PestInfo
…egy újabb InfoCsoport honlap…
Posts Categorized: Gazdaság
A diszlexiáról
A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.
Cikksorozatunk előző írásában már említettük, hogy a diszpraxiás abnormitás egyes esetekben kiterjed a beszédközpontra – vagy főkéntien épp erre terjed ki. Ilyenkor a diszpraxia egybeesni látszik a diszlexiával – a beszéd, az olvasás, a nyelvtani ismeretszerzés és a nyelvtanulás közös részképességi zavarával – ám ez annyiban csak látszat, hogy diszlexiás jelenségek nem-diszpraxiás okból, a diszpraxiától függetlenül, valamely diszpraxiával társulva vagy épp egyáltalán nem társulva gyakrabban diagnosztizálhatók. A diszlexiának esetileg nem csakis neurobiológiai oka lehet, és amikor jelen van ilyen ok is, akkor sem biztos, hogy az adott személynél ez a leginkább hangsúlyozandó kiváltó ok. A szerzett diszlexiának még olyan típusa is van, amely egyszerűen egy szerencsétlenül fogadott olvasástanítás-módszertani hiba származéka.
Míg a diszpraxiát akár betegségnek is nevezhetjük, addig a méginkább soktípusos, sokféle mögöttest rejthető diszlexia ilyen minősítése téves, legalábbis gyakrabban téves, mint nem. A betegség ugyanis olyan rendellenesség, amelynek dominánsan valamilyen hátrányt, hátrány-együttest, testi-egészségi és/vagy szellemi értékfogyatkozást jelentenek, ideigleneset vagy tartósat (bár még a tartós betegség sem eleve ellensúlyozhatatlan). Amikor azonban a rendellenesség maga is ambivalens, vagyis amikor hátrányos vonásai valamilyen átlagtól eltérő értékekkel, pluszokkal fonódnak össze, a túlegyszerűsítés értelmében tárgyszerűtlen, ha betegségként közelítjük meg. A diszlexia hátrányos oldalát enyhíteni, oldani olyan vigyázattal kell – és érdemben nem is lehet másként – , amely által a pedagógusok és szakterapeuták kitapinthatják az eseti diszlexia akár nagyon is méltányolandó oldalát. Ugyanígy a szülőknek sem szabad eleve a tanítónéni hibájául felróni, ha csemetéjük olvasni-tudása a harmadik tanévben már egészen feltűnően elmarad osztálytársaiétól, holott intelligens és viszonylag szorgos gyereknek ismerik. Tudnivaló, hogy Leonardótól Einsteinig és tovább igen sok méltán világhíressé vált embernek gyűlt meg a baja az iskolai tanulással olyan módon, amelyet ma diszlexiás, illetve diszgráfiás (írás-zavart hordozó) küszködésnek írnánk le. Amint még a diszkalkulia (számolás-zavar) mögött is állhat átlag fölötti matematikai/geometriai képesség (amikor valaki azért zavarodik bele újra meg újra egyenletek fölállításába és az x ilyen úton történő kiszámításába, mert a feladat tényezőit szinte azonnal egyben-látja, mintha egy képre látna rá, és máris meg tudja mondani, mi az x) , úgy a diszlexiás jelenségek is sokszor az információfeldolgozásnak az átlagos-normálistól eltérő, önálló formájával, a heurisztikus-illuminatív struktúraérzékeléssel, struktúralátással összefüggésben állnak elő.
A diszlexiáról most elmondottakat következő írásunkban még ki kell egészítenünk; ezt úgy tesszük majd, hogy egyben rátérünk a diszgráfia témájára. Most még annyit fűzünk hozzá az eddigiekhez, hogy a digitális ügyességi játékok diszlexiások kezébe adásával a legtöbbször semmi probléma nincs.
A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.
Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination
(X)
Az akadálymentes iroda
SmartSeat – az okos irodaszék
Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.
Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.
Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.
_____________________
Az irodai berendezések világában manapság egyre több figyelem irányul a helyiség akadálymentesítésére is, mint ergonómiai szempontra.
Az akadálymentesítés kiváltképp a valamilyen testi fogyatékkal élő emberek munkavégzésével kapcsolatosan merül fel. A közvélekedéssel ellentétben a testi fogyatékossággal élők ugyanúgy a teljesen munkaképes egyének körébe tartoznak, nyilvánvalóan olyan mértékben, amelyet a testi adottságaik lehetővé tesznek.
A munkáltatónak kötelessége biztosítania mindazon feltételeket az irodai környezetben is, amelyet a fogyatékkal élők munkavégzése igényel.
Legelőszöris a fizikai akadályokat kell kiküszöbölni, amelyek lehetnek vertikálisak és horizontálisak.
A vertikális akadályok a szintkülönbségből adódó, testi fogyatékkal élők számára áthidalni körülményes vagy lehetetlen akadályok. A lépcsőt, küszöböt lehetőleg kerülni kell. Amennyiben ez nem megoldható, akkor a lépcső legfeljebb 15 cm magas legyen lépcsőélek jelzésével és a lépcső elején, végén vezetősávval ellátva. Minden 8. lépcsőfok után 1,2×1,2 m-es pihenőt kell kialakítani. A korlát 30 cm-rel nyúljon túl mindkét irányba a lépcső hosszánál. A küszöb se legyen szükség esetén 2 cm-nél magasabb, ezen még kerekesszékkel is könnyen át lehet gurulni.
A horizontális akadályok az előrehaladó mozgást akadályozó tényezők. Az ajtó tokszélessége legalább 0,9-1 m, az ajtó nyitásszöge legalább 90 fokos. Kellő helyet kell biztosítani az ajtó mindkét oldalán, hogy az ajtó megközelítés és elhagyása. Általánosságban elmondható, hogy testi fogyatékkal élők számára az átlagosnál nagyobb közlekedő tereket kell hagyni, különösen kerekesszékes munkavállaló esetén.
A fogyatékkal élők számára kialakított ergonómikus irodahelyiségben a szekrényeknek és polcoknak könnyen elérhetőeknek kell lenniük, a nyitás-zárás folyamata is legyen egyszerűen kivitelezhető.
Az asztalmagasság állítható legyen, kerekesszéket használó esetén megfelelő térdteret kell hagyni, az ajtó 180 fokban nyíljék, tovább az asztal kihúzható szerelékekkel legyen ellátva. Célszerű görgős tárolókat használni.
Az ülőalkalmatosságnak biztosítani kell, hogy a fej és törzs ne dőljék előre munkavégzés közben. Kerülni kell a felemelt felsőkar csavarására, aszimmetrikus tartására irányuló kialakítást. Ha vannak érzékeny testrészek, azok alátámasztásáról is gondoskodni kell. A tartósan egyforma testhelyzetek is kerülendőek, úgy, ahogy a mozgástartomány tartós szélsőhelyzetei.
A „SmartSeat” egyéni igényekhez való hozzáigazítása moduláris felépítése révén kiválóan alkalmas az enyhe testi fogyatékkal élők által történő használatra. Internetes program révén folyamatos, beépített érzékelők adatai alapján történő visszajelzések azonnali testi korrekciót tesznek lehetővé. A „SmartSeat” megfelelő választás tehát az ergonómikus irodahelyiség kialakításához.
A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
További információ:egész
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl
(X)
Diszpraxia és játékterápia
A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.
Előzó cikkünkben a diszpraxia mibenlétét igyekeztünk körüljárni, most a vázolt képhez fűzünk fontos kiegészítéseket.
Az apraxia – amikor az agy kisrészben is alig tudja a mozgásos tapasztalatokat megtartani, hasznosítani: elejti azokat – nem egyszerűen a diszpraxia súlyosabb válfaja, hanem többnyire a domináns agyfélteke sérülése okozza. Némi javulást, romlás-akadályozást akár itt is elérhet a szakszerű kezelés, de, mint az eddigiekben utaltunk rá, még a diszpraxia sem számolható fel maradéktalanul, nem szüntethető meg: a diszpraxiást sem lehet tünetmentessé tenni, teljességgel kigyógyítani e betegségéből. Ami kitartó kezeléssel lehetséges, az a kézi finommotorika és egyáltalán a mozgáskoordináció, valamint a térbeli tájékozódás nem jelentéktelen javítása, erősítése felnőttkorra: a legrikítóbb, leginkább feltűnést keltő tünetek letompítása. A kisebb-nagyobb diszpraxiás balesetek egyénenként bőven megritkulhatnak. Továbbá, ami korántsem mellékes dolog, sikerülhet a másodlagos, származékos, szövődményi bajok kibontakozásának meggátlása, illetve az ilyen tünetek feloldása: a frusztrációk, kudarcok, szorongást kiváltó megcsúfolódások ne rögzüljenek kóros fokú és fajtájú örökös szégyenérzetté, állandó menekülésre, visszahúzódásra, mozgáskerülésre késztető, folytonos negatív életérzéssé, amely a lehetséges teljesítményjavulások elmulasztásával jár, és viselkedési görcsöket (hisztériarohamokat), vagy – már felnőttkorban – orvosilag értett, minősített depresszió-betegséget von maga után. Szerencsére a diszpraxiások többsége normál intelligenciájú és életkorának megfelelő kommunikációs készségű: fogékony a terapeutikus lelki ráhatásokra. Akadnak azonban esetek, amikor a diszpraxia elsődlegesen épp a beszédközpontot érinti, míg máskor csak társulnak diszlexiás, diszgráfiás tünetek a diszpraxiához. Amikor a diszpraxia a szájat-nyelvet tünteti ki, ez logopédusi kezelést hív ki, noha nem épp ez a legtipikusabb diszlexia, hanem egy speciális diszlexia-változat. Hozzá kell tennünk: a gyermeki diszpraxia számos esetben társul a hiperaktivitásnak nevezett viselkedészavarral is.
A diszpraxia (és, mint további cikkeinkben megmutatjuk, nem kizárólagosan a diszpraxia) itthon is használatos játékterápiáját, a „szenzoros integrációs terápiát” az amerikai Anna Jean Ayres dolgozta ki az 1970-es évek elején – megihletve egyébként az utóbbi fél évszázad játszótér-építési kultúráját. Amikor egy gyerek belép egy Írisz-terembe (Ayres-terem, tudniillik az „Ayres” „Írisz”-nek ejtendő), ott hirtelen igen ingergazdag, de elsősorban különböző mozgásokra ingerlő játék-arzenál veszi körül, egy lenyűgözően billegő-lengő környezet. Szabadon bocsátkozik ebbe a közegbe, maga választja ki a számára legvonzóbb, vagy egyelőre legvonzóbb fejlesztőeszközt, majd kedve szerint tart egy másikhoz. Függőhálók, hágcsók, rácsos billenőszerkezetek, hinták, rugós deszkák, lejtők, mászókötelek, forgókorongok, óriáslabdák, tükrös hengerek, és sok egyéb holmi alkotja az Írisz-terem berendezését. A terembeli történésekre egy-két további cikkünkben még visszatérünk.
A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.
Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination
(X)
A távmunka és az ergonómia
Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.
Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.
Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.
___________________
A távmunka napjainkban felkapott munkavégzési forma, amelyet az internetes lehetőségek nagymértékben felfokoznak. A pontos törvényi meghatározás is kiemeli a számítástechnikai feltételek meglétét. A közvélekedés valójában ennél sokkal tágabban fogja fel a távmunkát, aszerint minden munka távmunka, amelyet nem a munkáltató által biztosított helyen végeznek.
A távmunka a munkavégzés atipikus (nem jellemző, kivételes, nem tipikus) formája, mert a tipikus munkavégzéstől eltér egy elemében, mármint a munkafeladat munkáltató által biztosított helyen történő ellátásában.
A távmunka mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára hordoz előnyöket é hátrányokat. Ezek közös áttekintése, átgondolását követően kerül sor a távmunka biztosítására, választására. Munkáltatói oldalról nagy előny, hogy nem kell az irodai helységet biztosítani a munkavállaló számára, annak költsége teljes egészében megspórolható. A munkavállaló részéről preferált körülmény, hogy nem kell utazással töltenie az idejét és rugalmasabban tudja a munkáját végezni mint egy teljesen kontrollált környezetben, valamint az emberi környezet ártalmai is kivédhetőek így. Nehézség a munkáltató oldaláról, hogy a jobban kell szerveznie a munkát és virtuális térben marad számára a beosztottak tevékenysége, kevésbé látható, megfogható.
A távmunka legnagyobb hátránya, hogy a munkavállaló még annyit sem fordít a saját munkakörnyezetére otthon, hogy ergonómikusan legkisebb mértékben átgondolt legyen a munkakörnyezete.
Az otthon kényelme eluralja az emberi hozzáállását és a kényelmesség lesz elsődleges. Ki ne ismerné a laptop ölben való elhelyezését félig fekvő helyzetben. Néha talán nem is olyan elvetendő testhelyzet, de hosszú távon mindenképpen előnytelen a gerinctájékra. Arról nem is beszélve, hogy az elektromos készülékek testközeli elhelyezése sem éppen előnyös.
Nyilván a munkavállaló plusz anyagi költségeket nem is kíván vállalni annak érdekében, hogy ergonómikus munkakörnyezetet hozzon létre, a munkaáltató ezt nem is szokta átvállalni. A külön szoba meglétével is hadilábon állnak általában a családok, nem elterjedt az alsóbb középosztály körében sem hogy külön dolgozószobával rendelkezik a család. Egy felmérés szerint kb. 30 % a nappaliban, 20% hálószobában végzi a távmunkát. Ez azért elég elszomorító adat.
Mindenekelőtt a munkavállalók ergonómiai felvilágosítását kellene előtérbe helyezni azzal, hogy ahhoz olyan költségigényű eszközöket ajánljunk, amelyek értelmes belátással vállalható költségek.
A „SmartSeat” pontosan olyan befektetés a munkavállaló részéről, amelyet akkor is érdemes megfontolni, ha nem távmunkáról van szó, hanem csak otthoni tartós ülésről.
Az ülés esetén legfontosabb ergonómikus eszköz a szék, ehhez képest a többi tényező: asztal, monitor, beállítási sajátosságok, megvilágítás stb. csak többedleges tényező.
Érdemes ezzel kezdeni az otthoni munkaállomás ergonómikusság szempontjából átgondolt kialakítását, egy egészségközpontú, gerincbántalmakat megelőző szék beszerzését halogatni nem érdemes.
___________________
A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
További információ:egész
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl
(X)
A diszpraxiáról
A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.
Cikksorozatunkban korábban, az életkorok játékait áttekintő írások közt már kitértünk néhány cikk erejéig a gyermek- és kiskorúak fejlődészavarainak témájára, felsoroltuk az abnormisnak tekinthető viselkedési és funkciós jelenségek nevezetesebbjeit, ám csupán ezek korai, hozzávetőleges felismerését és tudatos kezelésük kezdeti fázisát igyekeztünk vázolni. Most sort kerítünk egyes ilyen fejlődési problémák bővebb ismertetésére is. Először a diszpraxiával, a „praxia” zavarával foglalkozunk, vagyis a saját test célszerű gyakorlati használatának olyan anomáliáival, amelyeknek nem testi fogyatékosság, fizikai mozgáskorlátozottság az oka, sőt, nem is az idegrendszer valamely egyszerűen definiálható károsultságából fakad.
A diszpraxia neurológiai betegség, de a diszpraxiásoknál a mozgásszervi rendszerrel együtt az idegrendszer is lehet alapvetően ép, mégis fennáll a mozgáskoordinációs (részképességi) gyengeség. Az agyi funkcióknál a mozgástapasztalati úton történő tanulás folyamatában mozzanat-összerendeződési hiba képződött, amelyet csak úgy helyrezökkenteni már nem lehet. A szenzoros integráció zavarodott meg, azaz, amit a gyerek adott pillanatban lát, hall, tapint, szagol és esetleg ízlel, mindezeket az érzékleti impulzusokat nem tudja úgy feldolgozni, összevonatkoztatni, hogy együttesükre a legmegfelelőbb mozgás-választ tudja adni, még ha a szándéka netán értelmes is. A hibaképződés pontos oka/módja nem ismeretes, így a megelőzésre sem lehet biztos előírás-együttest kiállítani. Annyi bizonyos csupán, hogy az agy születéskori oxigénszegénysége – magzati túlhordottság, vagy születéskori köldökzsinór-leszorítódás nyomán – hajlamosít a saját testkép és a testsémák érzékelésének, illetve a téri érzékelésnek a gyerekkorban kiütköző abnormis bizonytalanságaira. A fiú-újszülöttek általában nagyobb testűek, több a komplikációs lehetőség, és a diszpraxia előfordulása a fiúknál duplaannyi, mint a lányoknál, 1%-ot meghaladó.
A diszpraxia egyik típusát az ideomotoros jelzővel illetik, és az ügyetlengyermek-szindrómával írják le (a bilateriális – vagyis a kétoldali – mozgás praktikus egybehangoltsága kihagyásos, elégtelen; a manuális teendőknél hibádzik a gondolatban megelőlegzett mozdulat célszerűsége, így az öltözködés bármely mozzanata gondot okozhat, mindez viselkedészavarokhoz is vezet). Másik típusa az ideatoros jelzővel illetett szindróma, amely az összetett nagyobb cselekvéssorok végrehajtását akadályozza meg (eltévedés a mozdulatsorrend-lehetőségek közt). Nemcsak a végtagok és a törzs mozgásai viselhetik a diszpraxia súlypontját, hanem az arcmimika rendszere vagy a téri orientáció is.
Digitális ügyességfejlesztő játékokat adni diszpraxiás gyerekek kezébe nem érdemes. A kamaszkoron is túli, terapeutikus haladottsági eredmény az, hogy enyhébb diszpraxiások kezében ilyen játék is jótékonyan hathasson. Következő cikkünkben úgy folytatjuk a diszpraxia jelenségkörének taglalását, hogy játékterápiájáról is közelebbi képet nyújtunk.
A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.
Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination
(X)
Ergonómia a bútorok területén
Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.
Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.
Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.
_____________________
A bútorozás egyidős az emberiséggel, fokozatosan alakultak ki ennek különböző kultúránként az eltérő megjelenései.
Na de mit is jelent a kultúra? E szó a latin colo, colere = művelni igére vezethető vissza. Amögött, hogy mit lehet művelni, az egész társadalmat átjáró közgondolkodás áll, a gondolkodás pedig egy értékrendszeren alapul. Az értékrendszer arra szolgál, hogy az élet bizonyos elemeinek kisebb és nagyobb jelentőséget tulajdonítsanak és annak alapján hozzanak bizonyos kérdésekben döntéseket. E döntések sorozata és egésze pedig megjelenik a külvilág tárgyaiban, így a bútorok világában is.
Ebből az következik, ahhoz, hogy a bútorok területén ergonómiáról beszélhessünk, meg kellett jelennie az ergonómiát értéknek tekintő gondolkodásnak.
Tekintettel arra, hogy a cikksorozat eleje kissé ködbe veszik az olvasó számára, felidézzük, hogy mit is jelent az ergonómia.
Az ergonómia olyan tudományág, amely az ember, a gép és a munkakörnyezet kapcsolatát vizsgálja. A meghatározásból következik, hogy a munkakörnyezetnek alapvetően létre kellett ahhoz jönnie előbb, hogy kialakulhasson az e környezetre reflektáló tudományág (mert az ember nyilván adott és nem új tényező).
Annak révén, hogy az emberek javarésze munkahelyi környezetben tölti az idejének egyre nagyobb részét, felértékelte e tény következtében fellépő egészségi állapotra veszélyes körülmények kiküszöbölését érintő kérdéseket.
Az ergonómiának a termék- és szoftver-ergonómia melletti területe a munkafolyamat-ergonómia, amely a köztudatban jelenti csak az ergonómiát. E területhez tartozik a bútorok ergonómiája, amely felöleli az irodai berendezések valamennyi berendezési eszközét.
Kevesen gondolják, hogy a bútorok ergonómiája már ott kezdődik, hogy a helyiségben való emberegészség-központú elhelyezését jelenti. Ez nem egyenlő a zsúfoltsággal, az csupán fizikai kérdés, inkább pont a zsúfoltságon túli szempont az optimális elhelyezés.
A zsúfoltság már első pillantásra feltűnik és a mindennapokban azonnal jelentkezik a negatív hatása. Ki szereti napi szinten kerülgetni a bútorokat, beütni magát minden egyes kisebb helyváltoztatás alkalmával az asztalsarkába? Ezek ismerős napi bosszúságok, amelyek az emberben hosszú távon összeadódnak és egy pillanatban eszkalálódva robbanásközeli helyzetbe juttathatják a munkavállalót, de minimálisan tartósan csökken a teljesítmény.
Ha a zsúfoltságot eleve kiküszöböljük, már jobban szembetűnnek azok az igények, amelyek a bútorokkal szemben jelentkeznek egy munkakörnyezetben. Mindenekelőtt az adott munkával kapcsolatos igényeket kell felmérni és azt követően kell a még megmaradott igényterületen az emberi egészség szempontjait érvényesíteni. A designkérdések csak ezt követően jöhetnek szóba, azaz a formavilágot alá kell rendelni a praktikus és egészségügyi szempontoknak.
Az ergonómikus szempontból megfelelő és stílusos irodaberendezést tehát ezen értékszempontok és -sorrendek szerint alakítják ki, ezek érvényesítése okán lehet a munkahelyi berendezési kultúrájáról beszélni.
___________________
A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
További információ:egész
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl
(X)
A „gamification”
A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.
Az alkalmazott játékkutatások az újgenerációs játékipari termékek összefüggésében a legélénkebbek. Hamar kitapintották a játékosok jelentős részének hajlamát a játék kereteitől el nem szakadó, azokon mégis túlterjedő teljesítmény-célok megpályázására – hasonlít ez annak az ambíciónak a megébredéséhez, hogy valaki sportegyesületi égisz alatt, hivatalosított versenyeken töltse ugyanazzal a szabadidejét, mint amit sokáig csak szabad szórakozásként művelt. A kutatási eredmények nyomán a játékgyártó cégek összteljesítmény-igazoló formákat dolgoztak ki, alaptermékeik kiegészítéseként jelvényeket kínáltak, megszerezhető trófeákat, nyomtatvány-lebélyegzéseket, díjakat, címzeteket helyeztek kilátásba. Az alkalmazott játékkutatásoknak lett némi általános hatása a marketing-gyakorlatra – lásd például a webes technológiák tömegesülésével az úgynevezett hűségprogramok másodvirágzását (céges kibocsátású pontgyűjtő-füzetek, kedvezmények, ajándékok, nyeremény-lehetőségek) – olyannyira, hogy egészen más profilú gyártó és szolgáltató cégek marketing-menedzsmentjei is érdeklődni kezdtek a játékipari marketing ismeretanyaga iránt. Így vált huzamos folyamattá a „gamification”. Ez a „game” szóból képzett angol kifejezés (latinossá alakítva „ludifikációt” kéne mondanunk) olyan „játékosulást”, játék-felhasználási trendet, játékelem-kölcsönvételi gyakorlatot jelent, amely a kategorikusan nem játékszaki területeken, cégek és intézmények bizonyos résztevékenységeiben jelentkezik. Korántsem csupán marketinges trend a „gamification”: jóideje kiterjedt már az oktatásra/betanításra, kezdi elérni az üzleti életet (pl. a HR-gyakorlatot, amelybe bevonhatnak mérőfunkciókkal kompaktált ügyességi játékokat), a kutatásfejlesztést, és alighanem a politikai propagandát sem fogja elkerülni. A mai filmgyártásban alkalmazott számítógépes-animációs technológia – ideértve a mozgóképi reklámok, ismertetőanyagok gyártását is –, vagyis a korszerű grafikus motorok használata, egyszóval a machinima megintcsak a játékiparból fejlődött ki: a machinima tehát része a „gamification”-nek.
Milyen játékkutatási információk iránt vált érdeklődővé, fogékonnyá egyre több nem-játékszaki terület? Egy példa erre a játékos-tipológiai ismerettár. Itt csak vázlatosan: az eredménycentrikus, eredmény-üldöző játékosok nagyobb hányada nem killer-versenyző („gyilkos”, aki elsősorban másoknak az őáltala előidézett vesztését akarja látni), hanem achiever típusú, aki úgy tör mindig nyerésre, hogy kielégítő lehet számára a géppel, programmal szembeni nyerés is, illetve vesztés esetén saját viszonylagos teljesítményjavulásának is örülni tud. De nem minden rendszeres játékos eredménycentrikus, még ha a teljesítményjavulást mindenki kívánja is. Akadnak ugyanis explorer (felfedező) típusúak, akik elsősorban tapasztalni kívánnak, a kínálat, a részletek minél teljesebb kiismerésére törekszenek, továbbá socializerek, akik a multiplayer tevékenységekben vannak otthon, a kapcsolatépítésre fókuszálnak, az ismerkedés, a kooperáció az elemük a játékban is.
A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.
Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination
(X)
Egy kis irodatörténet
Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.
Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.
Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.
_____________________
Mi is az az iroda és mikortól beszélhetünk az irodákról?
Az iroda szó elhangzásakor tipikusan íróasztal melletti szellemi munka jut az emberek eszébe. A latin “officium” egyik jelentése is hivatal, amelynek említésekor csak az írásbeli munkavégzés, az ügyvitel és a munkafolyamatokkal kapcsolatos adminisztráció ugrik be. Ehhez tartozik mindaz az adminisztráció, amely egy munkahely létesítésével, annak termelésével, az értékesítéssel, anyagi ügyekkel, a dolgozók ügyeivel, bérszámfejtéssel stb. foglalkozik: mindazzal, amit adatok formájában rögzíteni és tárolni szükséges. Az író szót ellátták a „da” képzővel (ugyanúgy, mint a bölcső-de, fagylal-da) és létrejött az írásbeli munkavégzés helyéül szolgáló helyiséget jelölő szó.
Hogy mikor vált szükségessé először ez az adminisztráció és mikor alakult ki az első irodaszoba vagy épület, azt csak nagy vonalakban ismerjük. Kialakulása összefügg azzal az igénnyel, hogy a gazdasági, kereskedelmi események rögzítésre és tárolásra kerüljenek.
Az egyiptomi írnok ábrázolásán nem látható bútorzat, törökülésben, lábon feszülő ruhára helyezett papíruszt látni, illetve van olyan ábrázolás is, amely sarokülésben van az írnok, fél lába talpon és levegőben vagy a talpon lévő lábon helyezkedik el az írótábla. Az írnok füle mögé is írópálca van helyezve, mint manapság pl. az ácsoknak, asztalosoknak. Írásra szolgáló helyiség belsőjét megjelenítő ábrázolások nemigen lelhetőek fel.
A Római Birodalomban már volt erre igény, kiterjedt regisztrációt dolgoztak ki és alkalmaztak.
A középkorban megszűnt Nyugat-Európában ez a fajta adminisztráció, csak Bizáncban élt tovább. Nyugaton a középkorban fokozatosan alakult ki a kancellária, mint intézmény, ahol a kormányzati adminisztrációs és jogi ügyeket intézték.
A reneszánsz idején a kereskedelem felvirágzásával megnövekedtek az adminisztrációs ügyek is és az irodai tevékenység révén szűknek bizonyultak a magánházak erre elkülönített szobái. Szükségessé vált az irodaházak építése.
Az első irodának – hivatali adminisztrációnak – szánt épületegyüttes Firenzében épült Gorgio Vasari író, festő, építész tervei szerint a Mediciek megbízásából. A megbízás lényege az volt, hogy Firenze közigazgatási hivatalai mind egy épületegyüttesben legyenek a köz nagyobb kényelmére. Kormányzói hivatalnak pedig nem más mint az Uffizi-palota épült, melynek földszintjén voltak a hivatalok, és már akkor műkincseket helyeztek el az emeleteken. Az Uffizi-palotának ez utóbbi funkciója vált véglegessé és idők folyamán a Palazzo Vecchio vált a kormányzat épületévé (mind a mai napig). A XVI. sz.-ban Észak-Itália lett Európa bankközpontja a Medicieknek köszönhetően, így ott épültek a továbbiakban az önálló irodaházak.
Az ipari forradalom idején – a XVIII-XIX. században még nagyobb lett a gazdasági élet aktivitása, amely hatalmas irodaépületek létrehozását tette szükségessé. Ezeket a nagyvárosok belsejében építették, ahol igen magasak voltak az ingatlan árak, így fölfelé terjeszkedtek az építéssel is. Maximum 10 emeletig építhették ezeket az irodaházakat, de a vas és acél elterjedése, valamint a lift feltalálása után elkezdődött a felhőkarcolók építése.
New York-ban az első 30 emeletes irodaház a XIX. sz. legvégén; a XX. sz. elején elkészült egy 40 emeletes épület is, és 1913-ban egy 60 emeletes.
Fokozatosan kialakult az “iroda világa”, ami tudományos tervezést, az irodai munkát segítő eszközök létrehozását jelenti: telefon, másolópapír, automata írógép, természetes fény a munkához stb. Az 1970-80-as évek óta használják az elektronikus adatfeldolgozó gépeket. A számítógép és internet széleskörű használata lehetővé teszi a távmunkát, vagyis az otthon végzett munkát, ami visszahozza a középkori viszonyokat modern formában, vagyis, az iroda az otthonunkban van. Ez a megoldás csökkenti a költségeket: nem kell hatalmas beruházással újabb irodaházakat építeni; csökken az utazási költség és nincs szükség napi ingázásra a munkahely és a lakóhely között. Ugyanakkor az otthon végzett munka is megköveteli az ergonómiai újítások alkalmazását, hiszen ugyan úgy 8-10 órát kell ülni irodaszéken akár az otthonunkban, akár a munkahelyünkön dolgozunk. Éppen ezért érdemes pénz befektetni egy egészségcentrikus ergonomikus irodaszékbe, amely a legújabb fejlesztések egyike: moduláris rendszerű részekkel rendelkező, a nyomáspontokon érzékelőkkel ellátott, azok jelét bluetooth-kapcsolattal internetes programba eljuttató funkcióval egyénre szabottan programozható székről van szó, amely a SMART-OTTHONOK trendjébe is beleillik.
___________________
A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
További információ:egész
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl
(X)
A stratégiai játékok fajtái
A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.
Cikksorozatunkban az előző alkalommal a stratégiai játék témájára térve egyelőre csak a sakkot, ezt a nagy hagyományú táblás párosjátékot hoztuk fel példaként. A sakk – szinte mindegy is, melyik változata, de vegyük alapul az Európában legnépszerűbb modernizált sakkot (amelynek, mint sportnak, a FIDE szabályozza a versenyrendszerét) – a legjobb viszonyítási pont általában a stratégiai játékok fajtáinak áttekintéséhez. Elég sorra vennünk ennek az egy játéknak a paramétereit, és minden jellemzőnél megállapítanunk, hogy hozzá képest milyen tipikus eltérésekről lehet beszélni a stratégiai játékok körében. Először is, ha táblás játékként határozzuk meg, amelyet a leggyakrabban asztalnál játszanak – hasonlóan a „malom”-hoz vagy a góhoz – azonnal felmerül a nem-táblás kognitív asztali játékok (például a dominó, vagy bizonyos nem túlontúl szerencse-alakította kártyajátékok) említendő volta, vagy pedig a nem kisasztali, hanem nagy terepasztali statégiai játékok műfajáé, nem szólva a digitális szórakoztatóipari szféráról. (Tegyük hozzá: ami éppen a képernyős áttételű sakkozást illeti, ez nem tartozik szorosan a tárgyunkhoz, minthogy sokkalta kevesebben űzik a közvetlen tárgyiasságú sakknál, és akik űzik, azoknál sem váltotta le kizárólagosan a képernyő a fatáblát.)
Másodszor: páros vetekedő játék a sakk, keretei közt tehát nem egyetlen reális játékos birkózik a maga stratégiai/taktikai feladataival (mint amikor egy virtuálisan kivetülő térben egy lepusztult mediterrán-szigeti települést kell felvirágoztatnunk, vagy a templomos lovagok igája alól kell felszabadítanunk a spanyol hont, legendás karakterek begyűjtésén és megszervezésén át). De nem is épp társasjáték a sakk, már amennyiben szóhasználatunkban a játék társassága a csoport fogalmához kötődik. A családi játék viszont eleve társasjátékot jelent – ez lehet táblás/dobókockás, de elég lehet – az akár strategikusan összetett – családi játékhoz néhány papírlap és ceruza is.
Harmadszor: a sakk absztrakt játék. Bár ez az állítás annyiban vitatható, hogy a sakkfigurák (neveikben és fizikai megjelenésükben) még őrzik annak a tematikus szövedéknek a halvány, stilizált nyomát, amely valaha a még alakuló sakk-szabályokat teologikusan, illetve történetmesélős módon körülfonta, és dúsan kiütközött a régi sakk-készletek megformálásában is, ez a képzetesség azonban már lényegében lehúzódott a sakkjátékról, amely a gubancos földi érzékletektől és képzetektől letisztult strategikus geometria egyik minta-területévé lett. A stratégiai játékok körén belül egyfajta ellenkező végletet képvisel egyik-másik terepasztali játék, amely fantasy jellegű környezetben sok ilyen-olyan, de egyaránt bizarrul cifra kiképzésű játékfigurát szerepeltet. A műalakok kiötlött históriája beleszól a szabályokba (például Y bábu azért nem közlekedhet oly egyenesen, mint Z bábu, mert mióta boszorkányvér fröccsent a ballábára, csak cikcakkban képes haladni).
A videós stratégiai játékok típus-elágazásaihoz egy későbbi írásunkban közelítünk majd, amint a mostani alkalommal még nem időzünk az úgynevezett játékelméletnek – ennek a számítástechnikai szakágnak – a speciális „stratégiai játék”-fogalmánál és idekapcsolódó eredményeinél sem (itt a „játék” fiktív de realisztikus szituációk adatainak számítógépbe-táplálását és képletekbe foglalható viszonyaik variáció-vizsgálatát jelenti).
A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.
Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination
(X)
CERA: Az összetett ergonómiai kockázatbecslés
Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.
Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.
Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.
_____________________
A munkavégzésből származó fizikai terhelés hatására kialakuló váz-és izomrendszeri megbetegedések megelőzésére szolgáló tesztrendszer, vagyis összetett ergonómiai kockázatbecslés neve a CERA, angolul: “Composit Ergonomic Risk Assessement”.
A CERA-módszer viszonylag könnyen alkalmazható: értékelő lapok kitöltéséből áll, amit munkavédelmi szakemberek, vagy a munkahely illetékes alkalmazottai végeznek el.
Az értékelő lapok kitöltése szöveges válaszokból, eldöntendő kérdések megválaszolásából ill. ábrákon a megfelelő testrészek bejelöléséből áll.
A CERA-értékelés területei az EN 1005 szabványsorozat elemeinek értékelésére alkalmasak, vagyis:
– testhelyzet
– kézi anyagmozgatás
– erőkifejtés
– ismétlődő mozdulatok.
A CERA-értékelő lapok helyes kitöltésével egyrészt igazolható egy munkahely kockázat- mentessége, másrészt alkalmas a kockázatok kiszűrésére.
A CERA-lapok kitöltése kifejezetten ajánlott:
– munkavédelmi kockázatbecslés részeként,
– üzembe helyezés során,
– ergonómiai felülvizsgálatra,
– balesetek ergonómiai okainak szűrésére,
– foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok kiegészítésére.
A CERA-értékelő lap kialakítása a már meglévő módszerek előnyös megoldásainak, a gyakorlati igényeknek és a szabvány-módszereknek együttes felhasználásával történt.
Az értékelő lapokon a testhelyzetet és erőkifejtést szemléltető ábrák és az érintett test- részek bejelölésére alkalmas ábrák is szerepelnek. A kockázati szintek egyértelmű jelölése is fontos. Az értékelő lapon színekkel is jelölni lehet a kockázatbecslés fokozatait:
– a zöld az elfogadható kockázatot,
– a piros az elfogadhatatlan kockázatot jelzi,
– a sárga bizonytalansági tényezőt jelez, amely részletesebb vizsgálatot igényel, vagy pedig intézkedést a kockázat csökkentésére.
Az adatlapokat pontosan, mások számára is érthető módon kell kitölteni. Szerepelnie kell rajta a dolgozó és a munkahely főbb adatainak. Jelezni kell az álló vagy ülő testhelyzetet, vagy mindkettőt. A kellemetlenségre vagy fájdalomra vonatkozó válaszok fontosak a fejlesztések szempontjából. A kérdőíven be kell jelölni azokat a testrészeket, amelyek a munkahelyi ártalmakat elviselik vagy károsodnak. Szerepeltetni kell a munkahelyi balesetet, vagy korábbi betegséget, mint előzményt. A probléma-megoldási ötleteket is fel kell tüntetni a kérdőíven. Hasznos lehet a tényleges megoldásoknál.
A testhelyzet értékelése minden egyes testrészen külön történik. Ez az alapos és részletes vizsgálat az alapja annak a fejlesztésnek, amelynek eredménye a legmodernebb ergonomikus szék. Ez a szék moduláris rendszerű, önállóan is működő, beállítható egységekből áll, internet révén lehet az ülőfelületet növelni vagy csökkenteni használója egyéni tulajdonságainak és igényeinek megfelelően. Olyan, az ülő- és egyéb felületek nyomáspontjain érzékelőkkel ellátott székről van szó, amely bluetooth-alkalmazással (rövid hatótávolságú rádiós kapcsolattal) közvetít adatokat egy telefonos applikációnak, amelynek visszajelzései alapján módosítható, beállítható a szék a megfelelő használatra. Ily módon mielőbb kiküszöbölhetőek az ülésből eredő megbetegedések és a munkahelyi hiányzások ezáltal is csökkenthetőek.
Emellett a CERA-értékelőlapok segítenek még inkább tudatosítani azokat a problématerületeket, amelyek kockázatainak kiküszöbölésére a „SmartSeat” termékünk kiválóan alkalmas már korai stádiumban is.
___________________
A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
További információ:egész
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl
(X)
Legutóbbi hozzászólások