PestInfo

…egy újabb InfoCsoport honlap…

Monthly Archives: február 2020


Gerincproblémák – gerincdiagnosztika

2020-02-28
Gazdaság, Promóció No Comments


SmartSeat – az okos irodaszék

Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Most folytatjuk a gerincbántalmak diagnosztikájával kapcsolatos előző cikkünket.

A következő képalkotó diagnosztikus eszköz a CT (Computer Tomographia).

Ez a módszer is a „sima” röntgennel azonosan röntgensugárral dolgozik azzal a különbséggel, hogy ez az eszköz rétegvizsgálatot biztosít, azaz szeletsorozatot készít pl. a gerincről az előző cikkben említett transzverzális módon: a sugárirányra merőleges síkban.

Ennek az eszköznek az az előnye, hogy akkor is elvégezhető, ha az MRI alkalmazására nincsen lehetőség (páciens extrém mértékben túlsúlyos, pacemakerrel rendelkezik, klausztrofóbiás). Optimális eszköz akkor is, ha műtét után ellenőrizni szeretnék az implantátum helyzetét, körülötte lévő csontosodási folyamatokat.

A CT-nek van egy kontrasztanyagos verziója is, ez a Myelographiás CT vizsgálat. A gerinccsatornába a dúrazsákba fecskendeznek jódtartalmú kontrasztanyagot, melyet követ a réteges röntgenfevétel.

Akkor indokolt a páciens szemszögből is bonyolultabb CT felvétel, ha épp a dúrazsákot, ideggyököt érő nyomás indokát szeretnék feltárni, illetve ez utóbbi feltérképezése szükséges gerincdeformitás miatt, vagy az implantátumról még pontosabb kép szükséges.

A jód miatt az arra érzékenyek esetén ez az eszköz kizárt, illetve véralvadásgátló használata esetén sem alkalmazható.

A következő eszköz a csont kóros anyagcsere-folyamatainak feltárására alkalmas csontszcintigráfia, csontscan amely gammasugarat kibocsátó technécium 99-es foszfát izotóp intravénás beadása után történik. Az izotóp a rákos sejtekben felhalmozódik és a beadását követő 2-3 óra elteltével gammasugarat érzékelő kamerával készülnek felvételek. Ezáltal a módszer által jobban kirajzolódik a röntgensugaras eszközhöz képest a kóros elváltozás. Az izotóp beadását követően elfogyasztott 1 liter folyadékkal már a be nem épülő izotópmennyiség távozik a szervezetből, majd 24 órán belül teljesen kiürül az izotóp, páciens számára fájdalmatlan vizsgálat, szövődményhez nem vezet, a szoptatást is legfeljebb csak 24 órára kell felfüggeszteni. Kontraindikált természetesen terhesség esetén és a vizsgálat napján terhes nővel, kisgyermekekkel való találkozást is kerülni kell.

Amellett, hogy nagyon érzékeny módszerről van szó, mégsem teljesen vezet eredményre, mert a pontos okra nem lehet belőle következtetni, sokfajta betegség okoz hasonló tüneteket.

A gerincgyógyászatban sokszor kért vizsgálat a neurofiziológiai vizsgálat: ENG (idegvezetési sebessé mérése), EMG (tűelektródákkal végezhető izomfunkciómérés), melyet főként gyöki eredetű vagy ideget érő nyomás, idegkárosodás okok feltárására szolgál.

A Spinal Mouse (gerincegér) olyan biomechanikai mérőeszköz, amely működése elektromágneses impulzusváltozásokon alapul. Ezzel fel tudják mérni a gerincizmok állapotát, gerinc mozgékonyságát, görbületét, porcok, csigolyák állapotát.

A szakasszisztens számítógépegérhez hasonló eszköz görget végig a gerincen és rövidhullámú rádiójellel továbbítja a készülék a számítógépre az adatokat, amelyet egy szoftver értékel ki. Nagyon előnyös jellemzője az diagnosztikai eszköznek, hogy mind fekve, mind állva mind mozgásban, dőléssel, terheléssel együtt alkalmazható.

A Dexa-vizsgálat a csontsűrűség és a csont ásványi anyag tartalmáról való információkat szerezhetünk be. A készülék két villanásszerű, kettős energiájú röntgensugarat bocsát ki abszobtiometriás eljárással.

A két cikkünkben bemutatott diagnosztikai eljárásokkal való találkozást a legjobban úgy kerülhető el, hogy a mozgásszegény életmód feladása mellett a „SmartSeat” irodai széket választják. Ez a legújabb fejlesztésű szék egyénre állítható részeivel, érzékelői révén számítógépes visszajelzések alapján történő azonnali testtartáskorrekciós lehetőséggel hozzájárul ahhoz, hogy az aktív ülésidő alatt a legtöbbet lehessen tenni a gerincbántalmak elkerülése érdekében.

_____________________

„SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:egész
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)


A gerincdiagnosztika

2020-02-28
Gazdaság, Promóció No Comments


SmartSeat – az okos irodaszék

Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Ha már a gerincbántalmak diagnosztikájáról kell beszélni, már komoly egészségi állapotromlásról kell említést tenni.

A megfelelő orvosi diagnózis felállítása elengedhetetlen előzetes lépés a gyógymód, a korrekció meghatározásához.

A hosszas ülőmunka kapcsán ismert érzés a hát- és derékfájdalom, a nyakszirt megerőltetettsége. Irodai tornával, kisebb kimozgatásokkal ezeket a kellemetlenségeket meg lehet szüntetni, javítani lehet közérzetet. Általában 2-3 héten belül megszűnnek a panaszok, jelentősen csökken a mozgáskorlátozottság. Amennyiben ez nem így lenne, vagy hamar visszatérnek az elváltozásra utaló érzetek, már biztosan orvosi kivizsgálás alá kell vetni a pácienst.

A terápiás terv megalkotása egy összetett folyamat az orvos részéről. A diagnózis felállítása érdekében a meglévő állapot teljes feltárása érdekében képalkotó eljárásokat vesz igénybe, klinikai tüneteket, jeleket értékel. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeket mindet egybevetve kell döntésre jutnia a szakorvosnak, csupán a különböző képalkotó eszközök eredményére nem támaszkodhat még akkor sem, ha egzakt képen mutatnak a felvételek. Mindezek után nyer jelentőséget a páciens személyiségtípusa, ha többfajta kezelés vetődik fel.

A diagnosztikai lépések esettől függően egyediek, de természetesen nagyvonalakban a következő főbb elemei léteznek.

A kórelőzmény az első lépés, amely során a pácienst kikérdezi a szakorvos a panaszok kialakulásának lehetséges körülményeiről egy nem túl távoli időpontig visszamenően. Ha úgy látja, természetesen korábbi időszakaszokra is irányulhatnak kérdései, de először a „mostanában” szóval érzékeltetett időre szokott irányulni az első tájékozódása.

Súlyos gerincbetegségre utaló, ún. „vörös zászlós” jelek a következőek: indokolatlan fogyás, éjszaka fokozódó fájdalom, hosszú szteroidkezelés, gerinctájékot érintő baleset vagy műtét, egészséges sávon kívüli laborértékek.

Még mielőtt a szakorvos döntene a képalkotó eszközös bevetéséről, mindenképpen hagyományos fizikai vizsgálatot végez a páciensen, amellyel már behatárolhatóak a gerinc-rendellenességhez hasonló tüneteket produkáló egyéb (nőgyógyászati, urológiai stb.) betegségek. Az orvos megfigyeli a testtartást állás, járás, ülés és fekvés közben. Kitapintja a gerincszakaszokat, különböző irányú mozgásokra forgatásokra kéri a pácienst. Közben az orvosnak arra is figyelnie kell, hogy a pácienset ne kényszerítse olyan testhelyzetre, amely a pácienst túlreagálásra késztetné, igyekszik valós helyzetről valós képet kapni.

A képalkotási eljárások közül a röntgen az úgymond legdurvább, egyebek mellett a gerinc deformitására, porckorong résmagasságára, daganatos elváltozásra, csigolyacsúszásra, -ív szakadására lehet következtetni belőle.

Az MRI (mágneses magrezonanciális képalkotás) a gerinc lágyabb részeinek károsodását fedi fel.

Az MRI kialakulása hosszas folyamat és sok kutató közös eredménye. Az az elve, hogy az emberi test atommagjai képesek az gép által sugárzott frekvencia felvételére, melyet az atommagok visszasugároznak, amint megszüntetjük a gép sugárzását.

Az MRI készülék egy mágneses teret hoz létre, amelybe a pácienst, illetve a testrészt behelyezik. Az alagúttípusú készülék erősebb teret tud létrehozni, ezért értékelhetőbb képet tud adni, de a páciensek egy része a bezártságérzetet nehezen viseli. Számukra létezik a nyitott készülék annak hátrányával, hogy kisebb mágneses tér esetén

A CT-hez képest az MRI-nek vannak előnyei: sokkal jobb kontrasztú képet tud adni, nemcsak a sugárzási irányra merőleges síkban tud képet alkotni.

Információt tud nyújtani többek között a porkorong elváltozásáról, vízvesztéséről, idegi struktúrákról. A nem titán implantátum esetleg megzavarhatja az eredményt, ezért érdemes tájékoztatni az orvost korábbi műtétei zárójelentéssel arról, milyen implantátum van esetleg beépítve. Az MRI-vizsgálat szintén nem javasolt pacemaker beültetettsége, szívbe ültetett műbillentyű, agyműtét utáni fémklippek esetén.

Következő cikkünkben folytatjuk a gerincbántalmak diagnosztikájáról szóló cikksorozatot.

_____________________

„SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:egész
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)


Az agnóziáról

2020-02-27
Gazdaság, Promóció No Comments



A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Cikksorozatunknak ebben a blokkjában, amelyben játékterápiát igénylő részképességi zavarokat veszünk sorra, ezúttal az agnózia gyűjtőnévvel illetett zavarjelenségeket tekintjük át. Helyesebb talán „agnóziákat” említeni, olyannyira eltérő tárgyú és nem azonos okú fogyatkozásokról, más-más szindrómákról van szó. Ami közös bennük, az az érzékelés és észlelés valamilyen részleges képtelensége, amelynek nem találni magyarázatát, ha a szenzoros funkciók vizsgálatára szorítkozunk, ezek működése ugyanis ép lehet, miközben az agnózia (görögül „ismerettelenség”) fennáll. Minden agnózia mögött kisebb-nagyobb organikus agykárosodás áll, ám esetenként eltér, hogy mely agyterület –  vagy mely agyterületek együttese –  érintett. Az afázia és az agnózia jelenségköre közt átfedés van, például az előző cikkünkben leírt alexia  besorolható az agnóziák közé is.

               Nem kivétel nélkül, de többnyire társulásosak az agnóziák: egy bizonyos fajta felismerési képtelenség együttjár valamelyik másikkal, de a vonzatok nem mindig biztosak, csak valószínűségek, gyakoriságok mutathatók ki. Annál biztosabb előzetes ismeretnek számítanak a tünetek agytopográfiai vonatkozásai. Ha valakinél mondjuk szín-agnóziát diagnosztizálnak, egy bizonyos agylebeny-találkozási körzet sérelme mindenképp fennáll, még ha a teszteredmény sokkal jobb is (tehát ha enyhébbek a tünetek), mint egy másik diagnosztizált személy esetében. A szín-agnózia nem azonos a „színvakság” (színtévesztés, rendellenes színlátás) egyik főtípusával sem. Mindenekelőtt a szín-asszociációk zavara: a nyári lombok és a zöld szín, a paradicsom és a piros szín, a citrom és a sárga szín nem rendelődik egymáshoz a szín-agnóziás számára.

                A legalább tízféle vizuális agnózián kívül (látás-alapú felismerés rendellenes elmaradása) léteznek egymástól is különböző tapintási agnóziák, szaglásiak, hallásiak (verbálisak, zeneiek stb.), ízlelésiek. A látási agnóziák sorában akinetopsziának nevezik a mozgásérzékelés elvesztését, elmozaikosodását, amikor mondjuk az olvasás nem gátolt. Egy meghatározott agylebeny rossz állapota a felelős.  Az arcfelismerési zavar külön neve prozopagnózia. Sosem jár egyedül, például szimultán agnózia (képtelenség több tárgy azonos idejű felismerésére) mindig társul hozzá, és kétoldali agykárosulással függ össze.

               A játékterápia az agnóziák esetében főként a kompenzációkat segítheti, az olyan képességek továbbfejlődését, amelyek a kiesett képességet félig-meddig pótolják, a kiesést ellensúlyozzák.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)


Afázia és dizartria

2020-02-20
Gazdaság, Promóció No Comments


A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Mint cikksorozatunk egy korábbi írásában az apraxiáról megállapítottuk, hogy nem egyszerűen csak súlyosabb változata a diszpraxiának, ugyanolyan joggal elmondhatjuk azt is, hogy az alexia szóval jelölt súlyos fogyatékosság (a szó elején az „a” ógörög eredetű fosztóképző) és a diszlexia között sem csupán fokozati a különbség. Legtöbb előfordulásában az alexia az afázia kombinált esete, az afázia pedig olyan beszédzavar-jelenségek összefoglaló elnevezése, amelyeknek jól körülírható neurobiológiai oka van: organikus agykárosodás. Legtipikusabban „szélütés” következtében áll ez be, vagyis agyi érkatasztrófa, stroke vezet az afáziához, de lassan bontakozó progresszív neurológiai betegség is okozhatja, herpeszvírusos fertőzés is, és sajnos még számos ilyen rossz lehetőség van.  Ugyanakkor az afáziából történő kigyógyulás, felépülés (a stroke-osoknál természetesen a túlélők körén belül) nem ritka. Módszeres beszédtechnikai gyakorlatok mellett speciális nyelvtankönyvek használatát igénylő nyelv-újratanulásra is szükség lehet, és a közvetettnek vélhető gyógyhatások is nagyon fontosak: a lovasterápiánál a lómozgás impulzusai az ellazult páciens számára az egészséges járás mozgásmintáit közvetítik, és ez az agyi területekre, a beszédközpontra is befolyással van.

              A rehabilitációs kezdetek, a logopédiai fellépés késedelem nélküli voltának nem kicsi a jelentősége. Meg kell akadályozni, hogy az afázia-típusok összegződjenek, és globális afázia, teljes beszédtelenség álljon elő. Sokat számít az esetileg elsődleges afázia-típus gyors kezelésbe vétele. A főbb zavartípusok a következők: szenzomotoros afázia (sűrű beszédrészlet-tévesztések, ép hallás mellett is beszédmegértési  nehézségek), motoros afázia  (főleg száj- és nyelvmozgatási nehézségek, de a hallottak gyakori félreértése is), szemantikus afázia (bizonyos szavak – de nem kevés szó – jelentésének felfogása elhomályosul, részlegesül, mintha fehér foltok fednék a beteg számára a jelentéseket), szintaktikai afázia (képtelenség értelmes mondatstruktúrák összerakására, agrammatikus mondatkísérletek, noha a közlendő értelmes volna). Enyhébb afáziás tünet, amikor a beszédképesség folyamatos volna, de időnként nagyon keresnie kell a betegnek egy-egy különben teljesen szokványos szót (anómikus vagy amnesztikus afázia). Amikor beszédképesség mellett a beteg a hallott mondatot nem tudja megismételni, vagy amikor a hangos olvasás jól megy neki, beszélni mégsem tud, akkor különböző agyterületek közti kapcsolathiba áll fenn.

             A dizartria  is a kommunikáció súlyos beszédtechnikai zavara, amikor akár csak egyes agyidegek kisebb sérülése az artikulációt, a szókiejtéseket ilyen vagy olyan módon eltorzítja. Közben az írás-olvasás gyakran nagyon jól megy a dizartriásnak.  Ennél súlyosabb agyi probléma, például a domináns agyfélteke kérgi károsodása esetén – szintén az írásos kommunikáció épsége mellett –   anartria, az artikulálás teljes képtelensége lép fel, olykor a némaságig.

            A nem-globális afázia és a dizartria eseteiben a finommotoros készségeket igényló digitális ügyességi játékoknak helye van az említett közvetett-terapeutikus eszközök között.  A cerebrális parezisz (központi-idegrendszeri sérülés) fogyatékával élő gyerekeknél az Ayres-foglalkozás megintcsak javallott.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)


A helyes ülés módja – európai ülésmód

2020-02-18
Gazdaság, Promóció No Comments


SmartSeat – az okos irodaszék

Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Az európai ember életmódjához évezredek óta hozzátartozik az az ülésmód, amely eltér más kontinensek népeinek kultúrájától, vallásától, szokásaitól meghatározott ülésmódtól. Amíg a japánok sarkukon ülve vesznek részt a teakészítés hosszú szertartásán, az indiai jógik lótuszülésben töltenek el órákat meditálva, addig mi, európaiak még törökülésben sem tudunk mindent “megoldani”, ami a napi teendőinket illeti. Mi az ókori egyiptomi és asszír-babiloni kul- túrából a szék használatát kaptuk örökségül. Ez azt jelenti, hogy a derék és térd 90 fokos szögben hajlik meg ülés közben, mivel az általunk használt székek ókori elődeit is ilyen ülésmódra alakították ki. A zsámoly, az X-lábú, összecsukható, hordozható szék – a mi kempingszékünk elődje – és a trónszék mellett még más széktípusok is használatban voltak náluk. Ez utóbbiak királyi pompával kialakított, arannyal borított társait a fáraók és családtagjaik használták.

Az európai gondolkodásmód, kultúra, vallás, életvitel, munkavégzés, éghajlat, ruházkodás stb. nem indokolta a földön ülést. A történelmünk során kialakult széktípusaink az ókoriakhoz hasonlóan kényelmetlenek, merevek, azaz egészségtelenek voltak. Ám mindaddig nem volt komoly baj ezekkel a bútorokkal, amíg hosszabb időt nem töltöttek benne ülve, amíg az ember tevékenysége: mezőgazdasági munka, lovaglás, utazás, stb. elegendő mozgással járt. Amíg az ember nem töltött el 8-10 órát kényelmetlen faragott széken ülve, addig nem alakultak ki azok az egészségi problémák, amelyek a modern ember foglalkozási ártalmaivá váltak: tartós gerinc-és deréktáji fájdalmak, kéz,-csukló,-tarkó,-nyaki fájdalmak vagy zsibbadás. A modern élet kibontakozásával járó hatalmas adminisztratív terhek késztetik az embert 8-10 órás ülő munkára, amely kiprovokálja a vázizomrendszer súlyos betegségeit. Ez a felismerés készteti kutatásra a tudományt, hogy kényelmes, és kímélő ülést biztosítson a hosszú irodai munkákhoz. Az aktív szék folyamatosan mozgásban tartja az izmokat ülés közben is, megakadályozza az üléssel járó vérkeringési zavarok kialakulását az alsó végtagokban, az izmok merevségét , zsibbadását, fájdalmát. Az ergonomikus székek készülő változatai lehetővé teszik a munkahelyi egészséges életmódot.

„SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:egész
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)


A diszgráfiáról

2020-02-13
Gazdaság, Promóció No Comments


Szenzomotoros fejlesztőjáték
A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Cikksorozatunkban legutóbb a diszlexiával foglalkoztunk, nem térve ki még az ide vonatkozó tünetegyüttesek fokozati és típusbeli különbségeire. Elsősorban a gyakoribb, másodlagosnak is nevezett szerzett diszlexiáról írtunk, amelynek nem negatív minősítésű szellemi-alkati, de akár szociálisan hátrányos helyzetből fakadó lelki okai is lehetnek. Figyelembe kell venni még reflexek egykor kései kiváltásának, illetve némelyik kezdetleges reflex rendellenes fennmaradásának ismert problémáját is, mert tanulási nehézségeknek ezekhez következményszerűen nagyon is közük lehet. Az egyetemi képzésnél előírt idegennyelvi követelményeket illetően, a diszlexiásokra különjogi rendelkezések vonatkoznak, nem merőben csak humanisztikus meggondolásból, hanem mert a diszlexiás tehetségek kimaradása a felsőoktatásból veszteséget jelentene a társadalomnak.  Nem „szerzett”, hanem fejlődési diszlexiának az örökletes vagy születéskori apró károsultságok, biológiailag tárgyalható hibák miatti betűtévesztéses, betűkihagyásos, dátumtévesztéses, ritmus-érzéketlenségi, lassúolvasási és egyéb hasonló jelenségeket nevezik; olykor rejtett kancsalságra, máskor allergiára stb. stb. derül fény a háttérben.  Bizonyos tünet-társulások nem szorítkoznak épp a szerzett vagy épp   a fejlődési diszlexiára; ilyen társuló tünet az idülten rossz helyesírás, és számos egyéb diszgráfiás megnyilvánulás, valamint a testi iránytévesztésre való hajlam, a gond a jobbkéz-balkéz-megkülönböztetéssel. A mozgáskoordinációs gyengeségek itt kísérőjelenségek, nem központiak, mint az apraxiánál, azonban az Ayres-játszóterápia, amelyet az apraxia ismertetésekor vázoltunk, a diszlexiás/diszgráfiás gyerekeknél is javallt. A tapintásos, fizikai-ingerléses, játékos fizikai-élményi módon érvényesülő  Ayres-fejlesztőtechnika úgy javítja az agyféltekék közti kapcsolatot, hogy  többféle tanulási zavarra is,  sőt, a nehezen-beszélésre is, az írás-ügyetlenségre is problémaoldó jótékony hatást gyakorol.  Számos újabb keletű módszer is felmutat már jó eredményeket (a memóriára is igen figyelmes Sindelar-program, a Goddard-hiánypótlás stb.).

           Az önállóan jelentkező –  nem diszlexiához társult – diszgráfia olyan írás-zavar, amely a maga tünetkörét tekintve eléggé hasonló a diszlexiások diszgráfiájához, azzal átfedéses. Sok tartalmi összetevőt hordozó észlelési hibák, gyengeségek felől adódó görcsös, fura írószer-fogási változatok, kusza íráskép, összevissza távolságok a leírt szavak közt, a hasonló betűk közti különbségek elmosása, egyes betűk leírt formájának akaratlan változtatgatása, mondatvégek elhagyása, helytelenül ide-oda beszúrt, máshol kihagyott szótagok, központozási zűrök vagy nulla központozás   – mindezeken segíteni másoltatással, a másolási penzumok megnövelésével nem lehet. Sok közvetett képességjavító gyakorlatra van szükség (ritmusérzék, hallásfigyelem, szenzomotoros finomítás stb.), és betűk, szótagok leírásának újratanítására, állandó biztatás, minden kis javulás megdicsérése mellett.   Agatha Christie diáklányként nem részesült rendszeres és szakszerűen pedagogikus diszgráfia-kezelésben, úgyhogy felnőttként regényeit ő általában tollbamondta, diktálta.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)


A széktípusok

2020-02-13
Gazdaság, Promóció No Comments


SmartSeat – az okos irodaszék

Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Ha meg szeretnénk ismerni az összes széktípust, ami az emberiség történelme során kialakult, legjobb lenne, ha egy lexikont lapoznánk fel, de hogy ne csökkentsük egy ilyen lexikon jelentőségét, most csak néhány,- az emberiség történelme során szinte végig megmaradt -széktípus bemutatására szorítkozunk.

A legősibb ülőalkalmatosságok a természetben megtalálható képződmények: kövek, fatuskók, farönkök, földkupacok, kiemelkedések, stb. Amit az ember alkotott, az ezeknek a természetes anyagoknak a megmunkálásával jöttek létre. Az első ilyen mesterséges ülőkék az ún. gyalog-székek voltak és ez a széktípus alkalmas volt arra, hogy évezredek során fennmaradjon, egészen napjainkig, mert a paraszti világban még mindig megtalálható. Természetesen más-más változatát használták az egyes kultúrkörökben, de az “alapötlet” az őskorig nyúlik vissza. Az első, nívósabb ülőalkalmatosságok az egyiptomi kultúrához köthetők. A zsámoly vagy ülőke, az összecsukható szék és a támlás szék már megtalálható náluk és mind a három végigkíséri történelmi korszakainkat, csak kisebb technikai változtatások és művészeti stílusjegyek különbözőségei láthatók rajtuk.

Az ókori Egyiptomból származnak egyszerű, lécekből kialakított ülőkék, berakásokkal díszítettek, íves lábúak, alacsony támlajelzéssel ellátottak. Az első összecsukható, támla nélküli székek is tőlük származnak. A támlás székek egyes típusai a maiakhoz hasonlóak, a trónszékek között viszont karfás szék is található. Ugyanakkor ezek az akkori bútorkészítés remekművei is egyben: a fafaragás, a fémburkolatok és a kárpitozás olyan magas fokát érték el, ami a maiakkal egyenértékű. Az ókori mezopotámiai bútorkészítésre jellemző az egyszerű megmunkálás és a gazdag díszítés. Ez vonatkozik az ülőkékre is: a nádfonatú ülőrészt díszes párnákkal látták el. A támlás-és karosszékeket fonott vagy bőrülésekkel alakították ki, gazdag mintázatú textíliákkal és párnákkal tették kellemesebbé, esetleg rojtozással is díszítették. Az ókori görög szellem – mint minden másban is – a bútorkészítés terén is olyat alkotott, amivel megalapozta későbbi korok bútorstílusait és technikai megoldásait. A görögöknél a zsámoly, szék és díszülés különböztethető meg. A zsámoly egyszerű, lábai szögletesek, vagy faragottak, az ülés fonatos, de használták az egyiptomi eredetű, x-lábú, összecsukható széket is. Támlás székeik deszkalábakkal, támlával és karfával készültek. Merevek és kényelmetlenek voltak.Színházakban láthatóak azok a márvány díszülések, amelyek az előkelőségek számára készültek. A Kr. e. 5. században alakult ki az a székforma, amely az egész ókoron végigvonult és 2000 évvel később az empire stílusú székek inspirálója lett. E szék lábai sarló alakúak, hátsó lábai ívesen folytatódnak és tartják a háttámlát. A görög bútorművészet csúcspontjának tekinthető ez a székforma. A római bútorművészet alapjait a görög művészet adta, innen ered tehát sok-sok inspiráció. Náluk is megmaradtak a görögöknél ismert széktípusok: a zsámoly vagy támla nélküli ülőke. Bronzból vagy fából készült. A másik a zseniális összecsukható szék, amelynek egyik fajtája az előkelőségek kiváltsága volt díszes párnázattal kiegészítve. Az előkelők ülése volt a katedra, amely kissé nehézkes, de kényelmes karosszék volt. A családfőnek külön előkelő szék járt. Nyilvános helyeken ezeket az előkelő székeket márványból faragták, domborművekkel díszítették. A székek előtt általában lábzsámolyt is elhelyeztek. És egy igazi kuriózum: a Kr.e. 3. sz.-ban fonott, azaz kosárbútort is készítettek!

_____________________

„SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:egész
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)


A SmartSeat irodaszék

2020-02-09
Gazdaság, Promóció No Comments


SmartSeat – az okos irodaszék

Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Mostani írásunkban a „SmartSeat” elnevezésű, új fejlesztésű irodaszéket mutatjuk be részletesebben.

Arra már mindenki rájöhetett, hogy az egyéni beállíthatóságot hiányoló irodaszék legritkább esetében alkalmas ülőalkalmatosság az emberek többsége számára.

Amikor a székeket általában méretezik, egy átlagos testmagasságot és testalkatot vesznek figyelembe, amellyel az emberek többsége nem is rendelkezik.

Hiába is tudjuk mindezt, a tömeggyártás leginkább csak ezt a megoldást tette lehetővé.

Kimondható, hogy egy valóban egyénre igazítható széknek egyszerre kell a használó testalkatához, egészségi állapotához, a végzett feladathoz és a felhasználói környezethez illeszkednie.

A munkavégzés még ülőmunka (írás, számítógép használata, olvasás) esetén is feltételezi, hogy többféle testtartást vegyen fel a dolgozó. A piacon jelenleg elérhető ergonómikus irodaszékek esetén csak az ülésmagasság, a háttámla magassága, dőlése és a karfa magassága állítható. Ezekkel a jellemzőkkel leginkább csak a kényelmesség-érzet növelhető.

Mindezek azt vetik fel, hogy egy moduláris (tehát szék egyes részeit külön is beállítható) típusú széket érdemes kifejleszteni. Ennek az is előnye, hogy sokkal több variánsa előállítható a széknek különösebb gyártástechnológiai változtatás nélkül. Ehhez egy stabil vázszerkezet kell, amely magába foglalja a fő hordszerkezetet, ráépülő elemeket (ülés, háttámla), amelyek minden irányba fokozatmentes, gyors és stabil állíthatósággal rendelkeznek, és a különböző alapelemek  felszerelhetőségét. Az ülőfelület hossza, magassága és dőlésszöge, a háttámla hossza, magassága és dőlésszöge állítható a „SmartSeat” esetében, a háttámla és az ülés egymáshoz való helyzete is igazítható.

A „SmartSeat” egyedi design-variánsokkal rendelkezik, amely lehetővé teszi többféle irodai környezetben való felhasználhatóságát.

Így a „SmartSeat” megvalósítja az ergonómia, design és az ortopédia egyedi kombinációját.

A „SmartSeat” újdonsága azonban ennyiben nem merül ki.

Mind a háttámla, mind az ülőfelület 4-4 érzékelővel van ellátva, amely egy bluetooth (rövid rádióhullámos) kapcsolattal továbbítja az adatokat internetes értékelő szoftverprogram részére. Az internetes program villámgyorsan értékeli az adatokat és jelzi a „SmartSeat” használó számára, hol kell változtatnia a székbeállításokon, hogy egészségügyi szempontból legideálisabb testtartást vehesse fel.

Így azonnal terápiás tanácsadásban részesül az illető és a leghamarabb tudja korrigálni a helytelen testtartást.

A kialakítás során ügyelünk arra, hogy a használhatóság egyszerű is legyen egyben, nem cél egy repülőgép irányítóközpont-szerű bonyolultsági fokkal rendelkező kezelőfelületet létrehozni.

Kevéssé ismert, hogy az ülőbetegség-szindróma a negyedik az ún. megelőzhető halálokok listáján. A hosszú időn keresztül meg nem szakított ülés kezdetekben észrevétlen, de annál ártalmasabb folyamatokat indít el.

 A „SmartSeat” nemcsak munkavégzésre, de relaxációs idő eltöltésére is kiválóan alkalmas.

_____________________

„SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:egész
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)


A diszlexiáról

2020-02-06
Gazdaság, Promóció No Comments


A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

 

Cikksorozatunk előző írásában már említettük, hogy a diszpraxiás abnormitás egyes esetekben kiterjed a beszédközpontra – vagy főkéntien épp erre terjed ki. Ilyenkor a diszpraxia egybeesni látszik a diszlexiával – a beszéd, az olvasás, a nyelvtani ismeretszerzés és a nyelvtanulás közös részképességi zavarával –  ám ez annyiban csak látszat, hogy diszlexiás jelenségek nem-diszpraxiás okból, a diszpraxiától függetlenül, valamely diszpraxiával társulva vagy épp egyáltalán nem társulva gyakrabban diagnosztizálhatók. A diszlexiának esetileg nem csakis neurobiológiai oka lehet, és amikor jelen van ilyen ok is, akkor sem biztos, hogy az adott személynél ez a leginkább hangsúlyozandó kiváltó ok. A szerzett diszlexiának még olyan típusa is van, amely egyszerűen egy szerencsétlenül fogadott olvasástanítás-módszertani hiba származéka.

Míg a diszpraxiát akár betegségnek is nevezhetjük, addig a méginkább soktípusos, sokféle mögöttest rejthető diszlexia ilyen minősítése téves, legalábbis gyakrabban téves, mint nem. A betegség ugyanis olyan rendellenesség, amelynek dominánsan valamilyen hátrányt, hátrány-együttest, testi-egészségi és/vagy szellemi értékfogyatkozást jelentenek, ideigleneset vagy tartósat (bár még a tartós betegség sem eleve ellensúlyozhatatlan). Amikor azonban a rendellenesség maga is ambivalens, vagyis amikor hátrányos vonásai valamilyen átlagtól eltérő értékekkel, pluszokkal fonódnak össze, a túlegyszerűsítés értelmében tárgyszerűtlen, ha betegségként közelítjük meg. A diszlexia hátrányos oldalát enyhíteni, oldani olyan vigyázattal kell – és érdemben nem is lehet másként – , amely által a pedagógusok és szakterapeuták kitapinthatják az eseti diszlexia akár nagyon is méltányolandó oldalát. Ugyanígy a szülőknek sem szabad eleve a tanítónéni hibájául felróni, ha csemetéjük olvasni-tudása a harmadik tanévben már egészen feltűnően elmarad osztálytársaiétól, holott intelligens és viszonylag szorgos gyereknek ismerik.  Tudnivaló, hogy Leonardótól Einsteinig és tovább igen sok méltán világhíressé vált embernek gyűlt meg a baja az iskolai tanulással olyan módon, amelyet ma diszlexiás, illetve diszgráfiás (írás-zavart hordozó) küszködésnek írnánk le. Amint még a diszkalkulia (számolás-zavar) mögött is állhat átlag fölötti matematikai/geometriai képesség (amikor valaki azért zavarodik bele újra meg újra egyenletek fölállításába és az x ilyen úton történő kiszámításába, mert a feladat tényezőit szinte azonnal egyben-látja, mintha egy képre látna rá, és máris meg tudja mondani, mi az x) , úgy a diszlexiás jelenségek is sokszor az információfeldolgozásnak az átlagos-normálistól eltérő, önálló formájával, a heurisztikus-illuminatív struktúraérzékeléssel, struktúralátással összefüggésben állnak elő.

A diszlexiáról most elmondottakat következő írásunkban még ki kell egészítenünk; ezt úgy tesszük majd, hogy egyben rátérünk a diszgráfia témájára. Most még annyit fűzünk hozzá az eddigiekhez, hogy a digitális ügyességi játékok diszlexiások kezébe adásával a legtöbbször semmi probléma nincs.

 

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)


Az akadálymentes iroda

2020-02-05
Gazdaság, Promóció No Comments


SmartSeat – az okos irodaszék

Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Az irodai berendezések világában manapság egyre több figyelem irányul a helyiség akadálymentesítésére is, mint ergonómiai szempontra.

Az akadálymentesítés kiváltképp a valamilyen testi fogyatékkal élő emberek munkavégzésével kapcsolatosan merül fel. A közvélekedéssel ellentétben a testi fogyatékossággal élők ugyanúgy a teljesen munkaképes egyének körébe tartoznak, nyilvánvalóan olyan mértékben, amelyet a testi adottságaik lehetővé tesznek.

A munkáltatónak kötelessége biztosítania mindazon feltételeket az irodai környezetben is, amelyet a fogyatékkal élők munkavégzése igényel.

Legelőszöris a fizikai akadályokat kell kiküszöbölni, amelyek lehetnek vertikálisak és horizontálisak.

A vertikális akadályok a szintkülönbségből adódó, testi fogyatékkal élők számára áthidalni körülményes vagy lehetetlen akadályok. A lépcsőt, küszöböt lehetőleg kerülni kell. Amennyiben ez nem megoldható, akkor a lépcső legfeljebb 15 cm magas legyen lépcsőélek jelzésével és a lépcső elején, végén vezetősávval ellátva. Minden 8. lépcsőfok után 1,2×1,2 m-es pihenőt kell kialakítani. A korlát 30 cm-rel nyúljon túl mindkét irányba a lépcső hosszánál. A küszöb se legyen szükség esetén 2 cm-nél magasabb, ezen még kerekesszékkel is könnyen át lehet gurulni.

A horizontális akadályok az előrehaladó mozgást akadályozó tényezők. Az ajtó tokszélessége legalább 0,9-1 m, az ajtó nyitásszöge legalább 90 fokos. Kellő helyet kell biztosítani az ajtó mindkét oldalán, hogy az ajtó megközelítés és elhagyása. Általánosságban elmondható, hogy testi fogyatékkal élők számára az átlagosnál nagyobb közlekedő tereket kell hagyni, különösen kerekesszékes munkavállaló esetén.

A fogyatékkal élők számára kialakított ergonómikus irodahelyiségben a szekrényeknek és polcoknak könnyen elérhetőeknek kell lenniük, a nyitás-zárás folyamata is legyen egyszerűen kivitelezhető.

Az asztalmagasság állítható legyen, kerekesszéket használó esetén megfelelő térdteret kell hagyni, az ajtó 180 fokban nyíljék, tovább az asztal kihúzható szerelékekkel legyen ellátva. Célszerű görgős tárolókat használni.

Az ülőalkalmatosságnak biztosítani kell, hogy a fej és törzs ne dőljék előre munkavégzés közben. Kerülni kell a felemelt felsőkar csavarására, aszimmetrikus tartására irányuló kialakítást. Ha vannak érzékeny testrészek, azok alátámasztásáról is gondoskodni kell. A tartósan egyforma testhelyzetek is kerülendőek, úgy, ahogy a  mozgástartomány tartós szélsőhelyzetei.

A „SmartSeat” egyéni igényekhez való hozzáigazítása moduláris felépítése révén kiválóan alkalmas az enyhe testi fogyatékkal élők által történő használatra. Internetes program révén folyamatos, beépített érzékelők adatai alapján történő visszajelzések azonnali testi korrekciót tesznek lehetővé. A „SmartSeat” megfelelő választás tehát az ergonómikus irodahelyiség kialakításához.

„SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:egész
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)