PestInfo

…egy újabb InfoCsoport honlap…

Posts Categorized: Kultúra


A Távoli dal című színdarab bemutatója a Vígszínházban

2017-04-07
Kultúra No Comments


Távoli dal Vígszínház

Simon Stephens: Távoli dal

Józan László Willem szerepében Simon Stephens Távoli dal című darabjának fotóspróbáján a fővárosi Vígszínház Házi Színpadán 2017. április 7-én. A színdarabot Szabó István rendezésében április 12-én mutatják be. MTI Fotó: Marjai János


Kortárs költők futása a Költészet napja alkalmából

2017-04-07
Kultúra No Comments


A költészeti napi Versmaratonhoz kapcsolódva tizenhárom kortárs költő futja le együttesen a maratoni távot József Attila gyermekkorának helyszínén, a budapesti Ferenc téren április 8-án, szombaton délután – közölte a Magyar Napló Kiadó az MTI-vel. A futók között lesz a József Attila-díjas Filep Tamás, Szentmártoni János, Vörös István, Payer Imre, Petőcz András és Zsille Gábor, a Bella István-díjas Papp-Für János, valamint Kürti László, Simon Adri, Rónai-Balázs Zoltán, Székelyhidi Zsolt, Murányi Zita és Horkay-Hörcher Ferenc.

A Versmaraton részeként másodszor megszervezett Költők futása nevet viselő eseményen bárki becsatlakozhat az összesen 42 kilométeres táv megtételébe. A Ferencvárosi Önkormányzattal közösen rendezett programot beszélgetések, dedikálások is kiegészítik – olvasható a közleményben.

Április 11-én a hetedik Versmaraton során a Magyar Rádió Márványtermében kortárs magyar költők 12 órán olvassák fel műveiket a Magyar Napló gondozásában megjelent Az év versei 2017 antológiából.

Forrás: MTI


Gyermekvasút napja

2017-04-07
Kultúra No Comments


Szombaton ünnepli 69. születésnapját a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút és a rendezvénnyel veszi kezdetét a kisvasutakat bemutató éves programsorozat is. Szombaton tartják a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút napját, mert a gyerekvasút építését 1948. április 11-én kezdték el a budai hegyekben. A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány és a budapesti Gyermekvasút közös rendezvénye egyúttal a Kárpát-medencei kisvasúti napok évadnyitója is – olvasható a MÁV közleményében.

Gyermekvasút Budapest

Gyermekvasút, MTI Fotó: Máthé Zoltán

A tavalyi kisvasúti naphoz hasonlóan Szépjuhászné állomáson kezdődik a program, ahol szombaton már délelőtt térzenével várja az érdeklődőket a Gyermekvasút fúvószenekara, majd a nyitóünnepség után különvonat indul. Az idei rendezvényen is először a vasútvonal egyik legkedveltebb látványosságát, a Hárs-hegyi fordítóalagutat mutatják be az utasoknak. Az alagúttúra résztvevői gyalogosan kelhetnek át a fáklyákkal kivilágított, 198 méter hosszú műtárgyon, a beállókban pedig a Gyermekvasút történetét és működését bemutató alkalmi kiállítást lehet megtekinteni. Ezt követően vonattal folytatódik az út a hűvösvölgyi végállomásig, ahol a Gyermekvasút vasútmodellező szakköre várja az utasokat, majd a rendezvény résztvevőit gumikerekű közúti kisvonat viszi le a Széll Kálmán térre. A programra az ebéd árát is tartalmazó részvételi jegyeket szombat délelőttől a különvonat indulásáig Szépjuhászné állomáson lehet megváltani.

Ezen a szombaton a déli órákban néhány menetrend szerinti személyvonat rövidebb útvonalon, csak Széchenyi-hegy és Szépjuhászné állomás között közlekedik. Ebben az időszakban Szépjuhászné és Hűvösvölgy között gumikerekű közúti kisvonatok szállítják az utasokat.

Forrás: MTI


Titanic Nemzetközi Filmfesztivál

2017-04-06
Kultúra No Comments


Titanic Nemzetközi Filmfesztivál Budapest

Titanic Nemzetközi Filmfesztivál

A Titanic Nemzetközi Filmfesztivál molinója a budapesti Uránia mozi épületén 2017. április 6-án. A filmfesztivált április 6. és 13. között rendezik meg az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban és az Ódry Színpadon. MTI Fotó: Kallos Bea


Szűcs Judith koncert az Erkelben

2017-04-05
Kultúra No Comments


Az Erkel Színházban ad jubileumi koncertet Szűcs Judith 45 év száguldás címmel április 10-én – hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai adásában.

Az énekesnő a műsorban elmondta: a koncerten vendége lesz Balázs Fecó, Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, valamint fellépnek Bogdán Péter koreográfiájával a Budapest Táncművészeti Stúdió táncosai és a Monarchia Szimfonikus Zenekar Schuszter Andrea vezetésével. A showműsor az elmúlt 45 évet mutatja be több stílusnak is teret adva. Szűcs Judith kiemelte, hogy sok stílusban otthon van, hiszen van latin albuma, énekelt többek között operettet és eredeti cigánydalokat is etno-pop stílusban.

Felidézte, hogy 1977-ben a Metronom fesztiválon Delhusa Gjon Táncolj még! című dalával robbant be a zenei életbe.

Forrás: MTI


Egy történelmi korszakról ír saját életén keresztül új könyvében Nádas Péter

2017-04-05
Kultúra No Comments


Világló részletek című új könyvében Nádas Péter saját és családja élete nyomán egy történelmi korszakról, a közelmúltunkról írt. A kétkötetes, több mint 1200 oldalas memoár szerdán jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában. “Az egyik munka szüli a másikat. Miközben írtam a Párhuzamos történeteket, nagyon sok kötelező, tehát a munkához tartozó olvasmányom volt. Ez az információs anyag és a családom élete, az én személyes életem érintkezett egymással” – idézte fel a hosszú előkészítő munka után tíz évig tartó memoárírás kezdeteit az MTI-nek adott interjúban a szerző, aki művében a főváros ostroma és az 1956-os forradalom közötti időszakot rekonstruálja saját és családtagjai emlékei, valamint történelmi dokumentumok alapján

“Az elbeszélő nem tud nem elbeszélni, az elbeszélő megpróbál úrrá lenni a saját fantáziáján, tehát nem a fantáziájának, hanem a tényeknek, a dokumentumoknak teret adni. Ennyiben ez az egész eddigi gyakorlatommal szemben egy ellenáram” – fűzte hozzá, kiemelve a könyv alcímét: Emléklapok egy elbeszélő életéből. Úgy vélte: az egyént születése pillanatától köti a történelem, a társadalom és a családja realitása, származástörténete, amelyben – hasonlóan Az élet sója című, tavaly megjelent könyvében ábrázolt városka fejlődéséhez – összecsúsznak a társadalmi rétegek, vallások és nemzetiségi csoportok. “Nagyon is van determináció, de szerintem sokkal több minden hat a determináció ellen” – fogalmazott Nádas Péter, aki szerint az egyik nagy kitörési pont a kamaszkor, amikor a gyermek ellenőrzi, hogy a szülei által beléplántált fogalomrendszer igaz-e.  “A gyermek ilyenkor a szülei szemébe vágja, hogy hazudnak, és tényleg sok mindenben hazudnak, és sok mindent kénytelenek elhallgatni. (…) Mindebből aztán hatalmas háborúskodások kezdődnek, apák a fiúk ellen és anyák a lányok ellen, amelyek csak akkor érnek véget, amikor mindkét fél megtörik és megbocsátóvá válik, vagy végleg szakít” – mondta a szerző, aki előre elhatározta, hogy emlékirata a kamaszkorral fog végződni.

“A saját életemmel vagy a családom életével azt csinálok, amit akarok. A családtagjaim többsége halott. De az olyan ismerőseim, szerelmeim, barátaim életével, akik a felnőtt életemhez tartoznak, nem tehetem ugyanezt. Az ő jogaikhoz kellene tartanom magamat, el kellene kezdeni torzítani és hazudni. Enyhíteni, barátságosabbá tenni, de ennek nem látom értelmét”- hangsúlyozta. Saját életéről szólva elmondta: kamaszként nem a szülei életében fontos szerepet játszó kommunizmus eszmerendszerével szakított, hiszen egy olyan diktatórikus rendszerben éltek, amelynek “a kommunizmushoz semmi köze nem volt”. Mint fogalmazott, a kommunisták a pályafutásukat már az ötvenes években befejezték, átadták a helyüket a moszkovitáknak, akik gyakorlatilag a Szovjetunió nagyhatalmi érdekeit hajtották végre. “Az autoriter vagy diktatórikus hatalom mindenemet bántotta. És ezt nem fogadtam el. Egyébként a szüleim sem fogadták el, mégis csinálták. Ők sem fogadták el ezt a moszkvai kényszert, a moszkvai minta másolását, de nem mondták azt, hogy nem. Hanem belepusztultak a maguk módján. Az egyikük meghalt korán, a másikuk öngyilkos lett. Ők valóságosan kommunisták voltak, de az ő eszményrendszerük egészen más jellegű volt, mint ami ellen 56-ban felkelt Budapest lakossága” – mutatott rá.

Munkamódszeréről szólva elmondta, hogy az emlékek egy része, a hozzájuk tapadó érzelmi, szellemi benyomások, az emlékezet általi torzítások szándékosan nem lehívhatóak, de a véletlen feltárhatja őket. Alapélménye 1993-as infarktusa, amikor három és fél percet töltött a klinikai halál állapotában, mielőtt az orvosok újraélesztették. Ebben az állapotban bizonyos értelemben feltárul a test előtt a tudat szerkezete, láthatóvá válik, hogy a tudat milyen formában őrzi meg az emlékeket – fogalmazott. “Ha valaki 10 éven át az emlékeivel foglalkozik, kiismeri a tudat járatait. Másrészt íróként egész életemben ez volt a dolgom, tehát igazán volt időm tapasztalatot szerezni ebben. Utolsó sorban említem, de végigcsináltam a Freud szerint tiltott önanalízist, tehát körülbelül tudom, minek mi az értéke, mit hol kell keresni, mi fedi el az álom vagy emlékezés tárgyát” – mesélte. Hozzáfűzte: az elmét “szükséges lyukrendszer” védi, hiszen ha az egyén mindig mindenre emlékezne, belehalna. Ugyanolyan ez, mint a hazugság, ha valaki hazugság nélkül él, nem életképes. Hazudni bizonyos helyzetekben kötelesség – tette hozzá.

Nádas Péter elmondta, hogy a Párhuzamos történetek című “szövegmonstruma” óta kitért a fikció elől. A 2005-ben megjelent, mintegy 1600 oldalas regény azzal a tanulsággal szolgált a saját életanyagának megírására nézve, hogy a nyitott szerkezet sokkal járhatóbb út számára, mint a zárt szerkezetű fikció, amelynek van eleje és vége. A kérdésre, hogy vannak-e olyan témák, amelyeket került a memoárban, a szerző úgy felelt: léteznek olyan emlékek, amelyek annyira fájdalmasak, hogy nem tudja elmondani. “Egy írásnak mindig van saját ökonómiája, ami meghatározza, mi az a pont, amíg még érthető az ember, és mi az, amikor már nem, amikor már zavaros lesz a kép. Nem baj, ha egy emberről alkotott képnek homályos pontjai vannak, hiszen az ember örök titok, fény és idegenség. (…) Egy műalkotásban is megvannak ezek a határok, hogy az intimitásban hol kell megállni. A határok egy irodalmi műnél tágasabbak, mint a magánéletben. De a saját élet más, ott az intimitás túlzó mértéke megbotránkoztató a többiek számára. Ha nincs esztétikai értéke, nem felfogható, tanulsága sincs” – fogalmazott.

Nádas Péter elmondta, hogy a könyv borítóján Izland legrégebbi acélhajója, a Gardar BA 64 látható Literáti-Nagy Ferenc felvételén: “Ez egy megfeneklés. Egy megfeneklett élet, egy megfeneklett halászhajó.

Forrás: MTI


Karavan Familia, Jordán Adél és a Puszi a roma világnapon a Gödörben

2017-04-05
Kultúra No Comments


A Karavan Familia, valamint Jordán Adél és a Puszi együttes ad koncertet szombaton a Gödör Klubban a roma világnap alkalmából. Az autentikus népzenei feldolgozásokat játszó Karavan Familia városi folklór együttes, amely az anyanyelvű cigány folklór különféle dialektusait játssza – szerepel a szervezők által az MTI-hez eljuttatott ajánlóban.

Mint írták, a Karavan Familia programjában cigány népdalok szerepelnek a Balkántól Andalúziáig, saját stílusukra formálva. Zenéjükben a Mississippi blues, a flamenco, a rumba és balkán cigány zenei elemek egyaránt megtalálhatóak. A zenekar különlegessége az egyéni stílus és repertoár, valamint a családi zenekari felállás. Céljuk a cigány kultúra zenei és emberi értékeinek megőrzése és megismertetése. A Karavan Familia alapítója Nagy István (ének, gitár, szájharmonika) és Farkas Ilona (ének, tánc); a házaspár korábban a Romanyi Rota és a Romano Kokalo együttesben játszott. A duó 2002-ben Boban Markovic közreműködésével készítette el első lemezét Gipsy Flamenco címmel. Egy évvel később a formációhoz csatlakozott a zenész házaspár két gyermeke, Ifj. Nagy István (ének, gitár, cajon), valamint Nagy Niki (ének, tánc, gitár). A Karavan Familia Gipsy Crossroads című anyaga 2006-ban, a La familijaki zor (A család ereje) 2008-ban, az Asvin 2014-ben jelent meg. Utóbbi felkerült a World Music Charts Europe Top 20-as albumlistájára.

A Puszi Együttes 2009 óta zenél a budapesti underground éjszakában, koncertjeiket fergeteges hangulat, felszabadult tánc jellemzi. Tagjai – Géresi László (gitár, ének), Neményi Zsolt (dob, ének), Tóth Zoltán Spenót (gitár, ének), Tóth Gábor Lupin (gépek, ütőhangszerek, lemezjátszó, ének), Tóth Szabolcs (szintetizátor, ének) – korábban a Csókolomban, a Flash-ben, az Európa Kiadóban, az Embersportban és az I Love You-ban szerepeltek.

Jordán Adél, a Katona József Színház színésznője eleinte csak a Puszi vendégénekese volt, de két ilyen koncert után ott ragadt a zenekarban.

Az ENSZ az 1971-ben tartott első roma világkongresszus tiszteletére nyilvánította április 8-at a roma kultúra világnapjává.

Forrás: MTI


Április 16-án tartják az Élet menetét

2017-04-04
Kultúra No Comments


Április 16-án, vasárnap, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján tartják az Élet menetét. A holokauszt áldozataiért évről évre megrendezett emlékséta idén a “Cipők a Duna-parton” emlékműtől indul és a Clark Ádám térre érkezik – közölték a szervezők a programot beharangozó sajtótájékoztatón, kedden Budapesten. Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke ismertette: a program fél háromkor kezdődik, a köszöntők után a menet háromkor indul el a sófár hangjára.

A rendezvényen beszédet mond mások mellett Konrád György író, Szántó T. Gábor író, Szinetár Miklós rendező és Aharon Tamir, az Élet menete nemzetközi szervezet igazgatója. A gyülekezés idején Kasai Jnoffin, dominikai születésű előadóművész a Clark Ádám téren pedig Oláh Gergő és a Roma Soul zenél majd a menet résztvevőinek.  Az idei program különlegessége, hogy a megemlékezés végén a résztvevők útnak indítják Hajdú Péter amatőr hosszútávfutót, aki nyolc nap alatt 420 kilométert futva érkezik meg Auschwitzba, ahol csatlakozik a nemzetközi Élete menetéhez – közölte Gordon Gábor. Hajdú Pétert egy-egy szakaszon bárki elkísérheti, aki egyetért a sportoló és az Élet menete üzenetével, és így akar jelképesen tenni a gyűlölködés és a rasszizmus ellen – hangzott el.

A szervezők elmondták, az első látásra nem túl szerencsés helyzet, hogy idén a rendezvény egybeesik húsvét vasárnappal és a pészah hatodik napjával, igazából erősítheti a program résztvevőit, hiszen ezek az ünnepek “egyfelé tartanak”.  Kardos Péter főrabbi, holokauszt-túlélő hangsúlyozta: fiatalok nélkül nincs értelme az emlékezésnek, és az idén 15. alkalommal megszervezett menet képes elérni azt a korosztályt is, amelyikkel a rabbik és a holokauszt-túlélők csak ritkán találkozhatnak. Ezért is felbecsülhetetlen érték ez a program a holokauszt óta felnőtt három generáció számára.

Forrás: MTI


Hajdu Szabolcs rendezése látható a B32 Galéria és Kultúrtér színpadán

2017-03-28
Kultúra No Comments


Kálmán nap címmel Hajdu Szabolcs rendezése látható a B32 Galéria és Kultúrtér színpadán április 2-án, vasárnap.  A debreceni bemutató után Budapesten a B32 Galéria és Kultúrtér színpadán látható először Hajdu Szabolcs legújabb rendezése – olvasható az intézmény MTI-hez eljuttatott közleményében. Hajdu Szabolcs a Látókép Ensemble nevű formáció keretei között hozza létre filmjeit és színpadi előadásait. Most látható új színházi produkciója a nagysikerű Ernelláék Farkaséknál folytatásának is tekinthető – írták.

A Kálmán nap arról az életszakaszról szól, amikor a történet szereplői felismerik, hogy olyan életkorba léptek, amikortól minden csak ismétlődés az ember életében, sok fordulat már nem várható, nincs több kockázatvállalás, csupán az őrzése annak, ami már megvan, mert nincs idő és erő újrakezdeni. A történetek mindig ugyanazok, csak más és más fénytörésben tűnnek fel a különböző időszakokban. “Megtalálni a nyelvet, a hangütést, hogy érvényesen szólalhassanak meg ezek az alapmesék – ez erős motiváció mindannyiunk számára. Életre kelteni, jelenidejűvé tenni az archetipikus karaktereket, hogy felismerhetőek és beazonosíthatóak legyenek. A jelen tettenérése, megragadása a cél, hogy a beazonosíthatóság révén, továbbgondolásra késztessünk, támpontokat adjunk a problémák feldolgozásához” – idézték a közleményben a rendezőt.

Mint fogalmazott, a történet látszólag egyszerű, egy kis semmiség, végtelenül hétköznapi eset, apró ügy. “De mi pontosan ezt a picit szeretnénk megmutatni, mert hiszünk benne, hogy ami a papíron láthatatlan, a színpadon láthatóvá válik, az apróság nagy lesz, éppen akkora méretű, ami már elég a beazonosíthatósághoz, ami tájékozódási pontokat, megerősítést, esetleg vigasztalást ad nézőnek” – mondta Hajdu Szabolcs. A produkcióban Török-Illyés Orsolya, Földeáki Nóra, Szabó Domokos, Gelányi Imre és Hajdu Szabolcs játszik, a produkciós vezető Eszes Fruzsina. Az előadás a bemutató után április 26-án és május 9-én is látható.

Forrás: MTI


Színházi Világnap

2017-03-27
Kultúra No Comments


Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.

A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

Az 55. színházi világnapon a színházakban az előadások előtt Magyarországon is felolvassák a világnapi üzenetet. Az ITI minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a színház művészei és a közönség számára. Isabelle Huppert idei üzenetében arról ír, hogy a színház mindig újjászületik. A színházi konvenciókat újra és újra le kell rombolni, mert a színház csak így maradhat eleven. A színház gazdag, átível téren és időn, a kortárs művek az elmúlt századok alkotásaiból is inspirálódnak, ha egy klasszikus színdarabot napjainkban mutatnak be, az mai és modern lesz. A színésznő hangsúlyozza: a színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt. “Elég egy üres tér és a színész. Vagy színésznő. Mit csinál, mit mond? A közönség figyeli, és soha ne feledjük, közönség nélkül nincs színház. Egyetlen néző közönség. De azért ne legyen túl sok üres szék a nézőtéren” – írja a művész.

A világnap alkalmából számos színház várja programokkal a közönséget. Ezen a napon kezdődik a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban a kortárs magyar drámákat felvonultató 11. Deszka fesztivál, amelyen április 2-ig 26 előadást mutatnak be. A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház Heltai Jenő drámáját, a Tündérlaki lányokat mutatja be, a veszprémi Kabóca Bábszínház Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét. Több erdélyi színház is megünnepli a színház világnapját, amelynek alkalmából egyebek mellett Kovács András Ferenc tart költői estet, de felolvasószínház és számos rendhagyó rendezvény is lesz.  A budapesti Játékszín Szakonyi Károly Két nő (és valaki) című komédiájának bemutatóval és kulisszajárással várja a nézőket.

Az ünnep alkalmából a MASZK Országos Színészegyesület április 4-én, kedden a Budapesti Operettszínházban tartja meg hagyományos jótékonysági gálaestjét, amelyen szakmai díjakat is átadnak.

Forrás: MTI