Online SZJÁ-zhatunk

Hétfőtől már elérhető az e-szja számos szolgáltatása

Idén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  külön kérés nélkül már az őstermelőknek, az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek és a korábbi években munkáltatói adómegállapítást választóknak is elkészíti az szja-bevallás tervezetét, hétfőtől már az e-szja webes kitöltő felülete is elérhető a NAV honlapjáról – tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

 Az egyéni vállalkozóknak is segít az adóhivatal, az e-szja webes kitöltő felületének használatával (www.nav.gov.hu/szja/szja) az egyéni vállalkozók gyorsabban és egyszerűbben tölthetik ki szja-bevallásukat – ismertette. Megjegyezte azt is, január 8-tól  már bárki beküldheti elektronikusan az szja 1+1 százalékos nyilatkozatát.  Az államtitkár elmondta, hogy a NAV a változásokról, a teendőkről és a fontos határidőkről januárban valamennyi magánszemélynek tájékoztató levelet küld. Akiknek van ügyfélkapus regisztrációja, azoknak az értesítési tárhelyükre, míg az ügyfélkapuval nem rendelkezőknek a posta kézbesíti – január 31-ig – a személyre szabott értesítő levelet.

Az ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők a tervezetet március 15-étől megnézhetik, jóváhagyhatják és akár módosíthatják is a webes felületen. Ügyfélkapu-regisztráció hiányában március 19-éig SMS-ben, a hivatal honlapjáról elérhető űrlapon, formanyomtatványon, levélben, személyesen az ügyfélszolgálatokon, valamint a NAV Infóvonalon a 1819-es telefonszámon is kérhető a tervezet postázása.

Azok, akik továbbra is a „régi” ÁNYK programmal szeretnék elkészíteni szja-bevallásukat, ugyancsak január 8-ától tölthetik azt le a NAV honlapjáról. A „hagyományos” papíralapú bevallási nyomtatvány az ügyfélszolgálatokon beszerezhető – jegyezte meg. Az egyéni vállalkozók szja-bevallásának benyújtási határideje február 26. Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem végző magánszemélyeknek – a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezettek is –  a bevallást május 22-éig kell benyújtaniuk.

Forrás: MTI

Az építőipari vállalkozások csapdahelyzete

A 2008 őszén kitört pénzpiaci világválság, amely csak a reál-recesszió előtti, első fázisát jelentette a világgazdasági válságnak – hazánk esetében egy amúgy is keresztül-kasul eladósodott ország elferdült struktúrájú gazdaságát érte el. A válságkövetkezmények ezért itthon tartósabbak, mint mondjuk Ausztriában. Alakváltozásokon át maradnak fenn, vagyis az eredeti problémát esetleg már nem ismerjük fel bizonyos mai gondok formáján, noha utóbbiak legalább felerészt abból származnak – az építőiparban is.

A 2008 előtti hazai építőipar körülbelül 80 000 foglalkoztatottja egyszer csak nem kellett az őket addigi foglalkoztatóknak. A beruházási volumen meredek lehanyatlása után a völgy-időszak fél évtizednyi tartamú lett: 2013 folyamán indult csak el az emelkedés. Újabban már egyenesen építtetési fellendülésről beszélhetünk – és éppen ez a kedvező fejlemény hozta felszínre, mint égető gondot, az iparág recesszió-kori veszteségeit. A szűkölködés időszakában a képzettséghiányosak közül is ezer és ezer foglalkoztatott hagyta el a szakágat, mások, képzettebbek – kb. 25 000-en – a szakmában maradtak ugyan, de külföldre vándoroltak, megint másoknak, akik kiöregedtek, nem került a helyükbe ugyanannyi jó készségű fiatal. A szakmailag elfogadható itthoni munkaerő igen kevés a mai és a kilátásban lévő feladatmennyiséghez. Az országos szakemberhiány miatt az építkezések versengve egymás elől próbálják elszerezni a kétkezieket, még a szaktudatlan munkavállalókat is, és ha sikerül negyedévnyi küzdelmes várakozás után munkásokat hozni egy adott telekre, ettől még a munka hamarosan elakadhat, mert a bevont alkalmazottaknak „más dolguk akadt”, amit talán szintúgy elégtelenül, vagy félresikerülten végeznek el.

Ennek az áldatlan helyzetnek a megváltoztatása nem egyetlen tényező feljavításán múlik, és egyik tényező sem hozható rendbe egyhamar. Ezért azzal lehet számolni, hogy az előttünk álló tíz-tízegynéhány évben a vállalkozóknak és megrendelőknek továbbra is nehéz dolga lesz építéseikkel, nagyjából a mai okokból, úgyhogy szükségük lesz leleményekre, és gyakorlottságra a pótmegoldásokban. A normalizációs célt mégsem szabad feledni, és a részletező diagnózist sürgős elkészíteni, mert ha a célravezető folyamatok még kezdetüket sem veszik a közeljövőben, akkor húsz év lesz abból a tízből.  Az egyik alaptényező a bérezés. A munkaerőhiány mai béremelő hatása nem azért nem elégséges mértékű a külföldről történő munkaerő-visszavonzáshoz, mintha a keresetszint-emelkedés ne volna jelentős százalék-átlagú, hanem azért nem, mert túl mélyről indult.  A 2000-es évek közepén az építőipari szakmunkások erős fizikai igénybevétel mellett némileg az átlagbér háromnegyede alatt kerestek, foglalkozásuk tehát eleve nem tehetett szert valami nagy pályaválasztói népszerűségre.  A bérkérdés és a másik alapkérdés, a képzésben résztvevők létszámáé, természetesen összefügg, és a beiskolázási létszám, illetve egyáltalán, a jelentkezéseké, máig alacsonyabb a szükségesnél.

A mai oktatási számok pedig ugyanannyira, vagy még inkább szólnak a 2020-as évekről, mint a jelenről. De alaptényező a szakoktatás színvonala is –  persze ennek is van összefüggése azzal, hogy felszállóágba jut-e valamely szakág (amely szituáció a magyar építőipar esetében felemás, nem egyértelmű). Az OKJ-s tanfolyamokon általában felszerelés-hiányok mutatkoznak: vagy nincsenek kéznél a gyakorlattal ismerkedéshez kellő instrumentumok, vagy ó avítt típusúak, meghaladott módszerek ismertetésére valók. Maga a tanrend is már alapos helyrerázásra szorul: lassan elterpeszkedett benne a különböző elméleti tantárgyak szegmentuma, így a közvetlenebb tantárgyakat, például a statikát csak „lezavarva”, gyorsmenetben tanulják a fiatalok és a műszereknél sem időznek az érdemi megértés percéig. Igaz, a komoly képzettség, mondjuk a kőműves-szakmában, sokkal jobb tanmenettel sem szerezhető meg: ahhoz a jó előképzést többéves munkagyakorlat kell kövesse, az alkalmazó cég képző hajlamú támogató figyelme mellett. A jelen itthoni vállalkozói azonban többnyire nem tanúsítanak ilyen hajlandóságot, egyrészt mert az előképzési hiányokat is pótolniuk kellene, túl mélyről kellene felhúzni a betanítandót, másrészt, mert nem tudnának nettó 300 000 Ft havibért fizetni a kitanítottaknak, akik így hamarosan külföldön hasznosítanák a szerzett tudást. A kör ezzel bezárul.

A házfelújítások, építések privát megrendelőinek jelen körülmények közt tanácsos kiokosodni saját megrendeléseik részletes tartalmát illetően, hogy szinte művezetőként, szakellenőrként kísérhessék a munkálatokat. Vagy pedig – generálkivitelezői megállapodást kötni, az viszont eleve hosszas várakozást és dupla költséget jelent. Viszont egyre többen választják már azt a kitörési útvonalat, amelyet a könnyűszerkezetes ház építtetése melletti döntés nyit meg. Áttekinthető, jól lekövethető sztenderd technológia, korszerű házegészségi szempontok, mindezekben begyakorlott teamek, gyors elkészülés, alacsony fenntartási költség, az építési összköltséget leszorító, napjainkban folyamatba lépő jogi megoldások – mindaz, amit az Aido is ajánl.

Info tovább: Aido könnyűszerkezetes házak

Rendkívüli nyitvatartás a NAV-nál az szja-bevallás miatt

Keddtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) központi ügyfélszolgálatai rendkívüli, hosszabbított nyitvatartással várják ügyfeleiket. A személyijövedelemadó (szja)-bevallás közelgő határideje miatt a személyes ügyintézés mellett az adóhivatal még hétvégén is telefonos segítséget nyújt – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

Tállai András közölte: a NAV ügyfélszolgálatait az első negyedévben 800 ezren keresték fel. A napi átlagban 12-13 ezres ügyfélforgalom a bevallási határidő közeledtével megduplázódik. A rendkívüli nyitvatartás célja, hogy a felmerülő kérdésekre, a lehető legrövidebb időn mindenki választ kaphasson – emelte ki az államtitkár. Keddtől a NAV központi ügyfélszolgálatai hétköznaponként reggel fél kilenctől este hatig tartanak nyitva – a következő két péntek kivételével, amikor 11.30-ig várják az ügyfeleket. A NAV vezetőjének tájékoztatása szerint az év első három hónapjában mintegy 270 ezer hívás érkezett. Márciusban az előző év azonos időszakához képest 40 százalékkal nőtt a telefonon segítséget kérők száma. Tekintettel arra, hogy a telefonos tájékoztatás biztosítja a legkényelmesebb és leggyorsabb segítséget a bevallási tervezet átnézésekor és esetleges kiegészítésekor, Tállai András arra kérte a NAV munkatársait, hogy hétvégén is álljanak rendelkezésre, segítsenek, és válaszoljanak a telefonon beérkező kérdésekre – tudatták.

Az úgynevezett Általános Tájékoztató Rendszer – amely a 06-40/42-42-42-es telefonszámon érhető el – munkatársai május 2-től május 22-ig munkanapokon 8:30-tól 18:00 óráig, hétvégenként 8:30-tól 13:30-ig fogadják a személyi jövedelemadózással kapcsolatos kérdéseket. Mintegy 3,8 millió magánszemélynek készített bevallási tervezetet az adóhivatal, amely a legegyszerűbben ügyfélkapun keresztül érhető el. Az ügyfélszolgálatra betérőknek ezért érdemes megfontolniuk az ügyfélkapunyitást, mivel a regisztráció mindössze néhány percig tart – javasolta Tállai András.

Ismertetése szerint csak idén februárban és márciusban több mint 150 ezren nyitottak ügyfélkaput, így már 2,7 millióan érhetik el egyetlen kattintással az e-szja teljes szolgáltatását. Ügyfélkapuval szükség esetén egyszerűen módosítható, kiegészíthető a NAV által készített szja-bevallási tervezet, illetve az szja 1+1 százalékának felajánlásáról is néhány kattintással lehet rendelkezni. Szja-bevallással kapcsolatos ügyintézésre, általános tájékoztatásra, ügyfélkapunyitásra időpontot is lehet foglalni a NAV központi ügyfélszolgálataira az interneten, ez lehetőséget ad arra, hogy az ügyfelek sorban állás nélkül intézzék adóügyeiket – közölte az államtitkár.

Forrás: MTI

 

Bővítette termelési kapacitását a Vara-Fég Kft.

Több mint 200 millió forintból bővítette termelési kapacitását a Vara-Fég Kft. – közölte a vízmelegítő és fűtőkészülékeket gyártó vállalat az MTI-vel. A kft. közleménye szerint a projekt a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program 112,33 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásával valósult meg, és három munkahelyet teremtett. A kft. a beruházástól a termékpaletta bővülése mellett az árbevétel növekedésére számít.

A Vara-Fég Kft. 2008-ban a Fég felvásárlásával újraindította a gázkészülék gyártást. Fő tevékenysége a lakossági és ipari gázkészülékek, illetve acélvasszerkezet gyártása. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a kft. nettó árbevétele 2015-ben több mint 1,5 milliárd forint volt, 2014-hez képest egymilliárd forinttal több. A társaság adózott eredménye 2015-ben 12 millió forint volt, 4 millió forinttal több, mint 2014-ben. A dolgozók száma 2015-ben 45 volt, hárommal több, mint 2014-ben.

A cégnek belföldön a kiépített országos szervizhálózat mellett több mint 140 szerződött kereskedelmi partnere van. Külföldön a Németországban, Szlovákiában, Oroszországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában és Moldáviában van jelen.

Forrás: MTI

Nyílt napot tart a Fővárosi Csatornázási Művek

Nyílt napot tart a Fővárosi Csatornázási Művek a Víz Világnapján, csütörtökön és pénteken diákok, szombaton bárki megtekintheti a dél-pesti szennyvíztisztító telepet.

A társaság szerdai, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a telepen a legmodernebb biológiai szennyvíztisztítási módszert, az úgynevezett élőgépek technológiát is alkalmazzák, amelynek lényege, hogy a szennyeződéseket felfaló baktériumok élőhelyét biztosító növényzetet permetezőszerek helyett ma már az üvegházba telepített ragadozó rovarok védik, a tisztítási folyamat számára hasznos rovarok túlszaporodását pedig lepkékkel fékezik meg.

A szennyvíziszap kezelése és biológiai stabilizálása során keletkező biogázból ma már az FCSM mindkét telepén több energiát termelnek, mint amennyire a rendszereknek szüksége van, ezért időszakosan a telepeken kívülre is szolgáltatnak energiát – olvasható a társaság közleményében.

Forrás: MTI

Több hónapra lezárják a budapesti repülőtér egyik kifutópályáját

Felújítás miatt több hónapra lezárják a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér egyik futópályáját, emiatt egyes területek felett megnövekedhet a légiforgalom – közölte a repülőteret üzemeltető Budapest Airport az MTI-vel.

A több mint három kilométer hosszú 1-es, régebbi kifutópálya vecsési végénél található földet érési zónában, mintegy 900 méter hosszúságú szakaszon szükségessé vált a teherbíró burkolatot alkotó betontáblák teljes cseréje. A korábbi években az üzemeltető kizárólag a pálya felületén keletkezett hibákat javította ki, most azonban a burkolat alapozásának megújítása is szükségessé vált azért, hogy a következő évtizedekben is fenntartható legyen a repülés legmagasabb szintű biztonsága.

A felújítás ma kezdődik és várhatóan június közepéig tart, ezen időszakban a teljes légiforgalmat a 2-es kifutópálya szolgálja ki. Ennek következtében ideiglenesen megnő a légiforgalom Budapest azon területei felett, amelyek a 2-es pálya tengelyén találhatók: dél-keleties szélirány mellett érintettek Budapest IV., XIV., XV., XVII. kerületének egyes részei. A pálya rekonstrukciója része a Budapest Airport 2020-ig terjedő fejlesztési programjának, amelynek keretében 2020-ig 50 milliárd forintot fordít az üzemeltető különböző repülőtéri fejlesztésekre: ebből a pénzből épül az új utasmóló és új utasfelvételi pultok a 2B terminálon, bővül a repülőtéri szálloda, valamint a parkolók.

Az elmúlt évben a légikikötő rekordmennyiségű, 11,4 millió utast kezelt, 11,1 százalékkal többet, mint 2015-ben.

Forrás: MTI

A Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz árbevétele 15 milliárd forinthoz közelített tavaly

A Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. 344 millió liter ásványvíz forgalmazásával 14,8 milliárd forintos árbevételt ért el 2016-ban – közölte a társaság hétfőn az MTI-vel.

Szentkirályi-Kékkúti ásványvízA cég piaci részaránya 0,5 százalékponttal nőtt, 36,2 százalékos volt annak ellenére, hogy a hűvösebb nyár miatt tavaly mérséklődött a kereslet. Hozzátették, hogy a palackozott vizek eladása globálisan is nőtt, amit a társaság az egészségtudatos életmód terjedésével magyaráz. A közlemény utalt arra is, hogy a két ismert magyar ásványvízvállalat, a Szentkirályi és a Kékkúti jogilag is egyesült 2016-ban, valamint számos termékfejlesztést hajtott végre.

Forrás: MTI

Megkezdte működését a Hungrail Vasútakadémia

Megkezdte működését a Hungrail Vasútakadémia, amely a vasúti alágazat versenyképességének növelését és magas színvonalú szakemberképzését támogatja – közölte a vasutas szakmai szervezet pénteken az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a Vasútakadémia számos területen kínál együttműködési lehetőséget a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület tagvállalatainak, a vasúti alágazatban tevékenykedő szereplőknek. A Vasútakadémia konferenciákat, szemináriumokat, tréningeket szervez, tanfolyamokat indít tanúsított képzési helyekkel közösen, továbbá a pályaválasztás előtt állóknak közösségi programokon mutatja meg a vasútüzemet.

A közleményben Dávid Ilona, a Hungrail elnöke kiemelte, hogy a vasúti alágazat utánpótlás problémákkal küzd, ennek egyik oka a szakmunkásképzés korábbi átalakítása, egyes vasutas szakközépiskolák megszűnése, a másik pedig, hogy a jelentkezőknek szigorú alkalmassági és szakmai követelményeknek kell megfelelniük. A Hungrail Vasútakadémia első programját 2017. március 8-án tartotta, ahol áttekintették a vasúti járművek karbantartását, javítását és időszakos vizsgálatát végző műhelyekről szóló NFM (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) rendeletet, és kicserélték a tapasztalatokat.

Forrás: MTI

Közös gyógyszeripari kutatást végez a Richter az SZTE-vel és az akadémiával

A Richter Gedeon Nyrt., a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), valamint az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SzBK) közös gyógyszeripari kutatás-fejlesztési projekten dolgozik, nőgyógyászati és biotechnológiai témában. A tavaly év végén indult, 4,89 milliárd forint költségvetésű közös projekt 2,83 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a Széchenyi 2020 program keretében.

A Richter hétfői tájékoztatása szerint a SZTE mintegy 671 millió forint, az MTA SzBK 268 millió forint támogatást kapott. A Richter 1,897 milliárd forint támogatás mellett több mint 2 milliárd forint saját forrással vesz részt a közös projektben.  A közlemény szerint a konzorciális együttműködésben megvalósuló kutatás olyan K+F technológiák kifejlesztését tervezi, amelyek hozzájárulnak a biotechnológiai úton előállított fehérjegyógyszerek hatásmechanizmusának, illetve a fellépő mellékhatások kialakulásának megértéséhez. A célok között szerepel egy a már Richterben meglévő licenc alapján történő rekombináns hormon, illetve egy gyógynövény alapú nőgyógyászati készítménycsalád fejlesztése is. A sikeres preklinikai fejlesztést követően klinikai vizsgálatok végzését is tervezik.

Forrás: MTI

Egészségipar, mint gazdasági kitörési lehetőség

Az „Egészségipar, avagy majdnem mindent az egészségért” című írásban foglalkoztunk már az egészségipar fogalmával, területeivel. A Pannon Egészségipari Klaszter klasztermenedzsere, Varga Gábor ez alkalommal az egészségipar gazdaságra gyakorolt hatásairól adott tájékoztatást.

A nemzet gazdasága szempontjából azonban érdemes megvizsgálni, hogy az egészségügy, mint ágazat az egyik legígéretesebb lehetőség a gazdasági kitörési pontok között. A „hagyományos” egészségügy kapcsolódik szinte valamennyi gazdasági ágazatunkhoz. A nemzetközi piacok megnyitása következtében a lehetőségek is növekedtek, így az egészségipar már érinti például a termál- és egészségturizmust, de igen jelentős a térnyerés a hazai szellemi tőke kapacitás következtében az innovatív kutatások, fejlesztések területén is, mint például a gyógyszerészeti kutatásokban.  Az egészségiparnál az egészségügyi ellátórendszer és beszállítói háttér egységes rendszerként kezelendő, és így az egészségügy nem tekinthető önmagában csak költségeket generáló „kiadási” tényezőnek. E piaci szektor eredmény- és értéktermelő oldalának lehetőségei egyre világosabbak.

Az egészségipar meghatározás alatt sorolunk fel mindent, ami – közvetve vagy közvetlenül – az egészség megőrzésére, helyreállítására, a szervezet és egészségi állapot stabilizálására, az egészség által befolyásolt és meghatározott életminőség javítására irányuló szolgáltatás-, vagy termék előállítás, illetve az ezek kutatását, kifejlesztését, alkalmazását elősegítő szervezési, oktatási-kutatási és kommunikációs tevékenység. Összegezve az egészségipar mindent magába foglalhat, mely közvetlenül vagy közvetve kihathat egészségi állapotunkra.

Az egészségiparon tehát egy olyan komplex egészet kell értenünk, ami a meglévő egészségügyi ellátórendszeren túl az innovatív kutatási és fejlesztési célokat is segíti, és nagy hangsúlyt fektet a megelőző szolgáltatásokra, kezelésekre, valamint az egészséges életmódhoz szükséges termékháttér biztosítását. A megelőző- és kiegészítő tevékenységgel javítja a társasdalom egészségi állapotát, míg a szolgáltatásokat biztosító, – jelentős kis- és közepes vállalkozások fejlődése is következménye lehet a szektor fejlődésének. Ugyancsak az egészségipar egészéhez tartozik a humán oldalt biztosító oktatási rendszer, vagy a kommunikációs és tájékoztatási csatornák fejlesztése is.

A Pannon Egészségipari Klaszter e területek közül az innovatív szolgáltatási háttér kialakításában kíván segíteni, valamint a partnervállalkozásaival közösen egy szakmailag magas szinten üzemelő kutatási és labor háttéregyüttes biztosítását a szakmai innováció érdekében, – tudtuk meg Varga Gábortól a klaszter klasztermenedzserétől. (X)