlesztési folyamat 70%-t drágítja meg.

A Pannon Egészségipari Klaszter tagvállalata a VEKOP-2.1.7-15 pályázat keretében kívánja a fenti szoftvert kifejleszteni, és piaci bevezetésre előkészíteni. Az általuk kifejlesztésre kerülő szakértői rendszerek lényege, hogy a nem költséghatékony megrendelések méretével azonos nagyságrendben tudja a rendelkezésre álló kutatói kapacitásokat hatékonyan allokálni, ezáltal mindkét oldal számára elérhetőbbé tenni. (X)