PestInfo

…egy újabb InfoCsoport honlap…

Posts Categorized: Kultúra


Vizes vb 2017 – Elindították a visszaszámláló órát

2017-03-19
Kultúra No Comments


Vizes VB Budapest2017

Hosszú Katinka olimpiai bajnok úszó a nyári vizes világbajnokság visszaszámláló órájának elindítása után az Erzsébet téren 2017. március 19-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Száztizenhét nappal a rajt előtt vasárnap délelőtt, néhány perccel tíz óra előtt elindították a budapesti vizes világbajnokság hivatalos visszaszámláló óráját az Erzsébet téren.

Gundel Takács Gábor, az esemény moderátora elmondta, hogy az ünnepi aktust a hetes szám bűvöletében úgy időzítették, hogy az óra pontosan 117 nap 11 óra 7 perccel és 17 másodperccel a 17. FINA világbajnokság július 14-i megnyitó ünnepségének rajtja előtt kezdte el mutatni az addig hátralévő időt.

A házigazda felhívta a figyelmet arra is, hogy az interaktív óra előtt felállított pódiumon az érdeklődők okoseszközeik segítségével megismerkedhetnek a vizes vb öt helyszínével, az óránál szelfit készíthetnek néhány magyar vízilabdázó fényképe előtt, illetve az óra alatt elhelyezett mosolymérő azt is megmutatja, hogy éppen mennyire jókedvűek. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár beszédében azt hangsúlyozta, hogy Magyarország készen áll az eddigi legnagyobb nemzetközi sportesemény megrendezésére, amelynek közel 350 ezer nézőjéből csaknem százezret külföldről várnak. “Magyarországon a magyar himnuszt hallva a világ legjobbjává válni, ez minden sportoló álma, s ez 117 nap múlva valóra válhat” – hangsúlyozta Szabó Tünde, aki szerint a világbajnokság kapcsán az országnak lehetősége nyílik arra, hogy sportéletével magára irányítsa a világ figyelmét, s ezzel történelmet írjon. “A világbajnokság felejthetetlen élményt jelent majd a versenyzőknek, a szakembereknek és a szurkolóknak egyaránt” – jelentette ki az államtitkár.

Szántó Éva, a Bp2017 Világbajnokságot Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy a látványosnak és színvonalasnak ígérkező nyári magyarországi eseményt a televízióban a becslések szerint csaknem hatmilliárdan fogják látni, s ennek köszönhetően Budapest kiemelt turisztikai értékeit is. Hozzátette: a vb-k történetében most először fordul elő, hogy a szinkronúszók versenyét külső helyszínen, a Városligeti csónakázó tóban felépített medencében bonyolítják majd le. Kitért arra is, hogy néhány napra egyedülálló sportközponttá alakul át a Batthyány tér, ahol a felépített toronyból a nők 20, a férfiak 27 méterről ugranak majd a mélybe, miközben a háttérben a Parlament lesz látható. Elmondta azt is, hogy a nyíltvízi úszók a balatonfüredi Tagore-sétány előtt versenyeznek majd, az úszók és a műugrók a rekord idő alatt elkészült Duna Arénában, a vízilabdázók pedig a Hajós Alfréd Uszodában küzdenek majd a helyezésekért.

Az óraindító eseményen részt vett a jelenlegi első számú hazai úszó, Hosszú Katinka is. A háromszoros olimpiai bajnok elárulta, hogy a budapesti világbajnokságra úgy tekint, mintha egy újabb olimpia lenne, ezért már a riói úszóversenyek vége után néhány nappal elkezdte rá a felkészülést, amelyen edzőjével, Shane Tusuppal nem változtatnak az előző évekhez képest. Hosszú Katinka úgy érzi, nem terhet, hanem plusz motivációt jelent a számára, hogy a nyári vb-n hazai közönség előtt versenyezhet.

A 17. FINA Világbajnokságot július 14. és 30. között rendezik Budapesten és Balatonfüreden.

Forrás: MTI


Szent Patrik napja Budapesten

2017-03-17
Kultúra No Comments


Szent Patrik Napja Budapesten

Szent Patrik napja Budapesten

Zöld fénnyel világítják meg a Lánchidat Szent Patrik napja, Írország nemzeti ünnepe alkalmából 2017. március 17-én. MTI Fotó: Illyés Tibor


Irány Hawaii! – A Táp Színház produkciója a Szkénében

2017-03-17
Kultúra No Comments


Irány Hawaii

Irány Hawaii!

Rainer-Micsinyei Nóra, Andai Kati, Huzella Júlia, Csányi Dávid, Márton András, és Laboda Kornél (elöl, b-j), valamint Jankovics Péter, Devich Benedek és Janklovics Péter (hátul, b-j) Mozsik Imre Irány Hawaii! című darabjának próbáján a Szkéné Színházban 2017. március 17-én. A Táp Színház produkcióját Vajdai Vilmos rendezésében 2017. március 17-én mutatják be. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt


McDonagh-bemutató a Katona József Színházban

2017-03-17
Kultúra No Comments


A Hóhérok című fekete komédiát mutatja be a Katona József Színház szombaton; Martin McDonagh legújabb darabját a nagyszínpadon, Gothár Péter rendezésében láthatja a közönség.

A Magyarországon is népszerű Martin McDonagh több mint húsz éve állt elő legelső fekete komédiájával, a Leenane szépe című művel, amelyet azután több, nagy sikerű, szintén ír tárgyú darab követett, mint például a Vaknyugat, amely Gothár Péter rendezésében jelenleg is látható, vagy A kripli, amely szintén Gothár-rendezésben tizenkét évig volt műsoron Budapesten – olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében.

A Hóhérok az ír származású Martin McDonagh nyolcadik színdarabja, amelyet 2015-ben mutattak be Londonban. “Mit tehet a világ második legjobb hóhéra Angliában, amikor eltörlik a halálbüntetést? Martin McDonagh legújabb darabja Angliában játszódik, a szereplői angol emberek, ennek megfelelően humora is angol humor, és a középpontjában angliai történelmi esemény áll: a halálbüntetés 1965-ös eltörlése” – olvasható az előadás ismertetőjében. A darab története szerint a halálbüntetés eltörlésének napján az észak-angol kisváros, Burnley kocsmájában megjelenik Mooney, a délről jött idegen. A kocsmát a volt főhóhér, Harry Wade és felesége viszi, így mindenkit az érdekel, mi a véleménye Wadenek a nagy eseményről. Másnap lányuk, a tizenöt éves Shirley eltűnik, és minden amellett szól, hogy Mooney keze van a dologban – olvasható a darabról a színház honlapján.

Az előadásban Fekete Ernő, Tasnádi Bence, Jordán Adél, Rezes Judit, Mészáros Béla, Bezerédi Zoltán, Kocsis Gergely, Ötvös András, Lestyán Attila, Vizi Dávid, Kovács Tamás és Máté Gábor játszik. A darabot Morcsányi Géza fordította, az előadás dramaturgja Radnai Annamária. A jelmezt Tihanyi Ildi, a díszletet Gothár Péter tervezte.

Forrás: MTI

 


Wagner: Siegfried – Bemutató az Operaházban

2017-03-15
Kultúra No Comments


Wagner Siegfried című zenedrámája

Wagner Siegfried című zenedrámája

Egils Silins (j2) a vándor és Kovácsházi István (j) Siegfried szerepében Richard Wagner Siegfried című zenedrámájának próbáján a Magyar Állami Operaházban 2017. március 14-én. A darabot M. Tóth Géza rendezésében 2017. március 19-én mutatják be. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt


Két barnamedve érkezett a Budakeszi Vadasparkba

2017-03-14
Kultúra No Comments


Két barnamedve, Romulusz és Tibor érkezett a Budakeszi Vadasparkba, akik már birtokba is vették a számukra megújított medvekifutót.

Vackor barnamedve idő előtti elpusztulása után párja, Móric magára maradt és mivel állatkerti és vadasparki viszonylatokban nem lehet egykönnyen “párt cserélni”, ráadásul az összeszoktatás nehéz folyamat, Móric visszakerült eredeti otthonába, a Veresegyházi Medveotthonba, ahonnan a két újabb barnamedve, Romulusz és Tibor érkezett. A közlemény idézi Szabó Pétert, a vadaspark igazgatóját, aki elmondta, hogy a medvekifutót nemcsak megerősített biztonsági rendszerrel korszerűsítették, hanem vadonatúj, törhetetlen üvegbetétek elhelyezésével tették lehetővé, hogy a közönség akadálytalanul, szinte testközelből figyelhesse meg a medvéket.

A barnamedve az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkában, valamint az Egyesült Államok és Kanada nyugati részén is megtalálható. Teste 1-3 méter hosszú, tömege ennek megfelelően 100-800 kilogramm lehet. A barnamedve a gyakorlatban tipikus mindenevő. Egészségük és jó kondíciójuk megőrzéséhez a medvéknek naponta 15 kilogramm élelmet kell elfogyasztaniuk. Ez a közhiedelemmel ellentétben nem húsból, hanem elsősorban gyümölcsből és zöldségekből áll. Állati eredetű táplálékkal a vadaspark gondozói hetente egyszer egészítik ki a medvék étrendjét.

A barnamedvék leginkább május és június között párzanak, viszont a megtermékenyített petesejt beágyazódása rendszerint 5 hónapot késik, így a csupasz és vak kölykök télen születnek meg. A fiatal egyedek 4-6 évesen válnak ivaréretté, de 10-11 éves korukig még nőnek. A természetben körülbelül 25 évet élnek, állatkertben azonban az 50 éves kort is megérhetik.

Forrás: MTI


Kossuth dagerrotípia a Nemzeti Múzeumban

2017-03-13
Kultúra No Comments


Kossuth dagerrotipia

Kossuth dagerrotípia a Nemzeti Múzeumban

Kossuth Lajosról készült dagerrotípia a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Bank rendhagyó sajtótájékoztatóján a múzeum épületében 2017. március 13-án. A kivételes műtárgyat, amelyet a múzeum első alkalommal mutat be március 15. alkalmából, a jegybank vásárolta meg az Értéktár Program keretében. A felvétel 1852-ben Bostonban, Kossuth Lajos amerikai körútján készült. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt


Tabutémákról adnak elő a Thália Színházban pénteken

2017-03-09
Kultúra No Comments


Titkok az élet színpadán címmel tartanak jótékonysági rendezvényt pénteken a budapesti Thália Színházban, ahol neves előadók tabutémákról beszélnek majd – közölte Polus Enikő, az egyik szervező az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában. A mentálhigiénés szakember úgy fogalmazott, hogy a színházban “elhúzzák a függönyt” a tabuként kezelt kérdésekről. Ahhoz, hogy egészségesek legyenek a családok, foglalkozni kell a világ átalakulásával kapcsolatos témákkal – hangsúlyozta.

Példaként említette az online biztonságot, az egészséges szexualitást, az új szakmák kialakulását és a mozaikcsaládok megjelenését. A rendezvény regisztrációhoz kötött és ingyenes, ugyanakkor jótékonysági is, mert a felajánlott adományokat a ráckeresztúri drogrehabilitációs felnőttközpont kapja – mondta Polus Enikő.

Forrás: MTI


Klasszikus vígjáték a mába helyezve – Goldoni-bemutató a Thália Színházban

2017-03-08
Kultúra No Comments


A főnök meg én meg a főnök címmel Sebestyén Aba rendezésében mutat be egy Goldoni-darabot április végén a Thália Színház: a Két úr szolgája című komédia Hamvai Kornél-féle átirata a mába helyezi a történetet.

A produkciót, amely a Thália Színház saját előadása, április 29-én láthatja először a közönség a nagyszínpadon. Sebestyén Aba a szerzőről szólva az MTI-nek felidézte, hogy Carlo Goldoni (1707-1793) jelentős komédiaíró, emellett az első színházi reformerek egyike volt. 1750-ben adták ki első drámakötetét, amelynek előszavában eligazítást ad a színházi poétikáról, a világ és a színház dialektikus kapcsolatáról. A komédiaíró a világban szerzett élményeiből táplálkozik, a válságos jelenségeket, az emberi karaktereket megfigyelve gyűjti össze szórakoztató és tanulságos komédiáinak témáit. A színház pedig arra tanítja, hogy hogyan kell mindezt színesen megrajzolni és a színpadon oly árnyaltan megjeleníteni, hogy azok hassanak az emberi lélekre – mutatott rá Sebestyén Aba, hangsúlyozva, hogy Goldoni kiindulópontja tehát a természet volt.

“A természet egyetemes és megbízható tanítómester annak, aki jól megfigyeli – állapította meg Goldoni. Amit a színház bemutat, annak a világban történő dolgok lenyomatának kell lenni. A komédiát nézve úgy kell éreznünk magunkat, mintha baráti társaságban vagy családi körben beszélgetnénk” – idézte a szerzőt a rendező. Hozzátette, hogy Goldoni 1746-ban írta meg a Két úr szolgája című művét, amellyel egy új műfajt teremtett meg, a polgári vígjáték műfaját. Klasszikus darabról van szó, amely tele van kortárs felhangokkal, aktuális kortárs tematikával, problematikával.

Bár a történetet a mába helyezték, Hamvai Kornél átdolgozásában Goldoni eredeti szándékai és a fő cselekmény megmarad – jegyezte meg Sebestyén Aba. “A darabban minden megvan, ami egy jó vígjátékhoz szükséges: szerelem, félreértés, átverés, gyilkosság és öngyilkossági kísérlet, zsarolás, szakítás, hazugság, kibékülés és végül – hogy mindenki boldogan menjen haza és másnap is jöjjön a kasszához – megvan a happy end is” – fogalmazott.

Mint megjegyezte, a darabot krízisvígjátéknak is nevezhetnénk, hiszen mindenki krízisben van. “Van, aki a túlélésért küzd, van, aki a büntetés elkerüléséért és az életéért, van, aki a pénz megszerzéséért, a látszat fenntartásáért, a hatalom megtartásáért vagy megkaparintásáért, a harmónia, a boldogság megszerzéséért, a szerelem beteljesüléséért, a kitörésért vagy a megélhetésért – ismerős alaphelyzet, ismerős gondok, problémák, ismerős vágyak mindannyiunk számára” – mondta a rendező.

Az előadásban Molnár Piroska, Vida Péter, Szabó Erika, Bán Bálint, Tóth Eszter, Mózes András, Pindroch Csaba, Fodor Annamária és Tamási Zoltán játszik.

Forrás: MTI

 


Életre kelt avarok

2017-03-03
Kultúra No Comments


A Kárpát-medencei avarok világába nyújt betekintést a legkorszerűbb technikai eszközök segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum Életre kelt avarok című kiállítása.

Életre kelt avarok

Egy érdeklődő az Életre kelt avarok című kiállításon Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban 2017. március 3-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A tárlat a Connecting Early Medieval Collections (CEMEC) elnevezésű, európai uniós projektnek köszönhetően jött létre: a CEMEC célja, hogy hét európai ország múzeumi és kulturális intézményei – köztük a Magyar Nemzeti Múzeum – kora középkori gyűjteményeiből válogatva, kiemelkedő műtárgyak segítségével mutasson be egy rendkívül izgalmas történelmi korszakot – idézte fel a kiállítás pénteki megnyitóján Varga Benedek főigazgató. Vida Tivadar régész hozzátette: a Szenthe Gergely és Hajnal Zsuzsanna által rendezett kiállítás két avar kori sír leleteiből kiindulva kelti életre virtuálisan a korszak szereplőit. Az uniós projekt és az ahhoz kapcsolódó kiállítás egyfajta kísérlet egy új európai muzeológia megvalósítására – hangsúlyozta.

A szakember szerint a tárgyakat a régészet hosszú ideig etnikumjelző szereppel ruházta fel és helyezte el egy szilárd határokkal meghúzott Európa térképén. A CEMEC újítása, hogy ezt a statikus képet igyekszik fellazítani: középpontjában az egyén helyezkedik el tárgyi világával, társadalmi környezetével és kultúrájával együtt – számolt be. Vida Tivadar elmondása szerint a Nemzeti Múzeum kiállítása két 7. század elején élt, avar kori előkelő életét tárja a látogató elé, őket a 21. század legkorszerűbb technikája kelti életre virtuálisan. A kunágotai előkelő sírjának leleteire támaszkodva a kora avar kor életébe nyerhető betekintés: a még türk módra élő, gazdag férfi már bizánci övvel került a sírba. A kiállítás másik története egy germán kultúrájú közösség életét mutatja be két, feltehetően germán származású hölgy kölkedi sírleletei alapján – mondta el a kutató.

A CEMEC projektben közreműködő európai műszaki partnerek jóvoltából az “életre kelt avarokat”  a 21. század legkorszerűbb technikája hozza közelebb az érdeklődőkhöz: interaktív panoramikus idővonal, holografikus kivetítések, 3D modellek, fény- és hangeffektek teszik teljessé a látogatói élményt a kiállítás április 9-i zárásáig.

Forrás: MTI