A tájvédelmi szakértő blogja

Természetfotó – dr. Boromisza Zsombortól

 

Tulajdonképpen kicsit meglepődik az átlag polgár, amikor arról hall, hogy a tájvédelem tudomány, hogy annak szakértői vannak, sőt egyetemen foglalkoznak a témával, mert úgy gondolja, hogy a tájak védelme, az erdők és a bokrok, a hegyek és a völgyek világát a „ne nagyon bolygassuk” elv alapján is lehet értelmezni.
Lehet ugyan tényleg, de aki beleolvas dr. Boromisza Zsombor egyetemi oktató, tájvédelmi szakember blogjába, az nagyon hamar megérti, hogy az átlagpolgár értelmezése ugyan barátságos, de mégsem eléggé mély.

Itt van például a tanösvények, a gyerekeknek tartott előadások, bemutatók, táborok példája: a jövő nemzedék megtanulja, hogy miként adja majd tovább a Földet utódainak. Hogy az ne kopár síkság, vagy homokdünék víztelen terepe legyen, hanem zöldellő, élő táj, halakban, tavirózsákban gazdag vizek világa.

Mi a tájvédelem?

Mi a tájvédelem? – teszi föl magának a kérdést a tájvédelmi szakértő a blogjában. És mindjárt válaszol is nekünk:

„Tájjelleg/tájkarakter, tájkép, településkép, település arculat, tájhoz kötődő hagyományok, érzelmek, táji értékek (köztük tájképi értékek), egyedi tájértékek, tájidentitás. Ez a tájvédelem…
Hiszem, hogy azért ennél is többről van szó. Ha ránézünk egy tájképre, az mindig információkat mesél nekünk helyi közösségekről, az értékrendjükről, szokásaikról, megélhetésükről, hétköznapjaikról, egy történeti folyamat részeként. A tájban mindig ugyanúgy benne van az ember, a kultúra, a humánum, ahogy a természeti alapok. Ezt a munkát szenvedélyesen lehet szeretni. ”

A blog számos részterülettel ismertet meg bennünket, humánummal és szakmai szeretettel átitatottan. A Galéria képei pedig szép aláfestést nyújtanak mindehhez.

A honlapot az idézet helyén itt érheti el: > Tájvédelmi szakértő
Boromisza Zsombor tájvédelmi szakértő önvallomása: > Az én padom, az én tájam
A blogjáról: > A tájépítész mérnök a tájra tájol

A szennyvízcsatorna mennyország a gyökereknek

Duguláselhárítás gyökerekkel


Hurrá, itt a kikelet, új élet, új gyökérbenövések, új eltömődések…

A szennyvízcsatorna tartalma valóságos paradicsoma a gyökereknek, hiszen rengeteg szerves táplálékhoz jutnak – pofonegyszerűen. Csak be kell jutniuk! Meg is tesznek mindent, hogy bejussanak!
Tavasz van újra – szerencsére.
Minden évszaknak megvan a maga szépsége, és a maga feladata a dugulás megelőzését és duguláselhárítást illetően is. A madárcsicsergés közepette sem ülhetünk karba tett kézzel, hiszen a lakáson, házon kívül futó csatornák, le- és elfolyók is prímán el tudnak dugulni, főleg, ha minden adott pár alattomos és rendkívül agresszív sztorit produkáló gyökérbenövéshez. Láttunk már nagyon brutál esetet, ahol a nyaraló egész szennyvízelvezetését cserélni kellett! Azóta sem láttam olyan buja kertet! De annyira csúnyán bedugult csővezetéket sem!

Ne ültessünk szennyvízvezeték közelébe bokrot, fát! 

Persze, az az optimális, ha már eleve megelőzünk: nem ültetünk a kertbe, csővezetékünk közelébe olyan bokrokat, fákat, melyeknek gyökere, mint Sámson, roppant össze minden útjába kerülő akadályt, esetünkben a szennyvízelvezető hálózat csöveit.

Ha ezzel elkéstünk, nincs mit tenni. Essünk neki, ássunk, bontsunk, tépjünk, fűrészeljünk, aztán ne üssük a fejünket, ha ráébredünk, hogy ez meghaladja a képességeinket. Ugyanis közben kiderülhet egy s más… Például, hogy az a régi eternit, azbeszt cső, az az ezeréves betoncsatorna itt meg van repedve, ott be van roppanva, emitt pedig öklömnyi lyukat fúrt magának a fa gyökere.

Hívjunk duguláselhárító szakembert, ha benőtt a gyökér! 

Mindig azt javaslom, maradjon mindenki a kaptafánál, ezért ajánlom hozzáértő duguláselhárító szakember felkeresését, aki profi módon megszabadítja szennyvízcsöveinket a benőtt gyökerektől. Nem csak értik a dolgukat, hanem rendelkeznek azokkal az eszközökkel, melyekkel hatékonyan orvosolhatják a problémát. Kamerás csővizsgálat, csatornamosás, csatorna árkának kiásása, csatornacsere (korszerű PVC csőre)…

Legyünk résen akkor is, ha új csövek futnak a talajban, viszont a közelben szép sudár bokrok, fák zöldellnek. Ezeknek a gyökerei ugyanis lassan, de biztosan körbefonhatják a vezetékeket, és mint az óriáskígyó, roppantják el a csatornánkat!

Ami a csövön befér… 

A kis, hajszálvékony gyökerecskékre sem szabad legyinteni! Hihetetlen hálózatot építhetnek ki, ráadásul pompásan megtapad rajtuk a zsír, egészen komoly góccal állva el a szmötyi útját!

Ha tapasztaljuk, hogy a szürke víz lassabban folyik el a megszokottnál, vagy, nagyobb esőzéseknél sáros víz folyik vissza a WC-ből, ragadják meg a telefont, és hívják például a Világi Duguláselhárítást – tétovázásnak helye nincs, ezer százalék, hogy repedt, törött a szennyvízelvezető cső.

Kapcsolódó honlapok, bejegyzések:

Az erdei fülesbaglyok telelőhelyeit mérik fel a hétvégén

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet a lakosság számára, akik péntektől hétfőig küldhetik el megfigyeléseiket az egyesületnek.

Erdei fülesbagoly
Erdei fülesbagoly postabélyegen

Az erdei fülesbaglyok, különösen a téli időszakban, csapatosan keresik fel a települések, az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország „bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos – mondta el az MTI-nek adott interjújában Orbán Zoltán, az MME szóvivője. „Az emberek sokszor félnek, amikor a baglyok megjelennek a lakott területeken, pedig ezek a madarak nem veszélyesek és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek sem az emberre, sem a háziállatokra” – emelte ki.

Mint mondta, a helyi vezetőkben is fontos tudatosítani, hogy ezeknek a baglyoknak a jelenléte amellett, hogy a megfigyelés szempontjából izgalmas, nagy gazdasági haszonnal is jár. Például a Túrkevén és Kisújszálláson telelő nagyjából 1000 erdei fülesbagoly egyenként minden éjjel legkevesebb három mezei pockot eszik meg, ami azt jelenti, hogy éjszakánként 3000, hideg időben 6000 rágcsálót fogyasztanak el összesen. Tavaly több mint ötezer baglyot számoltak meg a program résztvevői a megfigyelés során, ami azt jelenti, hogy ezek a madarak legalább 15 és 25 ezer közötti pockot pusztítanak el egyetlen éjszaka alatt – emelte ki. Ha azonban a baglyok nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, ezt a feladatot az ember csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével tudná részben megoldani – mutatott rá a szóvivő. Felidézte, hogy az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy a lakosság segítsége a felmérésben azért is fontos, mert az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék, emellett pedig segít közelebb hozni ezeket a különleges állatokat a lakossághoz, akik így a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezhetnek.

Orbán Zoltán elmondta, hogy az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény a városlakók számára. Az MME családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, amelyek legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben vagy lombhullatókon, esetleg a lakott területek határában fekvő temetők területén fordulhatnak elő kisebb csoportokban.

Az országosan összehangolt szinkron felmérés január 19. és 22. között zajlik, de a tél folyamán a felmérés bármikor elvégezhető, megismételhető, és az adatokat bármikor be lehet küldeni az erre elkészített online kérdőíven keresztül, amely az MME honlapján érhető el, a papír alapú formanyomtatvány mellett. A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen tartózkodó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak a szervezők, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről is lehet adatot gyűjteni. A baglyok tömeges jelenlétére utal általában a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet. Orbán Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki nem lát erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is elküldheti tapasztalatait, hiszen hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat, például az állományváltozások tekintetében. „Ha valahol egyik évben sok fülesbagoly volt, de két évvel később például egy sincs, az olyan ökológiai katasztrófára hívja fel már ideje korán a figyelmet, amelybe talán még be lehet avatkozni. Azonban ha máshol jelentősen nő a telelőhelyek, illetve a baglyok száma, az is egy nagyon fontos visszajelzés a térség agrárgazdálkodására nézve” – mondta. Hozzátette: ha valahol megszaporodnak a baglyok, az azt jelenti, hogy sok a táplálék, ebből pedig az következik, hogy a civilizációs nyomás ellenére egészséges a környezet.

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok, például réti fülesbagoly, kuvikok is megjelenhetnek a fákon, így az erre vonatkozó megfigyeléseket is várják.

Forrás: MTI

A jövő héten több hidat is mosnak a fővárosban

A Váralagutat, a Lánchidat, a Millenniumi hidat és a Szabadság hidat mossák a jövő héten, emiatt éjszakánként forgalomkorlátozásokra kell készülni – közölte a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. pénteken az MTI-vel.

A munkálatok miatt 23.30 és 4.30 között lesznek zárások. A Váralagútban hétfőtől péntekig, a Lánchídon és a városligeti Millenniumi hídon szerdán, a Szabadság hídon csütörtökön éjszaka takarítanak – olvasható a közleményben.

 Forrás: MTI

Teljes hajózási zárlat a Dunán

Hajózási zárlat a Dunán
Hajózási zárlat a Dunán

Lezárt hajóállomás a pesti Jane Haining rakparton, a Vigadó hajóállomásnál 2017. január 11-én. A fővárosi kormányhivatala közlekedési főosztálya, mint hajózási hatóság, a vízi közlekedés biztonsága érdekében elrendelte a korlátozást a Duna 1792 és 1433 folyamkilométere között. Ezért Gönyűtől a déli országhatárig tilos a hajózás. Ez vonatkozik a komp- és révközlekedésre valamint a budapesti szakaszon a hajózásra is. MTI Fotó: Kallos Bea

Jégzajlás a Dunán

Dunai jégzajlás
Jégzajlás a Dunán

A hosszú expozíciós idővel készült felvételen jégzajlás a Duna fővárosi szakaszán, a Szabadság hídnál 2017. január 10-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Megdőlt a napi hidegrekord, mínusz 28,1 fokig hűlt a levegő

Vasárnapra virradóra megdőlt az országos napi minimum hőmérsékleti rekord. A Pest megyei Tésán mínusz 28,1 Celsius-fokig hűlt a levegő – tájékoztatta az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap reggel az MTI-t.

Jégzajlás Budapesten
Jégzajlás a Dunán Budapesten 2017. január 8-ra virradó éjjel. MTI Fotó: Lakatos Péter

Mostanáig ezen a napon 1985-ben, a Nógrád megyei Romhányon volt a leghidegebb, akkor mínusz 26,5 fokot mértek.

A meteorológiai szolgálat tájékoztatása szerint nemcsak az országos, hanem a fővárosi hidegrekord is megdőlt.     A korábbi budapesti minimum-rekord szintén 1985-ből való, akkor mínusz 18,5 fok volt. Ehhez képest most egytized fokkal hidegebb volt Budapest Ferihegyen, így az új január 8-i napi fővárosi hidegrekord mínusz 18,6 fok lett.

Érdekességként megjegyezték azt is, hogy ezen a napon az átlagos országos minimum mínusz 4,2 fok, most viszont az országos átlag mínusz 16,8 fok volt. Az extrém hideg veszélye miatt vasárnapra Nógrád megyére a legmagasabb fokú, piros figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat. Budapesten és Pest megyében, valamint Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében másodfokú, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben a hideg miatt.

Az előrejelzés szerint vasárnap a legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 10 és mínusz 3 fok között valószínű, nyugaton várható a magasabb, északkeleten az alacsonyabb érték. Késő estére jellemzően mínusz 15 és mínusz 6 fok közé hűlhet a levegő, de a fagyzugos helyeken ennél több fokkal is hidegebb lehet. Emellett Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyében a gyenge hófúvás miatt is elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. Mint írták: az erős, napközben olykor viharos (általában maximum 65 kilométer/órás) szél a hóval borított tájakon kisebb körzetekben továbbra is hordhatja a havat.

Kitértek továbbá arra is, hogy kora délutánig a Dunántúl nyugati harmadán (elsősorban az Alpokalján) többfelé várható jellemzően gyenge havazás. Általában maximum 5 centiméternyi friss hó hullhat, de főként Sopron környékén nem zárható ki az ezt meghaladó mennyiség sem. Nyugaton a délutántól, estétől ismét megerősödő szél az addigra havas területeken is hóátfúvást okozhat. Késő estétől a Tiszántúlon is előfordulhat hószállingózás, gyenge havazás, de csak 1 centiméter körüli hóréteg várható.

Forrás: MTI

 

Madarak a hidegben

Madarak a hideg Budapest
Madarak a hidegben

Budapest, 2017. január 6. Vadkacsák a Városligeti-tó gőzölgő vizén 2017. január 6-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt