Már majdnem 40 ezren látták Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas filmjét, a Testről és lélekről című alkotást. A nagy érdeklődésre való tekintettel jövő héten több budapesti moziban is találkozhat a közönség a film rendezőjével – közölték kedden a szervezők az MTI-vel.
Az alkotást március 2-tól játsszák a magyar mozikban, csütörtöktől tíz fővárosi és tíz vidéki filmszínház műsorán szerepel. Az első közönségtalálkozót március 27-én, hétfőn tartják 17 órakor a Filmművész Szövetség szervezésében a Ráday utca 31-ben, ahol a filmet is levetítik. Kedden az Erzsébet téri Akvárium Klubban az álom témájáról szóló beszélgetés vendége lesz Enyedi Ildikó. Erre az eseményre a https://goo.gl/UEZ5nv linken lehet regisztrálni.
A New York Művész Páholy művészeti szalonban Juhász Anna március 29-én, szerdán beszélget Enyedi Ildikóval. Pénteken az Uránia Nemzeti Filmszínházban találkozhat a közönség a rendezővel a 18 órai vetítés után.
A közönségtalálkozó-sorozat április 1-jén, szombaton a Művész moziban zárul, ahol 18 órától angol felirattal látható a Testről és Lélekről, a filmvetítést követően pedig angol nyelven lesz beszélgetés a film rendezőjével. Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas, Érdemes művész filmjeivel több mint negyven hazai és nemzetközi díjat nyert el korábban. A Testről és lélekről Borbély Alexandra és Morcsányi Géza főszereplésével készült. A film további szerepeit mások mellett Békés Itala, Jordán Tamás, Mácsai Pál, Tenki Réka, Schneider Zoltán és Nagy Ervin alakítja.
Jordán Tamás színművész, rendező vezényli a szavalókat az Együtt szaval a nemzet című rendezvényen a ceglédi Református Nagytemplomban a magyar kultúra napján, 2017. január 22-én. MTI Fotó: Bugány János
Hátrametszés címmel jelent meg Jordán Tamás színművész könyve az Alexandra Kiadó gondozásában. Az önéletrajzi kötetben a színművész az elmúlt 73 évre visszatekintve az eddig szőnyeg alá söpört történeteit idézi fel, sok humorral.
Jordán Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, színigazgató, egyetemi docens, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja életének története 336 oldalas, sok fotóval gazdaggá tett könyvben olvasható. A kötet hétfői budapesti bemutatóján a színművésszel barátja, Sebő Ferenc énekes, dalszerző, a Sebő Együttes vezetője, a kötet szerkesztője beszélget a Nyugati téri Alexandra Könyvesház Pódiumán. Jordán Tamás az MTI-nek elmondta: az Alexandra Kiadó, annak tulajdonosa, Matyi Dezső kérte fel a kötet megírására. Nem készült könyvet írni, de hosszú töprengés után úgy döntött, hogy ő maga írja meg életét, mert egyes szám harmadik személyben leírva bizonyos dolgok nem tűnnének érvényesnek, személyes, szubjektív akart lenni.
„Visszatekintve erre a 73 évre, be kellett látnom, hogy egy csomó dolgot a szőnyeg alá söpörtem. Azt mondtam, hogy most félreteszem ezt a szőnyeget és megnézem, hogy mik kerültek alá. Ezeket a darabokat vizsgálgatva haladok időben a gyerekkortól egészen máig” – mondta. „Ez a könyv leírja azt, hogy egy befelé forduló, zárkózott, elfogódott kisfiúból hogyan lett a mai Jordán Tamás” – fogalmazott a kötetről szólva, amelyben családi vonatkozású történetek is megjelennek. Végighaladt életének minden nagy szakaszán: a gyerekkor, az Egyetemi Színpad, a 25. Színház, Kaposvár, a Merlin, a Nemzeti Színház, Szombathely. „Mindegyiknél elidőzök egy keveset, írok nagyon tréfás dolgokat is” – mondta, hozzátéve, hogy a könyvben sok humor van. „Arra figyeltem írás közben is, hogy az egyes állomásaimnak, az ott lévő találkozásoknak mit köszönhetek, mert mindegyik jelentős volt. Ez egy fejlődés, amely eljuttatott oda, ahol most tartok. Ehhez sok minden kellett: sok szerencse, sok ismeretség, sok szerep, sok barátság és kellettek a velem nem rokonszenvező emberek is” – mondta.
„Az Egyetemi Színpad volt a szakmai általános iskolám, a 25. Színház a középiskola, Kaposvár az egyetem. A Merlin, a Nemzeti Színház és Szombathely már az ott felszedett tudásnak a gyümölcsöztetése mint igazgató” – fogalmazott. Mint mondta, tanítani is nagyon szeret, de mivel Budapesten és Szombathelyen is sokat játszik, nem fér bele az életébe. A művész számára, aki eddig csupán pályázatokat, kérvényeket, beadványokat, kimutatásokat írt, magántermészetű szövegeket nem, és keveset levelezett, új terep volt az írás. A kiadó hivatalos szerkesztője mellett felkérte a szerkesztői munkára Sebő Ferencet, akivel már írás közben sokat konzultált, hiszen barátságuk, együttműködésük több mint harmincéves, ezért az emlékezésben is segítségére lehetett.
Jordán Tamás elmondta: kíváncsian várja a visszajelzéseket, hiszen annyira szabálytalan ez a könyv, mint amilyen szabálytalan a címe. A hátrametszés geodéziai műszó, egy geodéziai műveletnek a neve, a könyv ennek magyarázatával kezdődik. „Ha egy ismeretlen pontnak a koordinátáját akarom megállapítani, akkor látnom kell három, már ismert koordinátájú pontot. A földmérő mérnök kimegy, a teodolittal beméri ezeket a szögeket, és abból kiszámolja annak az ismeretlen pontnak a koordinátáját. Az életben is így van: én magamat nem tudom definiálni, a viszonylataim határoznak meg – tárgyakhoz, emberekhez, dolgokhoz. Annak alapján tudom meghatározni magamat” – mondta. Hozzátette: a könyvet egész nyáron írta. „Általában nem nézek vissza, most rá voltam saját magam által kényszerítve, és nagyon érdekes munka volt” – mondta, hozzátéve: az írás könnyen ment, mintha valaki diktálta volna a szöveget. „Szólnom is kellett magamnak: lassan mondd, mert nem bírom leírni”.
A Hátrametszés címmel megjelent kötet alcíme: Az életem – tétre, helyre, befutóra. „A könyvben, ha nem is dicsekszem, de nem hallgatom el, hogy szenvedélyes lóversenyfogadó voltam” – idézte fel, hozzátéve: szenvedélye volt a kártya és a lóverseny, de szerinte olyan tételekről volt szó, hogy ha nyer, ha veszít, egyik sem változtatja meg az életét.