PestInfo

…egy újabb InfoCsoport honlap…

Posts Categorized: Kultúra


Mikulás Posta Pécsett

2023-12-06
Kultúra, Színes No Comments


A Magyar Posta különleges bélyegzőt használt Mikulás napján

Adventhez kapcsolódó képeslap- és bélyegbemutató várja a látogatókat Pécsett, a sokak által Postapalotának ismert, és egyben a Pécs 1 postának is helyet adó épület előterében.

Mikulás Posta Pécsett

A Pécsi Mikulás Postája


A bemutató alkalmából a Mikulás-napot megelőzően maga a Pécsi Mikulás teljesített szolgálatot a Múzeumpostán, – besegítve a karácsonyi postai forgalom előkészületeibe, különös tekintettel a gyermekek által írt, és a részükre érkező levelek továbbítására. Gondosan ügyelt a pirosruhás ajándékosztó, hogy a kisbarátainak szánt válaszlevelek időben megérkezzenek.   

A Magyar Posta különleges postai bélyegzőt használt a Pécsi Mikulás Postáján. Az ünnepvárás alkalmából a bélyegző a Mikulás arcképének grafikus rajzolatát, valamint a Mikulás-nap elnevezést is hordozza.

Az alkalmi kiállításon közel 130 évet átölelő, a karácsonyvárást és a karácsonyi tematikát felölelő képeslap és bélyegbemutató jelenik meg, melyek között két filatéliai érdekességgel találkozhatnak az érdeklődők. Az egyik, az idei évben 125 éve kiadott a világ első karácsonyi témájú bélyegének tartott kanadai bélyegek, és egy e bélyeggel bérmentesített eredeti levél is. A számunkra érdekesebb másik különlegesség az idén 80 éve, 1943-ban megjelent és az általunk a világ első karácsonyra kiadott, bibliai és karácsonyi témájú bélyegének tekintett karácsonyi sorozat. 

Kanada 1989 az első karácsonyi bélyeg

A világ első karácsonyi bélyege

„A világ első karácsonyi bélyege” megjelentetését a kanadaiak maguknak tulajdonítják. Az 1898-ban kibocsájtott bélyegeket nem kifejezetten karácsony alkalmából adták ki, – hanem postai egységesítésként brit birodalmi pennys bérmentesítés karácsonyi bevezetéséről emlékeztek meg.

Az új bélyegen egy világtérkép szerepelt, amelyen Nagy-Britannia területei voltak pirossal kiemelve, ebből ered a bélyeg “népiesebb” elnevezése a “térképes bélyeg”. A bélyegképre felkerült azonban az “Xmas 1898” felirat is, mely megalapozza az első karácsonyi bélyeg titulust.

 

Az első magyar karácsonyi bélyeg

Az első magyar karácsonyi bélyeg 1943

A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan, bibliai témájú karácsonyi bélyeget mi magyarok, pontosabban a Magyar Királyi Posta adott ki először. A három darabból álló sorozaton Jézus születéséhez kapcsolódó jelentek szerepelnek.

Három címletet bocsájtottak ki, három eltérő színben, melyeken az angyali üdvözlet, a pásztorok és a királyok imádása szerepel képekkel. A bélyeget az eredetileg szobrász Tóth Gyula tervezte.

A Magyar Posta a 2023-as karácsonyi jókívánságok postára adásához alap- és speciális változatban bocsátott ki karácsonyi bélyeget. A bélyegképen ünnepi díszbe, karácsonyi hangulatba öltöztetett, képzeletbeli kisváros látképe tűnik elő. Az alapváltozat ötven bélyegképet tartalmazó ívben készült. Az öt bélyegképes kisívben készült speciális változat a fényt ünnepli. Különlegessége, hogy az alkalmazott nyomdatechnológia eredményeként a nyomatkép fémes hatású, csillog a fényben. Az idei karácsonyi bélyeget Vasvári Péter grafikusművész tervezte és a Codex Értékpapírnyomda Zrt. gyártotta.

Karácsonyi bélyeg 2023

Karácsonyi bélyeg, 2023

 

Kapcsolódó oldalak:
Pécsen most is kitesz magáért a Mikulás
A világ leghíresebb Mikulása 1750 éves
Ünnepek mézesbábbal
A Pécsi Mikulás lett Magyarország Mikulás-nagykövete


Pesten és Budán is elérhető a Mikulásgyár adományozói pontjai

2023-12-03
Kultúra, Színes No Comments


Mikulásgyár
Budán is nyitott adományozói pontot az ország egyik legnagyobb jótékonysági rendezvénye, a Mikulásgyár, amely idén is több ezer gyermek karácsonyi ajándékáról gondoskodik.

A Mikulásgyár tájékoztatása alapján az ideiglenes gyűjtőpontot a budai oldalon, a Lumina Christmas Park bejáratánál, a III. kerületben található Római strandon hozták létre. A szervezők a budai oldalon lakókat arra kérik, hogy ide hozzák ajándékaikat. Közleményük szerint az új adománypont megnyitására leginkább azért volt szükség, mert a pesti oldalon több mint nyolcvan ingyenes jótékonysági koncertet tartanak, és ezeken akkora a tömeg, hogy nehéz autóval megközelíteni a Mikulásgyár környékét.

A Mikulásgyár központi helyszínét idén a pesti oldalon, a IX. kerületben, a Bakáts téren rendezték be, amely jól megközelíthető gyalogosan és tömegközlekedési eszközökkel is.

Idén december 1. és 21. között várják az ajándékokat a Mikulásgyár különböző gyűjtőpontjain – ismertették a szervezők. Tudatták azt is, hogy az elmúlt 18 alkalommal mintegy 670 ezer adományozó járt a Mikulásgyár különböző gyűjtőpontjain. Hozzátették: az ország több nagyvállalata, szolgáltatója is csatlakozik minden éven az akcióhoz, és dolgozóik több tízezer kilogramm adományt küldenek a Mikulásgyárba.

A Mikulásgyár idén azt vállalta, hogy a Gyermekétkeztetési Alapítvánnyal közösen kiválasztott 50 település mintegy 8300 gyermekének juttat adományokat. Azokat a települések vezetése és a helyi családsegítők adják át a gyermekeknek – olvasható a közleményben. (MTI)

Ajánlott oldalak:
Pécsen most is kitesz magáért a Mikulás
Esélyt kaptak a gyerekek Mikulás-napra Pécsett
Olimpiai bajnokok a Mikulásgyárban


Esélyegyenlőségi napok a városligeti Millennium Házában

2022-06-03
Kultúra No Comments


Tégy egy lépést! 
 
Koncertekkel, játékokkal és családi programokkal rendezik meg a Tégy egy lépést! Esélyegyenlőségi napokat június 10-11-én a városligeti Millennium Házában.

A rendezvény első napján, június 10-én az Összefogás a sajátos nevelési igényű és a tartósan beteg gyerekekért című tematikus napon a fővárosi és a vidéki iskolásoknak tartanak érzékenyítő és edukatív programokat – közölte az MTI-vel pénteken a Városliget Zrt.

Az Esélyegyenlőségi napok programsorozata a Liget Budapest projekt keretében megújult Millennium Háza és a Bethesda Gyermekkórház kezdeményezésére jött létre, a Mozgásjavító EGYMI, a Vakok Iskolája, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és a KórházSuli együttműködésével.

Mint a szervezők hangsúlyozzák, a rendezvény immár második alkalommal hozza össze a szakmában dolgozókat és a családokat: a sajátos nevelési igényű gyerekekkel, tanulókkal, valamint a beteg gyerekekkel foglalkozó intézmények változatos, szemléletformáló foglalkozásokkal engednek bepillantást a látássérült, a mozgáskorlátozott vagy beteg iskolások mindennapjaiba.

Ezen a napon a Bethesda Gyermekkórházba, a Vakok Iskolájába, a Mozgásjavító EGYMI-be és a KórházSuliba látogatnak el fővárosi és vidéki iskolai osztályok, a gyerekek így megismerkedhetnek a Braille-írás alapjaival, megtudhatják, milyen mozgáskorlátozott iskolásnak lenni vagy egy betegség következményeivel együtt élni. A Millennium Házában a Gyengénlátók Módszertani Intézménye és a Hallássérültek Módszertani Intézménye tart szemléletformáló foglalkozásokat.

Június 11-én a családokat várják; az ingyenes programok ekkor a Millennium Házában és a köré kitelepülő intézményi pavilonokban zajlanak majd.

A szervező intézmények célkitűzését további szakmai szervezetek támogatják a helyszínen is: a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetsége (FODISZ), a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE), a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ), a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), valamint betegjogi képviselők.

A Millennium Háza parkjának színpadán a Julianna Gyermekkórus nyitja meg az esélyegyenlőségi családi napot, majd Gryllus Vilmos nagykoncertjén vehetnek részt a gyerekek. Déltől Hajmási Évi, Kiss Péter Pál, Bélafi Szilárd és Vincze Gábor paralimpikonok kerekasztal-beszélgetésen vesznek részt Urr Anita, a Magyar Paralimpiai Bizottság főtitkára vezetésével. A délutáni programot a Klárisok mesezenekar koncertje nyitja meg, majd a Hoppál Mihály Band koncertezik, végül Barabás Lőrinc jazztrombitás gyermekkoncertje zárja a napot a nagyszínpadon.

A Millennium Házában Ösvényeinken: Veled címmel szemléletformáló tárlatvezetés várja az érdeklődőket a Millennium Háza, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Mozgásjavító EGYMI összefogásával és együttműködésében, a Magyar Paralimpiai Bizottság támogatásával. A Millennium Háza művészeti workshopjain reptethető papírmadarat készíthetnek és szabadtéri festésben vehetnek részt az érdeklődők. Az intézményi sátrak számos érzékenyítő foglalkozással készülnek. A Bethesda Gyermekkórház kézműves foglalkozásokkal várja a kicsiket, érzékenyítő feladatokkal a nagyobbakat, miközben az intézmény szakembereit is lehet majd kérdezni. Lesz zeneterápiás hangfürdő, táplálkozási tanácsadás, valamint a betegjogi képviselet fontosságáról is képet kaphat a közönség az Integrált Jogvédelmi Szolgálat jóvoltából.

A Mozgásjavító EGYMI és FODISZ sátrában bárki kipróbálhatja, milyen lehet kerekesszékben legyőzni az akadályokat, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége sátrában pedig animátorok közreműködésével játékos formában tanulhatnak jelnyelvet a gyerekek. A KórházSuli Alapítvány kreatív önismereti játékokkal készül, a Vakok Iskolája, az MVGYOSZ és a VGYKE sátrában pedig a Braille-írás alapjaival ismertetik meg a résztvevőket. Lesz beszélő segédeszköz-bemutató, közlekedés fehér bottal és kirakodóvásár is látássérültek által készített termékekkel – áll a közleményben.

Forrás: MTI


Tizenhét éve az EU-ban

2021-05-01
Kultúra, Társadalom No Comments


17 éve tagja Magyarország az Európai Unió Közösségének

Európai Unió és Magyarország zászlajaMagyarország 17 évvel ezelőtt, 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozást 2003. április 12-én népszavazás előzte, mely alapján Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását a választásra jogosultak 45,62 részvételi arányával volt eredményes, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a támogatta hazánk EU-ba történő belépését.

2004. május 1. napján csatlakozott még az EU-hoz Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia is.

Kapcsolódó oldalak:
Országszerte programokkal ünnepelik az Európa-napot
Elindult az Európai Hulladékcsökkentési Hét
Új uniós megállapodás az online tartalomszolgáltatások Európán belüli hordozhatóságáról

 


Lányos szakmák / fiús szakmák?

2021-04-20
Civil, Gazdaság, Kultúra, Társadalom, Tudomány No Comments


Lányok Napja főcím

Lányok Napja 2021

„A Lányok Napja nem nyitott ajtókat zár be a fiúk előtt, hanem a lányok előtt csukott ajtókat nyitja ki”, vallja a műszaki-technológiai szakmákat népszerűsítő pályaorientációs napról Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, a program fővédnöke.

Lányok Napja

Szerte a világban jellemző, de hazánkban különösen alacsony a nők aránya a műszaki, természettudományos és informatikai területeken: az itt dolgozóknak legfeljebb 18-24%-a nő, vezető pozícióban pedig szinte egyáltalán nem találunk nőt. Számos tanulmány egybehangzó eredménye erősíti meg, hogy a tudományos kutatási területeken – beleértve a humán tudományokat is – komoly hátrányokkal és nehézségekkel kell megküzdeniük a nőknek a szakmai előrejutás és érvényesülés tekintetében férfi kollégáikhoz képest, és minél magasabb tudományos szintet vizsgálunk, ez annál inkább igaz. Ezzel is összefügg az a jelentős bérszakadék, ami a férfiak és a nők keresete között van, a KSH adatai szerint a férfiak bruttó jövedelme 2019-ben 20%-kal magasabb volt a nőkénél (ennek mérséklésére indította el az Amnesty Magyarország idén márciusban az Egy Lépéssel Közelebb c. kampányát). Mindezen jelenségek oka sok összetevős, különböző társadalmi, szociálpszichológiai és gazdasági-törvényi összefüggésekben kereshető. Ezek hátterében erőteljesen hatnak a nemi sztereotípiák, melyek másfajta elvárásokat támasztanak a lányokkal szemben mind a személyiségjegyeket és készségeket, mind a szerepmegfeleléseket illetően, mint amilyeneket hagyományosan a műszaki-tudományos pályákhoz társítunk. A fiatal lányok már az iskolában is kevésbé merik próbára tenni magukat a „fiús” tárgyakban, még ha meg is van bennük az érdeklődés és az adottság, kevesebb bátorítást kapnak környezetüktől ezen a területen, és nehezebb érvényesülniük ezeken az órákon. Pedig a lányoknak is van helye a műszaki-informatikai és természettudományokban, és szükség is van rájuk. Mi sem jobb példa erre, mint dr. Karikó Katalin életútja, aki a Pfizer koronavírus-vakcina egyik vezető fejlesztője: életútja nemcsak arra példa, hogy de bizony mennyire hogy van helyük a nőknek a természettudományos pályákon, de sajnos azt is jól példázza, hogy milyen rögös út vezet ma számukra a sikerekhez.

A Nők a Tudományban Egyesület célja, hogy változtasson ezeken a tendenciákon, és megmutassa a szakmának: érdemes a nők oktatását és karrierjét is támogatni a kutatásfejlesztés és innováció területén. A női kutatók láthatóságát és szakmai elismerését szolgálja az általuk alapított Nők a Tudományban Kiválósági Díj, amit évről évre olyan fiatal kutatónőknek ítélnek oda, akik aktív részesei a tudományos életnek, és kiemelkedő eredményeket érnek el a szakterületükön. Fontos feltétel az is, hogy a díjazottak magukénak érezzék a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítését a fiatal lányok körében, példaképként segítsék az utánuk következő generációt.

Lányok Napja a Coca-Colánál

Lányok Napja a Coca-Colánál

Ezen missziójuknak fontos eszköze a Lányok Napja rendezvény, melyet idén április 22-én 10. alkalommal szerveznek meg. Hagyományosan ezen a pályaorientációs napon általános- és középiskolás lányok testközelből nyerhetnek bepillantást a “fiúsnak” gondolt és ezért a lányok elől sokszor elzárt, úgynevezett STEM területekhez kapcsolódó szakmák mindennapjaiba. Ez az angol mozaikszó a science (természettudományok), a technology (technológia), az engineering (műszaki-mérnöki tudományok) és a mathematics (matematika) tudományterületeit foglalja magába, beleértve az informatikát is. A program célja, hogy az addig átláthatatlan labirintusok átjárhatóvá váljanak: a résztvevők interaktív programokon gyakorló mérnököktől, kutatóktól első kézből kapnak információkat a szakmák valódi kihívásairól és a lányok elhelyezkedési lehetőségeiről. A pandémia miatt ezen a napon most egy izgalmas digitális eseményre kerül sor kerekasztalbeszélgetések formájában inspiráló előadókkal, véleményvezérekkel, lebilincselő előadásokkal. A személyes látogatásokat egy őszi időpontban fogják megrendezni, melyek során menő irodákat, gyárakat, kutatólaborokat, egyetemeket látogathatnak meg az előzetesen regisztráló fiatalok, és izgalmas eszközöket, applikációkat próbálhatnak ki többek közt a robotika, a mobil applikációk, a környezetbarát energiaforrások és még számtalan egyéb területen. Beleshetnek a trendi irodák kulisszatitkaiba, és testközelből tapasztalhatják meg, mennyi lehetőséget nyithat meg előttük a természettudományos tárgyak. Női kutatók, mérnökök és informatikusok mesélnek a munkájukról és saját szakmai életútjukról, a nők lehetőségeiről a szakmájukban.

Lányok Napja Accenture Magyarország

Lányok Napja az Accenture Magyarországnál

A Lányok Napja az ország legnagyobb lányoknak szóló pályaorientációs napja. Az elmúlt években 250 iskolából több mint 12 500 fiatal lány szerzett inspirációt jövőbeli elhelyezkedéséhez a legjobb technológiai vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek programjain. Eddig több mint 100 tudományos, technológiai és műszaki vállalat, egyetem és kutatóintézet mutatkozott be programjaikon. Az ajtó természetesen a fiúk és a tanárok, szülők előtt is nyitva áll.

A programokra előzetesen regisztrálni itt lehet:
Lányok Napja – programlista

Kapcsolódó oldal:
Nők a Tudományban Egyesület
Lányok Napja
Lányok Napja, FB oldal

 


Ötvennyolc éve látjuk és szeretjük a Tévémacit

2021-04-15
Kultúra No Comments


Tévémaci

Bukfencezik és fogat mos, majd az esti mese után ágyba bújik Paprikajancsival. – 1963. április 15-én, húsvét hétfőn jelent meg először a televízió-képernyőkön a tévémaci az esti mese szignáljaként. Megalkotását hosszadalmas előkészítés előzte meg – az azonban bizonyosan nem fordult meg az alkotók fejében, hogy több mint fél évszázadot megél.

Generációk nőttek fel a tévémacin, mely olyan emblematikus figurává vált, amihez hasonlót alig találni: ismertsége és népszerűsége legfeljebb Mátyás királyhoz és Petőfihez fogható.

TV Maci, tévémaci

A tévémaci figuráját és kerettörténetét eredendően azért találták ki a szerkesztők az Esti mese elé, mert azt akkoriban még egyszerűen csak felolvasták a bemondók (Takács Marika, Tamási Eszter, Balogh Mari), és a mesékhez semmilyen képi illusztráció – sem rajzfilm, sem bábos – nem volt. Szerették volna vonzóvá tenni a műsort a gyerekek számára valamilyen érdekes látványelemmel, ami jól beazonosítható és szerethető szignáljává válik az Esti mesének. Ez az úgynevezett főcím a műsorok elején (és esetleg végén) azt a célt szolgálja, hogy mintegy keretként jelezze a rendszeres program kezdetét, otthonos ismerősségével még vonzóbbá téve azt. A tévé Gyermek és Ifjúsági Főosztályának szerkesztői már korábban felismerték, hogy a báb mint vizuális meseeszköz nagyon jól adaptálható televíziós célokra, mivel nemcsak egyszerűen történetmesélésre kiváló mozgatható volta miatt, de a közeli felvételeknek és a kedvezőbb technikai körülményeknek köszönhetően a bábszínházhoz képest jóval több lehetőség rejlik benne. Tudták: ebben kulcsfontossága van annak, hogy sikerül-e igazán kifejező és szerethető figurát létrehozni. A tévémacin kívül több ötletet is vizsgáltak, de végül a fogmosó mackóra esett a választás; többek között azért, mert az ötletgazdák szerint a gyerekek szeretik a játékmackót és szívesen alszanak vele, a fogmosás sztorijával pedig szerették volna az esti lefekvésre és annak kötelező szertartásaira nevelni a gyerekeket.

A legelső macifigurát még évekkel korábban Kende Márta grafikus és Bálint Ágnes gyermekműsor-szerkesztő, a forgatókönyv írója együtt kísérletezte ki, de végül ez soha nem került műsorba, és sajnos fénykép sem maradt fenn róla. Több próbaverzió után az MTV makettműhelyében készült el a képernyőre kerülő végleges változat a tervező Lengyel Zsolt és a kivitelező-animátor Köber Tibor munkája nyomán. Teste drótos ólomvázra épült, így hajlítható volt, és a mozgását kockáról kockára tudták változtatni. A hasát kitömték, majd filccel borították. a feje pedig fagolyóból készült. Ami pedig a legtöbb néző számára szinte hihetetlen: a maci magassága nem éri el a 15 cm-t, bútorai pedig gyufásskatulya méretűek.

Foky Ottó TV Maci

Ez a kissé bumfordi, esetlen mozgású, kedves arcú mackó valóban annyira jól sikerült és belopta magát az emberek szívébe, hogy bár az évtizedek alatt volt rá néhány próbálkozás, hogy végleg eltávolítsák a tévéből, a nézői felháborodás mindannyiszor visszakövetelte a képernyőre. Jól jellemzi kultuszjellegét, hogy egy előre eltervezett tudatos koncepció (ma úgy mondanánk: brandépítés) részeként 1980-ban még Farkas Bertalan is felvitte magával az űrbe, és onnan élő kapcsolásban olvasott tévémacival mesét. Külön kuriózum ezzel kapcsolatban, hogy az akkori tervező hat hétig tanulmányozta Szovjetunióban az asztronauták szkafanderét, és annak pontos mását készítették el a tévémaci számára külön erre az alkalomra.

A tévémaci és az egész „főcím” népszerűségéhez szorosan hozzátartozik az emblematikussá váló zene, nincs olyan ember ma Magyarországon, aki már első taktusairól ne ismerné fel a jellegzetes fagottbrummogást. Pécsi József fagottra, klarinétra és zongorára írt etűdjének részlete korábban a „Dörmögő Dömötör” című rádióműsor zenéje volt, de telitalálat volt átemelni a tévémaci főcímzenéjévé.

Persze azért idővel, bármennyire is úgy szerették tévémacit kicsik és nagyok, ahogy és amilyen volt, eljárt felette az idő, és ezért időről időre némi fazonírozáson esett át ő maga és a bútorzata is, néhány alkalommal pedig teljesen új bábra cserélték le. A legelsőhöz hasonló hosszú sikert az 1983-as Foky Otto-féle változat élt meg, melyet Szabó László faragómester készítette el természetes marhavérből készült parafából.

Sok felnőttben felmerül a kérdés: hány éves és milyen nemű tévémaci? Hiszen olyan dolgokat csinál – önállóan fürdik, egyedül néz tévét és megy aludni stb. –, mint a felnőttek, ugyanakkor Paprikajancsival alszik, és minden tekintetben mégis inkább gyermeki. A neméről már nem is beszélve: a bábfigura kialakítása semmilyen nemi jellegzetességet nem mutat, teljesen semleges ebből a szempontból. Az első maci azonban csipkés bugyit viselt, így ez többek számára azt sugallta, hogy inkább lány, ám a későbbi verziók ruházata és megjelenése kicsit inkább fiúsnak mondható. Az igazság pedig az, hogy a tévémaci megalkotói szándékosan nyitva hagyták ezeket a kérdéseket, bízva a gyermeki lélek fantáziájában és érzelmi azonosulásában, mellyel olyannak képzeli el és szereti a macit, amilyennek ő szeretné látni. A többi pedig legyen a felnőttek problémája.

Felhasznált forrás:
A tévémaci tudatformáló szerepe, Médiakutató
Fotó: MTV


E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok Máté Gábor előadásában

2021-04-14
Kultúra No Comments


Április 14-én, Esterházy Péter születésnapján a Katona József Színház egy online premierrel tiszteleg az író előtt az ESzínház felületén.

Mottó:
“Miről is beszélek? Hagyom magam sodortatni a szavak által. Egy nagynéném – az úgynevezett nagy családokat nem az apák és anyák teszik, hanem a varázslatos nagynénik, nagybácsik, távoli unokaöcsök, -húgok és kuzinok –, egy ilyen távoli, varázslatos tante mondja: Nem olvasok olyan könyvet, amelyet össze lehet foglalni. Én meg nem szeretnék ilyen könyvet írni. És ilyen beszédet sem tartani. Sodornak a szavak.” (Esterházy Péter)

Máté Gábor, a Budapesti Katona József Színház főigazgatója (forrás: Budapesti Katona József Színház)

  1. április tizennegyedikén – ahogyan azt az „Egy nehéz nap éjszakája” c. EP-írásból tudjuk – a nap 4 óra 59 perckor kelt… derűs, biztos volt az élet, jól ment a munka, a Gönczi domborító brigád fej-fej mellett haladt a Pócza domborító brigáddal… Nagykőrösön vetették már az uborkát, s az idő szerint immár 10.500 kataszteri holdon termesztettünk gyapotot, úgy tervezvén, hogy 1954-ben majd 100.000 kataszteri holdon termesztünk gyapotot. 1950 áprilisában Ádám Margit a mezőkövesdi dohánybeváltóban élmunkás és újító lett…Major Tamás elvtárs elszavalta Majakovszkij „Beszélgetés Lenin elvtárssal” című versét… és megtudhattuk, hogy Bakfis melltartónál drágábbat találhatunk, de ha szívünk szakad is belé, jobbat soha.

A műsort összeállította: vargadramviktor,
Felolvassa: Máté Gábor
Közreműködik: Lukács Miklós cimbalomművész

A felvétel az eszinhaz.hu-n 2021. április 14-én 19 órától április 16-án 23 óráig érhető el.

Forrás: Egypercesek

Kapcsolódó oldalak:
Katona József Színház FB oldala
Esterházy Péter, Petőfi Irodalmi Múzeum
E-Színház

 

 

 

 


Még lehet szavazni a Libri közönségdíjra

2021-04-13
Kultúra No Comments


Libri irodalmi díj

Idén tavasszal immár 6. alkalommal kerül sor a Libri irodalmi díjak odaítélésére. Ahogyan már megszokhattuk, a szakmai zsűri mellett a közönség is szavazhat kedvencére – a 10 döntős műre május 2-áig lehet voksolni.

A Libri a 2000-es évek eleje óta hazánk legnagyobb kiadói és könyvterjesztő hálózata, csak a kereskedelmi ágazatában több mint 15 milliárdos az éves forgalma, megszámlálhatatlan rangos könyvszakmai és -kereskedelmi díjat tudhat magáénak. A Kiadói Csoportja öt nagy múltú, neves könyvkiadót – Helikon, Jelenkor, Park, Libri, Kolibri – működtet a magas minőséget képviselő hagyományokhoz méltó nívón. Az irodalmi díj alapításában a Libri vállalatcsoport ezen kiemelt kultúraalakító és gazdasági pozíciójából eredő szakmai felelősségvállalása nyilvánul meg.

Libri irodalmi díj

A 2016-ban útjára indított kezdeményezéssel fő célkitűzésük, hogy ezzel is támogassák a kortárs magyar irodalmat, és népszerűsítsék az olvasást. A Libri irodalmi díj meg is felel ezeknek a várakozásoknak: igen rövid időn belül mind a szűkebb irodalmi szakma, mind az olvasóközönség körében egyfajta zsinórmértékké vált. Évről évre presztízsértékűnek számít bekerülni az úgynevezett hosszúlistába is, a tízes döntőben szerepelni pedig már önmagában rangos elismerés. Maga AZ irodalmi és a közönségdíj ehhez mérten már csak a mazsola a tortán.

Az idei év döntősei: Bereményi Géza: Magyar Copperfield, Grecsó Krisztián: Magamról többet, Halász Rita: Mély levegő, Háy János: A cégvezető, Jászberényi Sándor: A varjúkirály, Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj, Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun, Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk, Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat, Tompa Andrea: Haza.

A Libri irodalmi díj jelöltjei közé minden olyan irodalmi igényű, élő magyar szerző által írt magyar nyelvű mű bekerülhet, amelyet az előző naptári évben adtak ki. A tavaly megjelent könyvek közül 50 kiadó 155 kötete felelt meg ennek a feltételnek (a lista elérhető a Libri weboldalán). Ebből az ún. hosszúlistából egy több mint száz fős szakmai bizottság összesített szavazatai alapján kerül ki a tíz döntős könyv. A bizottság minden tagja 5-5 könyvre adja le szavazatát, így kialakul egy abszolút lista, aminek az első tíz helyezettje kerül a díj döntősei közé. Közülük egy ötfős zsűri választja ki a Libri díjjal kitüntettet művet, illetve közülük kerül ki a Libri közönségdíjas is az interneten bárki számára elérhető szavazás eredménye alapján.

Libri irodalmi díj

Az idei 10 szerző, a korábbi évekhez hasonlóan, valóban már önmagában illusztris irodalmi társaságot jelent, többségük ráadásul nem először nyeri el a jelöltséget. Tompa Andrea és Jászberényi Sándor korábban már elvihette magát a díjat (Omerta – 2018; A lélek legszebb éjszakája – 2017), Grecsó Krisztián pedig a Verával tavaly a közönségdíjat, de Szabó T. Anna és Nádasdy Ádám is szerepelt már a döntősök között (utóbbi kétszer is). Erős tehát a mezőny, kíváncsian várjuk a zsűri és a közönség választását.

Kapcsolódó oldal:
Libri Irodalmi-díj
Libri Könyvkiadó


Szentandrássy István hagyatéka múzeumba kerül

2021-04-13
Kultúra No Comments


Megvásárolta a PIM Szentandrássy István hagyatékát, a magyarországi roma kultúra és roma festészet egyik legkiemelkedőbb képviselőjének 47 festményből és 77 grafikából álló hagyatéka állami tulajdonba került. – közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) az MTI-vel.

Szentandrássy István: Keresztelő Szent János

Szentandrássy István: Keresztelő Szent János

 

A kulturális kormányzat a nemzeti jelentőségű közgyűjtemények gyarapításának támogatása céljából gyűjteményvásárlási keretet különített el a Petőfi Irodalmi Múzeum költségvetésében, melynek terhére lehetőség nyílik kiemelkedő művészeti alkotások és műtárgyegyüttesek, történeti emlékek és hagyatékok állami tulajdonba kerülésének biztosítására – olvasható a közleményben. Mint írják, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárságának kérésére vásárolták meg márciusban Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész hagyatékát. A műtárgyak tudományos feldolgozás és kiállításokon történő bemutatás céljából a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-hez (MANK) kerülnek.

Szentandrássy István (1957-2020) állami gondozottként nőtt fel, szorongásait először versekbe öntötte. Péli Tamást, az első hivatásos cigány festőművészt tartja mesterének. Drámai hangvételű kompozícióin a cigányság ősi, balladisztikus hagyományai és alakjai elevenednek meg. Kiemelkedő alkotása ikonszerű stilizációval megalkotott képsorozata, amely Federico García Lorca Cigány románcok című versciklusa alapján készült. Képeiből kiállítást rendeznek itthon és külföldön; 2007-ben adta ki Angyalok nyelvén című festményalbumát.

2012-ben Kossuth-díjat kapott a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait sajátos színvilággal ábrázoló műveiért, csodálatos Madonna-képeiért, a hazai cigány kultúra megőrzésében és széles körű megismertetésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért, külföldön is nagy sikert aratott kiállításaiért, példaértékű művészetéért.

(MTI)

Illusztráció:
Szentandrássy István: Keresztelő Szent János (pasztell, papir)
Forrás: Pintér Aukciósház


Élet/Kép – Hétköznapi történetek

2021-04-12
Kultúra, Társadalom No Comments


Élet-Kép - Hétköznapi történetek Ruprech Judit Tornaterem

Illusztráció: Ruprech Judit Tornaterem című alkotása a kiállításon

Ma nyílt meg Budapesten a Városháza Parkban az Élet/Kép – Hétköznapi történetek c. kültéri kiállítás, amely hamarosan Budapest több pontján is látható lesz. A kiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapest Photo Festival társeseménye.  A kiállítás 2021. április 12. és április 18. között látogatható.

Kapcsolódó oldal:
Élet/Kép – Hétköznapi történetek
Budapesti Tavaszi Fesztivál
Budapest Photo Festival