PestInfo
…egy újabb InfoCsoport honlap…
Posts Categorized: Kultúra
Fényes Adolfra emlékeztek születésének 150. évfordulóján
Fényes Adolf festőművészre emlékeztek születésének 150. évfordulója alkalmából pénteken Budapesten, a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben álló sírjánál.
Fényes Adolfra emlékeztek
A Salgótarjáni utcai zsidó temető vagyonkezelését egy éve vette át a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI); a szervezet azóta azon dolgozik, hogy a még elhanyagolt állapotban lévő temető a szomszédos Fiumei úti sírkerttel együtt bekerüljön a turizmus vérkeringésébe, majd világörökségi helyszínné válhasson – mondta el a megemlékezésen Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója. Beszámolója szerint az elmúlt időszakban járhatóvá tették a Salgótarjáni utcai zsidó temető főbb útjait, jelenleg pedig a műemlékileg védett, valamint a legveszélyesebb állapotban lévő síremlékek felmérése folyik.
Fényes Adolf (1867-1945) sírja 2005 óta védett egyedileg, de a temető egésze is műemléki védettséget élvez – emlékeztetett Radnainé Fogarasi Katalin. Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár közölte: az évforduló alkalmából nemcsak Fényes Adolf előtt hajtanak fejet, de megemlékeznek a 20. századi magyar zsidóság tragédiájáról is. Mint felidézte, Fényes Adolf sorsa szorosan összefonódott a 20. századi Magyarországéval; egyszerre élte meg zsidó származását és magyarságát. Hiába kapott azonban mentességet a zsidótörvények hatálya alól, 1944 októberében ő is a pesti gettóba kényszerült, melynek felszabadulása után, 1945 márciusában érte a halál a legyengült, csaknem 80 éves művészt – emlékeztetett.
Fényes Adolf művészi pályája és életútja jól példázza a magyar zsidóság 19-20. századi sorsát. “Kötelességünk emlékezni a magyar zsidóság kiemelkedő történelmi és művészeti személyiségeire, megőrizve az általuk létrehozott értékeket” – fogalmazott a helyettes államtitkár. Latorcai Csaba hozzátette: a magyar kormány ezért is döntött úgy, hogy a NÖRI-t 2017-ben több mint 2 milliárd forint egyszeri és 1 milliárd forint tartós jellegű támogatásban részesíti, így méltó módon újulhat meg a Salgótarjáni utcai zsidó temető is.
Zsigmond Attila, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja elmondta, hogy a temető a pesti zsidóság hajdani fénykorának nemzeti emlékhelye. A sírkertben a korszak számos jeles családjának tagjai nyugszanak, akik olyan építészektől, mint Alpár Ignác, Hajós Alfréd, Gerster Kálmán, Fellner Sándor és Lajta Béla, valamint olyan szobrászoktól, mint Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Telcs Ede, Vedres Márk és Petri Lajos rendeltek síremlékeket. Sajnos azonban a látogató megtapasztalhatja azt is, hová vezetett a féktelen vandalizmus és a nemtörődömség – figyelmeztetett Zsigmond Attila, hozzátéve: a temetőnek mára értő és elkötelezett gazdája lett. A NÖRI munkatársai az MTI-nek elmondták, a temető jelenleg bejelentkezéssel látogatható; kérésre ingyenes vezetést is biztosítanak.
Forrás: MTI
Páratlan kéziratkincseket bemutató kiállítás nyílt az OSZK-ban
Páratlan kincseket, köztük a Toldi-trilógia kézirategyüttesét, valamint az életmű sokrétű hatástörténetét is bemutató Arany János-kiállítás nyílt “Más csak levelenként kapja a borostyánt…” címmel pénteken az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), Budapesten.
Arany-emlékév – Páratlan kéziratkincseket bemutató kiállítás nyílt az OSZK-ban
“Arany Jánost ma is könnyű csodálni. Még a mai, minden régies hangzásra érzéketlen, minden nyelvi összetettségre panaszos, modern nemzedék is közel érezheti őt magához” – fogalmazott a tárlatot megnyitó Áder János köztársasági elnök. Hozzátette: a költőfejedelem nem távoli óriásként, hanem sokkal közvetlenebbül, “felemelően és otthonosan” hat a mai olvasó lelkére is. Arany János nem csupán tehetséges alkotó, hanem legfőképpen tisztességes ember volt. A tárlaton látható kéziratokból és dokumentumokból kiolvasható egy bölcs és jó, egyszerre öntudatos és szerény ember alázata a teremtés és a teremtő munka iránt – hangsúlyozta az államfő, aki kitért arra is: az OSZK tárlata nem csupán Arany-relikviákat és az Arany-kultusz kialakulásának mozzanatait mutatja be, hanem kortárs magyar alkotók ez alkalomra szánt vallomásait is.
Az OSZK kérésére mintegy száz kortárs költő küldte meg verses reflexióit kéziratos formában a kiállítás számára, az értékes kézirategyüttest a tárlat zárása után az intézmény Kézirattára külön őrzi majd meg, az anyag egy részét 2017 őszén színpadon is bemutatják az Örkény Színházban. A kiállítás központi eleme a Toldi-trilógia kézirategyüttese, amelyet a költő leszármazottai adományoztak 1899-ben az OSZK-nak. A Toldi kézirata, a Toldi estéjének két teljes kéziratvariánsa és a Toldi szerelme tisztázott példánya eredetiben látható a kiállításon, valamint Arany János több más fontos művének – például a Családi kör, a Hídavatás, a Vörös Rébék és a Buda halála – kézirata is.
“Toldi Miklós ősi, nemzeti értékeket képvisel egy változó, fejlődő, új civilizációt építő korban. Mintha nekünk is üzenne Lajos királlyal való vitájában: Szeresd a magyart, de ne faragd le – szóla, Erejét, formáját, durva kérgét róla” – fogalmazott Áder János, aki kiemelte: Arany János minden erre vonatkozó kételye ellenére a szabadságharc előtt született Toldi nem végpontja, hanem csupán kapuja volt a költő leírhatatlanul gazdag életművének. “Arany János számára nem a munka folytatása volt a legnehezebb. Sokkal nagyobb tehernek bizonyult 1849 után folytatni magát az életet. A Toldi a ’48 előtti világhoz tartozott, ekkor hozott sikert, figyelmet, felkérést, rajongást, Petőfi barátságát” – hangsúlyozta a köztársasági elnök. Tüske László, az OSZK főigazgatója úgy fogalmazott: Arany János életműve nem egy “távolról csodálandó robusztus, muzeális műemlék”, hanem egy “máig elevenen ható, termékenyítő erejű szövegkorpusz”.
A könyvtár Ereklyeterében és a Manuscriptoriumban november 25-ig megtekinthető kiállítás kurátorai Borbély Mónika és Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténészek voltak. Utóbbi az eseményen elmondta: a felbecsülhetetlen értékű eredeti dokumentumokra, kéziratokra és első kiadásokra építő tárlaton a látogatók bepillantást nyerhetnek Arany János tanári, szerkesztői akadémiai és hivatali munkájába, a Petőfi Sándorral való levelezésébe, megtekinthetik a híres Petőfi-rajzokat is Arany Jánosról, valamint a nagyszalontai Csonka-toronyról. Az életút kronologikus és tematikus bemutatása mellett – külön blokkokban idézik meg Arany és Petőfi barátságát, az 1848-49-es szabadságharc sorsfordító szerepét, a nagykőrösi és pesti időszakot – helyet kapnak az összeállításban az Arany János által ihletett képzőművészeti alkotások is, köztük Barabás Miklós, Székely Bertalan, Buday György, és a költő szobrásza, Stróbl Alajos munkái is – fűzte hozzá.
Forrás: MTI
Dargay Attila alkotásaiból látható kiállítás Budapesten
Idén negyven esztendős minden idők legnézettebb magyar rajzfilmje, a Dargay Attila által rendezett Lúdas Matyi. Ez alkalomból szombattól látható kiállítás a rajzfilmrendező és képregényrajzoló alkotásaiból Budapesten, a Pannónia Stúdióban.
Henrik Irén operatőr
A két emeleten elhelyezkedő tárlat középpontjában a Lúdas Matyi című rajzfilm áll, apropóját pedig az adja, hogy április 7-én volt a rajzfilm bemutatójának a 40. évfordulója és az idén lesz Dargay Attila születésének 90. évfordulója – hangsúlyozta Füle Viktória, a Pannónia Emlékstúdió kurátora az MTI-nek.
A május 27-ig látható tárlat anyagát Henrik Irén operatőr, Dargay Attila özvegye biztosította a stúdió számára. Az alsó szinten a Lúdas Matyi című filmből több mint 30 alkotást mutatnak be, köztük olyan eredeti karakterterveket is, amelyeket Dargay Attila szánt volna a filmhez, de aztán a Jankovics Marcell által tervezett figurákat fogadták el. A rajzok mellett bemutatják az eredeti moziplakátot is. A második emeleten az egyéb munkáiból, köztük a Szaffiból és a Vukból látható válogatás, de kiállítanak a Szaffiból egy eredeti háttérképet is, amelyet Nepp József festett. Ez a kiállítás egyik legértékesebb darabja – hívta fel a figyelmet.
Mindezek mellett Az erdők kapitánya, a Pázmán lovag, a Dióbél királyfi, Vacak a hetedik testvér, Winnetou, Hajrá, mozdony!, Három nyúl vagy A Hugó, a vízilóhoz készült karakterterveket, celleket és reprodukciókat is megtekinthetik az érdeklődők, de Variációk egy sárkányra című sorozat eredeti storyboardját is bemutatják. Láthatók lesznek olyan filmekhez készült rajzok is, amelyek nem valósultak meg. Ilyenek például a Trójai háború című film tervei vagy az Ali baba című filmhez készült vázlat is. Kuriózum Dargaynak a János vitézhez készült pályázati anyaga is, de a Sárkány és papucs című filmhez készült terveit is kiállítják. Dargay Attila születésének 90. évfordulója alkalmából vitrinekben lesznek láthatóak azok a marcipánból készült rajzfilmfigurái, amelyek a 70. születésnapi tortáján szerepeltek. Emellett Balázs Béla-díja, A gyermekekért díja, a II. Magyar Rövidfilmfesztivál “Egész életen át” a film rendezéséért járó első díja is látható lesz a vitrinekben.
Füle Viktória felhívta a figyelmet arra, hogy ebben az évben ez a második időszaki kiállításuk. Mint mondta, a Pannónia Stúdió kulturális eseményei közé tartozik, hogy nagyjából havonta rendeznek olyan időszaki kiállításokat, amelyek a magyar rajzfilmhez, elsősorban a Pannóniához köthetők.
Forrás: MTI
Orhan Pamuk a Könyvfesztiválon dedikál
Szombaton délelőtt dedikálja műveit a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendég-írója, az irodalmi Nobel-díjas Orhan Pamuk – közölte az MTI-vel a Helikon Kiadó.
A világszerte népszerű török szerzővel a fesztivál csütörtöki megnyitóján D. Tóth Kriszta beszélget, majd Péterfy Gergely laudációja után átveheti a fővárosi önkormányzat és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) közös elismerését, a Budapest Nagydíjat. A kortárs török irodalom legismertebb alakja jómódú, értelmiségi családba született Isztambulban 1952-ben, tanulmányait nyugati szellemiségű iskolákban végezte. Eredetileg építészmérnöknek készült, azonban később festő akart lenni, végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. A hetvenes évek közepén végleg felhagyott a festészettel, és életét az írásnak szentelte. Első írása, a Sötétség és fény 1979-ben megosztva első helyezést ért el a Milliyet Sajtóversenyen.
Évekig tartó kiadókeresés után 1982-ben jelent meg első, Cevdet Bey és fiai címet viselő regénye, amely egy évvel később elnyerte az Orhan Kemal-díjat. A három generáció életén átívelő családtörténetet a Helikon Kiadó először jelenteti meg magyar nyelven az idei könyvfesztiválra. Az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot posztmodern stílusban bemutató szerző műveit több mint 50 nyelvre fordították le, és regényeivel nem csupán hazájában, de több nyugat-európai országban – többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban – is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Nevét az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta – idézik fel a közleményben.
Forrás: MTI
Az Élet menete
Az Élet menete, Budapest
Az Élet menetének résztvevői vonulnak az id. Antall József rakparton 2017. április 16-án. A holokauszt áldozataira emlékező emléksétát tizenötödik alkalommal rendezték meg. MTI Fotó: Kallos Bea
Negyvenéves a Fővárosi Állat- és Növénykert nőstény gorillája, Liesel
Negyvenéves Liesel, a gorilla
Gyümölcstortával köszöntik 40. születésnapján Lieselt, a Fővárosi Állat- és Növénykert nőstény gorilláját 2017. április 15-én. Liesel a frankfurti állatkertben született 1977 áprilisában, 1989 óta él Budapesten, ő a gorillacsapat legidősebb tagja. MTI Fotó: Kovács Attila
Ma ünnepli a cirkusz világnapját
A világnapot 2007 óta ünneplik meg minden év április harmadik szombatján, 2010-ig európai cirkusznapként tartották számon, azóta azonban világszerte megemlékeznek róla a cirkuszművészeti központok. Idén a Fővárosi Nagycirkusz, számos utazócirkusszal együtt, a családokat háziállataikkal együtt várja egy közös ünneplésre, ahol bárki bemutathatja házi kedvencével közös produkcióját a cirkusz előtt felállított alkalmi porondon.
A Fővárosi Nagycirkusz a városligeti épület előtt kínál bemutatkozási lehetőséget az önjelölt művészeknek, akik közül a legjobbakat a Nagycirkusz manézsába is meginvitálják. A programon állatsimogató és állattrénerek bemutatói is lesznek. A vidéki amatőr művészeket Székesfehérváron az Aréna Cirkusz, Tiszaújvárosban a Circus America, Szegeden az Eötvös Cirkusz, Kaposváron az Exit Cirkusz, Zalaegesrszegen a Hungária Nagycirkusz, Tapolcán a Magyar Klasszikus Nagycirkusz, Debrecenben a Magyar Nemzeti Cirkusz, Szentendrén a Mr. Gerald Show, a szlovákiai Previzdaban pedig az Utazó Budapest Nagycirkusz várja.
Forrás: MTI
Telekom Vivicittá városvédő futás
Telekom Vivicittá, rajt
Rajtol a 32. Telekom Vivicittá városvédő futás félmaraton versenyének mezőnye a Városligetben 2017. április 9-én. MTI Fotó: Marjai János
Artmozik Éjszakája öt budapesti helyszínen
A Művész, Puskin, Toldi, Kino Cafe és a Tabán mozikban rendezik meg május 12-én az Artmozik Éjszakáját, az öt fővárosi helyszín kora estétől hajnalig folyamatos vetítésekkel várja a közönséget.
A Művészben újra nagyvásznon lesz látható Chaplin egyik legnagyobb klasszikusa, a Modern idők, vetítik a 2016-os Teljesen idegeneket, de látható lesz a költői buszsofőrről szóló Paterson is. Visszatér az idei Oscar-gála két nagy nyertese, a Kaliforniai álom és a Holdfény is.
A Puskin éjszakai műsorán szerepelni fog Enyedi Ildikó Arany Medvés szerelmesfilmje, a Testről és lélekről, Kenneth Lonergan megrendítő története, A régi város, és Woody Allen régi Hollywoodot idéző mozija, a Café Society, valamint vetítik Taika Waititi felnövéssztoriját, a Vademberek hajszáját is.
A Titanic Nemzetközi Filmfesztivál után csak a Toldiban lesz látható a Nyers című horror, valamint a Toldiba költözik a Q-ügyosztály is. A világhírű dán bűnregényekből készült mozisorozat mindhárom részét, így a Nyomtalanult, a Fácángyilkosokat és a Palackpostát is levetítik az Artmozik Éjszakáján – írják a szervezők. Egy különleges kisfilmválogatás mellett a legjobb, legsikeresebb magyar mozifilmekkel készül a Kino Cafe mozi, helyet kap a műsorban a Testről és lélekről, a Kincsem, A martfűi rém, a Brazilok, az 1945 és Az állampolgár is.
A közönség körében legnépszerűbb filmeket vetíti a Tabán mozi, ahol láthatóak lesznek többek között a Stefan Zweig – Búcsú Európától, az Én, Daniel Blake, Az eljövendő napok és A pótolhatatlan Werner doktor című filmek is – olvasható a közleményben.
Forrás: MTI
Legutóbbi hozzászólások