Munkahely-ergonómiai ellenőrzési módszerek

Okos irodai szék
Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Az ergonómiai módszereken belül a munkahely ergonómiai ellenőrzések körébe tartoznak azok a vizsgálatok, amelyek hivatottak megállapítani, hogyan érvényesülnek azok a szempontok, amelyek a munkavégzés optimális feltételeit biztosítják.

Ezek a felmérések részben szakemberek által elvégzett mérésekkel, megfigyelésekkel, illetve értékelő lapok kitöltésével történik, másrészt a dolgozók által kitöltött kérdőívek adatai alapján.

A szakemberekre váró mérések kiválasztása is szakértelmet igénylő feladat, mivel több száz mérési módszer létezik.

Miért van szükség a munkahelyek ergonómiai ellenőrzésére?

A munkahelyi kockázatok az embereknek szenvedést, a munkáltatónak erkölcsi és anyagi kárt, a népgazdaságnak veszteségeket okoz, ezért kell kerülni, vagy minimálisra csökkenteni. A józan ész és a jogszabályok egyaránt előírják azt, hogy a munkáltatók értékeljék a kockázatokat és hajtsák végre a megelőző vagy ellenőrző intézkedéseket.

A megelőzéssel a kockázatok csökkenthetők, a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében pedig intézkedniük kell a munkáltatóknak. Kártérítés megfizetésének esélyét is el lehet kerülni a megfelelő munkahelyi körülmények megteremtésével, folyamatos monitorozásával, korrekciójával.

Ezek a célok inspirálták a munkáltatókat és a kutatókat arra, hogy előremutató, innovatív tevékenységet végezzenek a humán erőforrás egészségi állapotának megőrzése érdekében.

A kutatók nagyszámú megelőző és ellenőrző intézkedést fejlesztettek ki, hogy a veszélyeket csökkentsék.

Az intézkedések sorrendjét/hierarchiáját be kell tartaniuk a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt a munkavédelem érdekében. Enélkül a hatékonyság nagymértékben csorbát szenvedhetne, hiszen alkalmatlan területen alkalmatlan felmérő és elemző vizsgálatok nem vezethetnek hatékony eredményekhez.

A következőkben az alábbi munkahely-ellenőrzési módszereket vesszük sorra tüzetesebben:

  • szakértői vizsgálat
  • munkavállalói felmérés
  • kellemetlenségértékelő lap
  • nyomáseloszlás vizsgáló eszközök
  • számítógépes értékelés
  • pálcikamódszer, kézi anyagmozgatás
  • munkaköri terhelési index
  • gyors teljes testértékelés
  • gyors felső végtag értékelő módszer
  • CERA-értékelés

Az általunk kifejlesztett irodaszék számos értékelő módszer további költséges, időigényes alkalmazását jelentős mértékben feleslegessé teszi reményeink szerint.

Az elkövetkezendő írásunk tárgya a szakértői vizsgálat és a munkavállalói felmérés lesz.

A jelenleg legfejlettebb vizsgálati módszerek eredményét is figyelembe vevő, ergonómikusan pozícionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 VEKOP-8.1.1.– 15 számú, az Európai Strukturális és Beruházási Alapok programból finanszírozott, „Út a munkerőpiacra” projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Ergonómia és a kézi anyagmozgatás


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

A kézi teher vagy anyagmozgatásra a nemzetgazdaság számos területén szükség van. Így az építőiparban, mezőgazdaságban, nehéziparban, bányászatban, erdőgazdálkodásban, egészségügyben, kereskedelemben stb.

Ezért fontos ismernie úgy a munkaadónak, mint a munkavállalónak azt az egészségügyi miniszteri rendeletet, amely az anyagmozgatásból eredő az elsősorban a hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendeletének ismertetése. Ez a rendelet elsősorban a gerinc védelmét szolgálja. Nem ad meg súlyhatárt arra vonatkozóan, hogy egy személy milyen súlyú terhet emelhet, mert függ az egyéni adottságoktól: kortól, nemtől, fizikai állóképességtől, egészségi állapottól stb.

A kézi anyagmozgatási feladat felmerülhet álló, illetve ülő helyzetben.

Az irodai munkavállalókra vonatkozó veszélyekről az alábbiak mondhatóak el álló helyzetet feltételezve: 5 kg-os anyagmozgatás esetén hát- és izomhúzódás léphet fel; a mozgatott anyag leeséséből lábsérülés adódhat. Az irodai munka során általában nem szükséges túlzott terhek emelése, de még könnyebb tárgyak emelésekor is ajánlatos betartani azt az általános szabályt, amely minden ilyen esetben szigorú előírás:

– a gerinc egyenes legyen;

– ne hajoljunk előre;

– térdünket hajlítsuk be;

– sarkunkat zárjuk össze;

– a lábfejek álljanak szét.

A tárgyat térdünk kiegyenesítésével, függőleges gerinccel emeljük fel. Padlón elhelyezett tárgy felemeléséhez le kell guggolni, a gerincnek eközben függőlegesnek kell maradnia. Értelemszerűen ez a művelet nők esetében tűsarkú cipő viselésekor balesetveszélyes és kivitelezhetetlen!!!

Ülőfoglalkozás esetén is felmerülhet kézi anyagmozgatás, melynek előnytelen hatásai rejtettebben jelentkeznek az álló anyagmozgatáshoz képest, mert általában 5 kg-nál kisebb súlyú tárgyak mozgatását jelenti sokkal jelentősebb időtartam alatt. Gondoljunk csak a bolti pénztárosra, akinek jelentős anyagot kell átmozgatnia a futószalagról a kódleolvasón keresztül az árutartóba. Az ő terhelésüket pl. fokozza a munkáltatói elvárás is, hogy sebesen, már-már kapkodva végezzék a munkájukat.

Jellemző károsodások ebből adódóan:

– helytelen testtartás esetén hát-, nyak-, vállfájdalom, idővel reumatikus fájdalom alakulhat ki;

izületi kopás, ínhüvelygyulladás léphet fel

fokozott gerincbántalom oldalirányú forgómozdulatok gyakorisága esetén, ezt segítő vagy kiküszöbölő technikai segítség nélkül.

Látható, hogy az ülőmunkára tervezett székek esetén jelentősége van annak, hogy mennyi anyagmozgatási tevékenységgel kell számolni, amelynek előnytelen hatásaival számolni kell a tervezés során.

Következő cikkünkben a vizsgálati módszerekkel foglalkozunk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Ergonómiai kockázatok


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Ma már általános követelmény, hogy a munkahelyek olyan kialakításúak legyenek, hogy a dolgozó ember élete, testi – pszichés egészsége munkavégzés közben ne kerüljön veszélybe.

Ahhoz, hogy a munkahelyek biztonságosak legyenek, hosszas megfigyeléseken, kísérletezéseken alapuló kutatások eredményeinek figyelembe vételével alakítják ki a munkahelyeket.

De mit is nevezünk pontosan munkahelyi kockázatnak?

Ide tartoznak mindannak a kényszernek következményei, ami a dolgozó embert tartós, egyoldalú fizikai vagy pszichés megterhelésnek teszi ki.

Ilyenek például: állandóan ismétlődő, tartós fizikai igénybevételt jelentő mozdulatok, erőkifejtések, emelések, húzó-toló mozgás, nehéz tárgyak szállítása, kellemetlen testtartás, hideg vagy meleg tartós hatása, huzat, gyenge, vagy túlzott megvilágítás, rezgés vagy vibrálás hatása stb.

Az ergonómiai kockázatok nagyságrendjét befolyásolja alapvetően a közvetlen munkahelyi környezet: megfelelő-e az ülés módja – a szék; a kezek alátámasztása; a monitor elhelyezése; a monitor fénykibocsájtása; a munkahely megvilágítása, szellőzése stb. Maga az ülés ergonómiai kockázatot befolyásoló tényező a váz-izomrendszerre nézve, a lábak vérerezetére nézve, az emésztőrendszerre nézve, úgy is, mint elhízást elősegítő tényező, valamint a szív-és érrendszerre nézve.

Az egészségre biztonságos környezet és egyéb tényezők megteremtésekor az a cél, hogy a dolgozókra nézve minimalizálják a veszélyeket, tekintetbe véve a valószínűsíthető egészségkár mértékét, ami azt jelenti, hogy a munkavégzés során fellépő összes veszélyt kezelni kell.

A munkával együtt járó mozgásszervi megbetegedések kockázatai lehetnek a következők: természetellenes testtartás, korlátozó munkatér, nem megfelelő ülőalkalmatosság avagy megtámasztás, túl nagy gyakoriságú vagy sebességű munka, ugyanannak az izomcsoportnak állandó igénybe vétele, túlzott erőkifejtés, munkaeszközök rossz kialakítása, gyorsan ismétlődő mozdulatok, rossz testtartásra kényszerítő hatások stb.

Ülőmunkával járó ergonómiai kockázatot meghatározó tényezők: ülés időtartama, a gépelés időtartama, gyorsasága, a monitor elhelyezése és nézésének időtartama, a testhelyzet változtatásának gyakorisága, a pihenőidők betartása.

Irodai ülőmunka esetén elsősorban a váz-izomrendszer van kitéve a károsodásnak.

A váz-izomrendszer megbetegedéseinek jelei – amelyek irodai munkában is megjelenhetnek: a gerinc, a nyak, a váll sérülései elsősorban a csigolyákat és porckorongokat érintő bántalmak. Vállizmok egyoldalú terheléséből következő izomfájdalmak. Ínhüvelygyulladás jelentkezhet a kézen és az alkaron a számítógépes egérhasználat és a billentyűzet ütögetése hatására. Túlerőltetésből  eredően erős fájdalmakkal jár és kezelése is hosszadalmas lehet.

A kéz betegsége még a carpalis alagút szindróma, amely szintén túlerőltetésből származik az irodai számítógépes munka túlfeszítettsége folytán. A kéz gyógyulása és rehabilitációja hosszú időt vehet igénybe.

A szem fáradását előidéző monitornézés súlyos károkat okozhat a látás terén, ha a szükséges óvintézkedéseket nem vezetik be azonnal, a munkavégzés kezdetén.

A kézi anyagmozgatás lesz a soron következő témánk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

A munkahelyi egészségvédelemre vonatkozó szabályok


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Magyarország Alaptörvénye biztosítja, hogy minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

Az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 153. cikke szerint az Unió irányelveket fogad el munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén.

Az Unió ennek alapján egy minimumkövetelményeket tartalmazó keretirányelvet fogadott el: ez a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló 89/391/EGK irányelv.

Ezen irányelv célja Európa-szerte egyenlő szintű biztonság és egészségvédelem garantálása. Szemléleteként említhető, hogy megemeli a védelmi szintet és a munkáltatókat megelőző intézkedések meghozatalára kötelezi, kockázatértékelés elvét bevezeti és annak alapelemeit is rögzíti. Tehát a megelőzés kultúráját igyekeztek elterjeszteni, melyet legfeljebb a nemzeti jogszabályok elégtelensége tudna megakadályozni. Szerencsére Magyarország ezen a téren is megfelelően hozta összhangba legfőbb, belső nemzeti jogszabályát, mely az alábbi.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvtv.) az alábbi irányelvekkel harmonizált, azaz összhangba hozott, valamint a következő rendelet az irányadó:

  1. a) az Európai Közösségek Tanácsának 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedésekről,
  2. b) az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása esetén történő kiküldetéséről,
  3. c) a Tanács 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről, továbbá a Tanács 89/654/EGK irányelve a munkahelyen betartandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjéről,
  4. d) az Európai Parlament és a Tanács 2007/30/EK irányelve a gyakorlati végrehajtásra vonatkozó jelentések egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv, annak egyedi irányelvei, valamint a 83/477/EGK, a 91/383/EGK, a 92/29/EGK és a 94/33/EK tanácsi irányelv módosításáról,
  5. e) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről [második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében] szóló 89/655/EGK tanácsi irányelv,
  6. f) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU európai parlament és tanács irányelv,
  7. g) az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Az Mvtv. alapelvként rögzíti a munkáltatók következő kötelezettségeit, amelyeket érdemes munkavállalóknak ismerni:

A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját — a jogszabályok és a szabványok keretein belül — a munkáltató határozza meg.

A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.

Az Mvtv.-nél alacsonyabb szintű jogszabályokra a cikksorozatunk adott témát érintő írásában külön fogunk kitérni.

Az ergonómiai kockázat lesz a következő témánk, maradjanak velünk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Az ülőmunka egészségügyi vonatkozásai I. – Bevezetés


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

Egyre több olyan figyelmeztetés lát napvilágot szakmai körökből, amelyek az ülőmunka veszélyeire hívják fel a figyelmet. Nem is gondolnánk, hogy a hosszan tartó ülésnek egészségkárosító hatása is van, hiszen kényelmes tartózkodási módozatként gondolunk rá elsősorban.

Állítólag még az aktívan sportoló, de ülőmunkát végző személyeket is fenyegetik azok a betegségek, amelyeket a hosszú, passzív üléssel töltött órák váltanak ki. Alapvetően tehát a tartós mozgáshiány okozza a veszélyforrást.

Különböző kutatásokból kiderült, hogy az állómunka kisebb terhelést ró a hátgerincre, mint az ülőmunka – természetesen csak egy bizonyos határig, mert a huzamosabb ideig tartó álló munka a láb visszereit és az izmokat is megterheli.

Az minden esetre ijesztő tény, hogy az ülőmunkát végzőknél kétszer akkora a szív-és érrendszeri betegségek előfordulása, mint az állómunkát végzőknél. A nyolc órát ülő nők körében végzett vizsgálatok szerint két-háromszor nagyobb eséllyel alakul ki életveszélyes vérrög a szervezetben, mint másoknál. Az ő esetükben nagyobb a kockázata a magas vérnyomás és a krónikus szívbetegségek kialakulásának is. De mit is okoz a vérrög a szervezetben? Amikor a vérrög egészben vagy darabokban vándorol a lábak mélyvénáiból a pl. tüdőbe, és ott érelzáródást okoz, tüdőembóliáról beszélünk. Tünetei: a nehézlégzés, mellkasi fájdalom, köhögés. Ez kórházi ellátásra szoruló súlyos állapot.

Miért kockázatos a hosszan tartó ülés a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából? A vénák jó része az izmok között halad, az ülés során nyomás nehezedik rájuk, ami akadályozza a szabad véráramlást, pumpafunkciójuk megszűnik, ezért pang a vér a visszerekben és a láb megdagad (ugyanez a helyzet az álló munkát végzőknél is). Egyiket sem szabad túlzásba vinni.

A lábfájásnak több oka is lehet, elsősorban életkortól függően, de az ülő munkával összefüggésben néhány betegség kiemelendő: a lábfájdalom visszértágulat és érszűkület jele is lehet. Mindkettő komoly problémákat okozhat. Az alsó lábszár- vagy combfájdalmak esetén gondolhatunk ízületi kopásra, izmok megerőltetésére, de ha a fájdalom hosszabb időn át nem szűnik, ajánlatos orvoshoz fordulni. Ha a végtagok hidegek és a sarkak, lábujjak elszíneződése is tapasztalható, akkor gondolni kell az érszűkületre. Cukorbetegség, koszorúér betegség esetén ez veszélyesebb, a dohányzás pedig csak fokozza a rizikót.

Idősebb korosztálynál még fontosabb a mozgásszervi bajok és az érszűkület tisztázása a megfelelő kezelés érdekében, mert a baj elhanyagolása súlyos szövődményekhez vezet.

Az általunk kifejlesztett ergonomikusan pozícionálható irodaszék mindezen kóros egészségügyi állapotok elkerülésére alkalmas innovatív eszköz, mely nem hiányozhat sem az otthonokból, sem a munkahelyekről.

Folytatásként a különböző egészségügyi területeket vesszük górcső alá abból a szempontból, melyek azok a veszélyek, amelyek elkerülése oly fontos szempontok termékfejlesztésünk során.

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X) Frissítve: 2019.04.12.

Az egészségtudatos irodai székekről

A közelmúltban Varga Gábor a Pannon Egészségipari Klaszter klasztermenedzsere ismertette az Egészségtudatos irodai szék kifejlesztésének terveit.

A tervezett fejlesztés alapja az a felismerés, hogy jelenleg nincs a piacon olyan ülőbútor, amely egyszerre illeszkedik a felhasználók egyedi igényeihez, illetve érvényesíti a kiterjesztett ergonómiával kapcsolatos szakmai elvárásokat. A székrendszer által képviselt fejlesztés innovációs teljesítménye az alábbiak szerint foglalható össze: A fejlesztés révén az ergonómia, design és ortopédia integrációja történik meg. Az ergonómiában ismert, hogy ez előre irányuló figyelem önkéntelenül is egy jellemzően előre döntött és görnyedt testhelyzet felvételét eredményezi, miközben ez a testhelyzet az, ami nagyságrendekkel nagyobb terhelést jelent az általában javasolt egyenes háttal felveendő 90 fokos ülő testhelyzethez képest. Ez jelentősen túlterhelő az ember járásra és nem tartós ülésre tervezett gerincoszlopát és izomzatát. A jelenleg elérhető székek nem képesek alkalmazkodni a különböző testhelyzetekhez, nem képesek megfelelő alátámasztást biztosítani a test, illetve a kar számára, ezért a fejlesztés egyik legfontosabb célja, hogy erre megoldást találjunk.

– A kialakítandó vázrendszer a legmodernebb autóülésekhez hasonlóan biztosítja majd a gyakorlatilag fokozatmentes és stabil állíthatóságot az ülőfelület hossza, magassága és dőlésszöge, és a háttámla hossza, magassága, dőlésszöge, illetve a támla és az ülés helyzete, valamint a karfa helyzete esetében.
– A vázrendszer alkalmas többféle méretű alapelem befogadására
– A moduláris rendszer ezen túl lehetővé teszi azt, hogy a székek különböző méretű és formájú ülőfelülettel és háttámlával felszerelhetők legyenek a felhasználó testalkatának és egészségi  állapotának megfelelően, – és így különböző változatok készülhessenek
– A gyártástechnológia, a közös vázrendszer és az elemek kompatibilitása lehetővé fogja tenni gyártási folyamat költségeinek alacsonyan tartását, illetve kiszervezését, amivel a változatlan minőség mellett biztosítható a kínálat rugalmassága, illetve a készletszint optimalizálása.

A technológiai fejlesztés egyik célja, hogy a prototípus előállítása érdekében a designra, a modularitásra, az állíthatóságra és a többféle kezelési módra tekintettel olyan tervezési és technikai megoldásokat dolgozzon ki, mely figyelembe veszi a műszaki, ergonómiai, ortopédiai és terápiás szempontokat. Ennek érdekében a tervezés és modellezés során a felhasználók mellett valamennyi érintett terület szakértelme bevonásra kerül felhasználók speciális igényeinek azonosítása és egyéb antropometriai paraméterek azonosítása érdekében. „Fontos, hogy olyan rendszert alakítsunk ki, amely a modularitásának köszönhetően sokféleképen variálható, de ennek ellenére költségtakarékos, praktikus és egészséges” – ismertette a terveket a klasztermenedzser. (X)

Egészségtudatos irodai szék fejlesztése

A Pannon Egészségipari Klaszter tagjai GINOP-os projektegyüttműködésében vesz részt egy egészségtudatos irodai szék kifejlesztésében.

A fejlesztéssel összefüggő terveket Varga Gábor klasztermenedzser ismertette, aki elmondta, hogy a modern ember az aktív napszak meghatározó részét olyan ülő testhelyzetben tölti, ami túlterheli az alapvetően álló testhelyzethez vagy mozgáshoz alkalmazkodott emberi szervezetet. Talán legismertebb következmény a hát és a nyak fájdalma, illetve egyéb vázizomrendszeri betegségek széles köre. Ennek súlyát az is mutatja, hogy a hivatalos becslések a GDP 0,5 – 2%-ára teszik a váz- és izomrendszeri betegségek miatti kiadások nagyságrendjét, melyben meghatározó arányt képviselnek a krónikus betegségek, illetve ez a betegségcsoport vezető ok a munkából kieső napok esetében is.

Emellett a tartós és rosszul pozícionált ülés számos krónikus és népbetegségnek számító belgyógyászati betegség kialakulásában játszik meghatározó szerepet. Ez az ülésbetegség szindróma a negyedik helyen szerepel az úgynevezett megelőzhető halálokok listáján. A rossz testhelyzet, illetve a rosszul megválasztott ülőeszköz tehát az egyik legnagyobb és legtartósabb ártalom, aminek kitesszük magunkat. A szakértők véleménye szerint nem létezik olyan univerzális szék, amely mindenkinek, bármely munkahelyen ideális lenne. Az ideális, ergonomikus szék illeszkedik az adott személy adottságaihoz, az általa végzett munkához és a felhasználói környezethez. Az ergonómia célja a feladatok, az eszközök és a humán anatómia összehangolása. Az ennek keretében kidolgozott ajánlások bárhol megtalálhatók az összes irodai eszköz vonatkozásában, ennek ellenére a székek esetében ezek csak korlátozottan érvényesülnek a gyakorlatban, mert fokozatmentesen és valóban ergonomikusan, azaz különböző testhelyzetekhez igazítható szék nincs a piacon. Felmérésünk szerint az elérhető ülőeszközök mindegyikénél azonosítható valamilyen szerkezeti, biomechanikai vagy ergonómiai probléma.

A klaszter által is támogatott szakmai program célja egy olyan moduláris székrendszer kialakítása, mely különböző antropometriai paraméterekkel rendelkező személyek számára is alkalmassá tehető az alapelemek cseréjével és beállításával, illetve a funkcionalitás mellett olyan designt képvisel, mely beilleszthető többféle irodai környezetbe. A rendszer kialakítása és állítási lehetőségei olyan megoldásokat képviselnek, melyekkel a különböző felhasználási módok mindegyikében a helyes testtartás felvehető – ezzel a szélesebb körű állíthatósággal a jelenleg elérhető irodai ülőbútorok nem rendelkeznek. A formatervezés, a műszaki megoldások és az anyaghasználat tekintetében cél az irodai környezettel kompatibilis megoldás keresése, melyek összességükben innovatív, illetve valódi és felhasználó felé jól kommunikálható előnyöket képviselnek. A termékfejlesztés mellett lényeges olyan testreszabott marketing eszközök fejlesztése, melyekkel a székkel kapcsolatos információk hatékonyan és eredményesen eljuttathatók a célcsoportokhoz. Műszaki szempontból cél a tervezett moduláris rendszerhez szükséges termelési technológia alapjainak kidolgozása, mely lehetővé teszi a rugalmas, környezetbarát és kis szériában is költséghatékony kiszervezett termelést.

Az egészségipari klaszter tehát egy olyan moduláris székrendszer kialakítását célozza, mely lehetővé teszi a többféle méretű alapelem összehangolt beépítését, illetve a szék több dimenzióban, a munkavégzés közben jelentkező különböző testhelyzetekhez igazodó állíthatóságát. A rendszer moduláris jellege ezen túl lehetővé teszi a kis szériában is hatékony termelést is. (X)