– az InfoCsoport tagja
Papadimitriu Athina (b) Mamma és Gryllus Dorka (j) Frida szerepében Dinnyés Dániel, Duda Éva és Hegyi György Frida című musicaljének próbáján a budapesti Átrium Film-Színházban 2017. március 2-án. A darabot Duda Éva rendezésében március 3-án mutatják be. MTI Fotó: Kallos Bea
Új játszóhely nyílik Budapesten: április második felében nyitja meg kapuit a belvárosban a Hatszín Teátrum, ahol gyerekek és felnőttek számára is kínálnak programokat.
Az új, Jókai utcai játszóhely működésébe a Móra Könyvkiadó Zrt. is bekapcsolódik – olvasható a kiadó MTI-hez eljuttatott közleményében. Az első bemutató április 23-án, vasárnap lesz: Janikovszky Éva születésének évfordulóján egy, az írónő könyveiből születő ősbemutatót láthat a közönség. Az úgy volt… címmel készülő előadást a 6-12 éves korosztály számára ajánlják.
Április 22-én Janikovszky Éva A lemez két oldala című műve látható Fullajtár Andrea, Horváth Lili, Elek Ferenc és Scherer Péter előadásában. Mozart A varázsfuvola című művével ismerteti meg a gyerekeket április utolsó hetében Nógrádi Gergely operaénekes, mesekönyvszerző és kántor, az előadást az 5-12 éves korosztály számára ajánlják.
Júniusban Nógrádi Gábor író 70. születésnapja alkalmából a könyve alapján színpadra alkalmazott Az anyu én vagyok című darab első budapesti bemutatója látható a Pannon Várszínház előadásában.
A 3 évesnél fiatalabb korosztály számára beavatószínházi produkciókkal készülnek, a 13-17 éves korosztálynak pedig érzékenyítő programok megszervezését tervezik őszre – ismertette a programokat Gálvölgyi Dorka, a Hatszín Teátrum igazgatója a közleményben.
A színház tervez felnőtteknek szánt bemutatókat is, májusban a gyermekbántalmazás témáját szeretnék körüljárni. Helyet adnak kisebb és nagyobb, még nem ismert és ismert társulatoknak, hogy színvonalas szórakozást nyújtsanak az esti órákban a Hatszín Teátrum színpadán – áll a közleményben.
Forrás: MTI
Több hónap szünet után Akit az Istenek szeretnek című zenés, női témájú estjével lép újra színpadra Csákányi Eszter színművész március 1-jén, a Gödör Klubban. Az előadás a klub Volt egyszer egy Kaposvár elnevezésű sorozatának legújabb epizódja – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
„Magamról és a női lélek megannyi arcáról mesélek ebben az estben” – ajánlja a darabot a színésznő, aki térdműtétjéből felgyógyulva hosszú kihagyás után áll újra a közönség elé. Az előadáson Csákányi Eszter nagy empátiával beszél és énekel a női lélek sokszínűségéről, a test változásairól, különleges és jelentéktelen élethelyzetekről, az örömről és az elillanó pillanatokról, mindezt humorral, játékossággal és öniróniával fűszerezve.
Az Orlai Produkciós Iroda előadásában közreműködik Wagner-Puskás Péter és Kovács Norbert zenész, a darab szövegírója és dramaturgja Zöldi Gergely.
Forrás: MTI
Deák Kristóf rendező és Udvardy Anna producer kapta a Mindenki című alkotásért a legjobb rövidfilmnek járó díjat a 89. Oscar-gálán helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben.
A Mindenki az első magyar kisfilm, amely elnyerte az amerikai filmakadémia díját. A hollywoodi gálán résztvevő alkotói csapatnak a filmben nagy szerepet játszó Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskola kórusa is szurkolt Budapesten. A gyerekek és a tanárok az iskola épületében kísérték figyelemmel az Oscar-díjátadót és ünnepelték a győzelmet. Deák Kristóf a díjat átvéve köszönetet mondott a filmakadémiának, valamint családjának és tanárainak. „Ajánlom ezt a díjat mindazoknak az embereknek, akik jobbá tehetik ezt a világot, a gyerekeknek. Próbáljuk őket jól felnevelni, hogy büszkék lehessünk rájuk” – fogalmazott.
A Mindenki (angol címén Sing) a kilencvenes évek elején, iskolai környezetben játszódik, központi eleme egy rossz pedagógiai modell, egy gátlástalan tanárnő sikerhajhászása, amelyre a film gyerekszereplői adnak csattanós választ. Az összefogás erejéről szóló 25 perces film főszereplői Gáspárfalvi Dorka, Hais Dorottya és Szamosi Zsófia, továbbá a rendező mellett Udvardy Anna producer és Csillag Mano vágó is részt vett a Los Angeles-i Dolby Színházban megrendezett Oscar-díjátadón. „Egy emberként ugrottunk fel, iszonyatosan örülünk a díjnak, nagyon büszkék vagyunk rá” – mondta Csillag Mano vágó a Duna televízió élő közvetítésében. Elmesélte, hogy a tervek szerint a stáb együtt ünnepel a gála után, részt vesznek a kormányzói bálon, és meghívást kaptak az egyik legfontosabb afterpartira, Elton John ünnepségére, amelyet a sztár az Oscar-nyertesek számára rendez minden évben. „Egy napunk marad, hogy feldolgozzuk az örömöt, és utazunk vissza Magyarországra” – fűzte hozzá.
„Mélyebb történetről van szó, minthogy gyerekfilmnek tekintsük. Már a jelöléssel elindult az érdeklődés a nagy stúdióktól is” – mondta. A NMHH Médiatanácsa Magyar Média Mecenatúra programjának támogatásával készült Mindenki univerzális témát tárgyal, a nemzetközi filmfesztiválok közönsége is közel érezte magához a történetet. „Viszonylag szívhez szóló, befogadható téma, de közben azért vannak olyan rétegei, amiken el is lehet gondolkodni” – mondta korábban az MTI-nek a rendező.
Forrás: MTI
Történelmi dokumentumokat, 1944-es adatszolgáltatási íveket tettek elérhetővé az interneten – közölte Budapest Főváros Levéltára szerdán az MTI-vel. Felidézték, hogy 2015 szeptemberében különleges irategyüttesre bukkantak egy Kossuth Lajos téri lakás felújítása során: a közfal kibontásakor mintegy hétezer oldalnyi dokumentum került elő, amelyről korábban azt hitték a szakemberek, hogy megsemmisült az 1944-45-ös ostrom alatt. Az értékes iratokat a lakástulajdonos „példamutató módon” átadta a fővárosi levéltárnak – tették hozzá.
„Mint ismeretes, a zsidónak minősített budapesti lakosságot 1944 júniusában összeköltöztették a sárga csillaggal megjelölt házakba. Ennek előkészítését szolgálta Budapest helyettes polgármestere 1944. május 30-án kelt rendelete, melyben valamennyi fővárosi lakás és bérlő összeírásáról intézkedett” – idézték fel. Az adatszolgáltatási íveket a háztulajdonos vagy házfelügyelője huszonnégy órán belül köteles volt kitölteni: fel kellett tüntetni a lakások lakbérét, szobaszámát, utcai vagy udvari fekvését, valamint a háztulajdonos és valamennyi bérlő nevét, „zsidó” vagy „nem zsidó” mivoltát.
Budapest Főváros Levéltára a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával elvégezte a kimagasló történelmi értékű dokumentumok digitalizálását és feldolgozását. Az eredményt a Hungaricana felületén, a https://hungaricana.hu/hu/adatbazisok/leveltari-iratgyujtemeny/lakas-adatszolgaltatasi-ivek-adatbazisa címen tették közzé – olvasható a közleményben.
Forrás: MTI
Margit Auer Mágikus állatok iskolája című műve alapján Novák János rendezésében zenés mesejáték készül a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színházban. A kisiskolás korosztálynak szóló előadás bemutatóját szombat délután tartják. A színház közleménye szerint a mesében a valóság ötvöződik a gyerekek képzeletvilágával. A mágikus állatokról gazdáikon kívül senki más nem tudja, hogy beszélni is tudnak, a külső szemlélő mindig csak egy plüssállatot lát. A váratlan jövevények azonban megkönnyítik a gondokkal küszködő gyerekek életét az iskolában, vidám helyzeteket teremtenek, és izgalmas kalandokba keverik kis gazdáikat.
A darabban a kilencéves „Béna” Benni új tanárnőt és új osztálytársnőt kap az iskolaév elején. A tanárnő, Miss Cornfield bátyja mágikus állatokkal kereskedik. Ida, az új osztálytárs szívesen barátkozna Bennivel, de a fiú ellopja a kislány kedvenc fülbevalóját, tönkreteszi az iskolaigazgató féltett növényét. Vagy ez csak a látszat? Az összekuszálódott szálakat Mister Morrison mágikus állatai segítenek kibogozni. „A mágikus állatok különleges lények. Néha úgy tűnik, olvasnak a gondolatainkban. Ismerik a legtitkosabb kívánságainkat” – olvasható a darab ismertetőjében.
A történetben egy rejtélyről is szó esik, amelyet a gyerekek és a mágikus állatok együtt derítenek fel. Közben mélyebben is megismerhetjük a szereplőket, a tanárokat és gyerekeket, indítékaikat, szorongásaikat, csínytevéseiket és álmaikat. Minden szereplő egyéni jellem, mindenki változik, fejlődik, nem kis mértékben a megjelenő mágikus állatok és a kialakult különös szituációk hatására.
Margit Auer művét Nádori Lídia fordítása alapján Horváth Péter írta színpadra. Az előadás zenéjét Novák János, a dalszövegeket Horváth Péter szerezte. A báb-, jelmez- és díszlettervező Orosz Klaudia, a zenei vezető Kecskeméti Gábor.
Forrás: MTI
A budapesti Szépművészeti Múzeum kincseiből válogatott kiállítás részlete a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban 2017. február 16-án. A tárlatot Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a spanyol királyi párral nyitja meg február 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
A …Tied a világ! című, az Illés együttes dalaira épülő zenés társasjáték alkotói és szereplői az előadásról tartott tájékoztatón a budapesti Játékszínben 2017. február 13-án. Az első sorban balról jobbra: Puszteszeri Kornél, Simon Panna Boglárka, Bródy János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, gitáros, zeneszerző és dalszövegíró, Szörényi Levente Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, előadóművész, az Illés zenekar egykori tagjai. A második sorban balról jobbra: Feke Pál, Nagy Sándor, Gubik Petra, Szente Vajk rendező, Vecsei László, Puskás Peti, Vastagh Tamás, Gieler Csaba és Serbán Attila. A zenés darabot február 18-án mutatják be. MTI Fotó: Illyés Tibor
Fazil Say, Mischa Maisky, Rost Andrea, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, Lajkó Félix és Jandó Jenő is fellép az idei Cziffra Fesztiválon, amelynek a MOM Kulturális Központ és a Zeneakadémia ad otthont február 21. és 26. között.
A 2017-es fesztivál programjának felépítésekor a legfontosabb vezérelv az volt, hogy mindenfajta zenei szegmenst és műfajt meg tudjanak mutatni a nagyközönségnek – mondta el Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a fesztivál alapítója és művészeti vezetője szerdán az MTI-nek. Hozzátette: ennek fényében alakult ki a fesztivál széles spektruma, amely lefedi a klasszikus zenét, a dzsesszt, a világzenét és az improvizációt is az egyéb különleges színfoltok mellett.
Az egyik legérdekesebb programként Freund Tamás Széchenyi-díjas agykutató kreativitásról szóló előadását emelte ki. A február 22-i előadás után Lajkó Félix Liszt Ferenc-díjas hegedűművész és Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész improvizálnak, demonstrálva a professzor által elmondottakat a MOM Kulturális Központban. Február 24-én a Zeneakadémia Nagytermében Rost Andrea Kossuth-díjas operaénekes és Balázs János lép színpadra, az esten Bellini, Donizetti és Verdi művei hangoznak el. A fesztivál vendége lesz Fazil Say török zongoraművész is, aki köztudottan nagy improvizatőr, és saját átiratait is előadja február 23-án, szintén a Zeneakadémián.
A fesztivál kamarazenekara február 21-én Grieg-, Mozart és Liszt-műveket szólaltat meg, Bach c-moll versenyművét két zongorára Jandó Jenő Kossuth-díjas zongoraművésszel adják elő. Sárközy Lajos cigányzenekara és a Sárik Péter Trió játszik a MOM Kulturális Központban a február 25-i báresten, amelynek háziasszonya Szulák Andrea lesz. „Az est azt a régi patinás, nívós és értékes szalonhangulatot fogja bemutatni, amelyben régen Cziffra György maga is játszott” – jellemezte a fesztivál alapítója a rendezvényt. A gálakoncerten február 26-án Mischa Maisky csellóművész lép fel a Zeneakadémián a Liszt Ferenc Kamarazenekarral és Balázs János zongoraművésszel. A hangversenyen Csajkovszkij, Bruch és Chopin művei szólalnak meg, előtte pedig átadják a Cziffra György Fesztivál Tehetség-díjat és a Cziffra György Fesztivál Életműdíját.
A jövő generációja címmel rendezik meg február 26-án a Virtuózok, a Cseh Tamás Program és a Junior Prima díjasok matinéját a MOM Kulturális Központban, ahol fellép Boros Misi (zongora), Kökény Tamás (nagybőgő), a Hungarian FolkEmbassy, Kállai Ernő (hegedű) és Devich Gergely (cselló). „Sokszínű a fesztivál, amely jól mutatja és jelképezi Cziffra György művészetét, aki maga is nagyon sokmindent csinált, sok zenei műfajt ölelt át a tudása” – mutatott rá Balázs János, hozzátéve: Cziffra György halk szavú, csendes, ugyanakkor nagyon szenvedélyes ember volt. Ha zenéről vagy művészetről volt szó, nagyon lelkes tudott lenni, egyébként talpig úriember volt, ami a tetteiben is megmutatkozott és a zenéjében is hallatszott. Élete utolsó éveiben csak az alapítványának élt, a senlisi kápolna restaurálását és a fiatalok segítését részesítette előnyben – idézte fel Balázs János. „Küldetésünk az általa elkezdett modellt továbbvinni, valamint Magyarországon is méltón ápolni emlékét, mert külföldön még mindig jobban ismerik a nevét” – hangsúlyozta a művészeti vezető, kiemelve: Cziffra György olyat tett másokért, a zenekultúráért és a nemesebb eszmékért, amire nem mindenki hivatott, és amire büszkén kell felnézni. Kitért arra is, hogy külföldre is el akarják vinni a fesztivált. Ennek érdekében Kanadában és Ausztráliában előadást tart és koncertet ad, továbbá 2021-re, Cziffra György születésének 100. évfordulójára nemzetközi turnét szervez.
A Balázs János zongoraművész által tavaly alapított fesztivál Cziffra György világhírű magyar zongoraművész emlékét ápolja, valamint folytatja azt a fiatal művészeket felkaroló és segítő munkát, amely a zongoraművész életében nagy hangsúlyt kapott. A fesztivált a Nemzeti Kulturális Alap és a Szerencsejáték Zrt. támogatja.
Forrás: MTI
Szerdától látogatható a Közlekedési Múzeum A századforduló gőzhajói című, megújult állandó kiállítása a Vigadó téren állomásozó Kossuth Múzeumhajón.
Az új állandó tárlat az 1913-ban eredetileg Ferenc Ferdinánd Főherceg névre keresztelt hajó születésének és működésének korszakát felelevenítve mutatja be korábban még nem látott dokumentumok segítségével a századforduló híres gőzhajóit, így a számos magyar és nemzetközi protokolláris esemény helyszínéül szolgáló, eredetileg Zsófia Hercegnő nevet viselő sétahajót, a korabeli pozsonyi és budapesti átkelőhajózást, valamint a Vaskapu-csatorna hajózástörténetét – olvasható a múzeum MTI-hez eljuttatott közleményében. A száznégy éves műemlék Kossuth-hajó az egyetlen, eredeti formájában fennmaradt termes személygőzös Magyarországon. Fedélzetén a hajózás számos érdekes relikviája megtalálható, így a jármű teljes egészében megmaradt gőzgépe és lapátkereke, valamint a gőzműködtetésű kormányszerkezet is.
A kiállításban az egykori hajózási társaságok díszegyenruhái és díszkardjai mellett olyan hajós relikviák is szerepelnek, mint például a parancsjelző telegráf, a századfordulós hangulatot pedig egy korabeli bútorokkal berendezett kabin idézi meg. A tárlat a helyszínhez igazodva a Kossuth-hajó modelljével indul. A hozzávetőlegesen ezer fő befogadóképességű, eredetileg termesgőzösnek épült hajó később vidékről szállította a kofákat és friss árujukat Budapestre. A számos névváltáson átesett jármű 1944-es Ausztriába menekítése révén élte túl a II. világháborút és egészen 1979-ig közlekedett a Dunán.
A dunai hajózási vállalatok története mellett külön rész emlékezik meg a Duna gyöngyszemeként is emlegetett Zsófia Hercegnő luxusgőzösről, amelynek fedélzetén számos uralkodó, történelmi személy megfordult II. Vilmos német császártól Jamamoto Iszoroku japán admirálisig. A Közlekedési Múzeum szándéka, hogy az egyedülálló értéket képviselő múzeumhajóra ezzel a kiállítással és terveik szerint a későbbiekben itt megvalósuló programokkal is felhívják a figyelmet.
A tárlat a hét minden napján ingyenesen tekinthető meg.
Forrá: MTI