PestInfo

…egy újabb InfoCsoport honlap…

Monthly Archives: december 2019


A Világjáték-analízis gyakorlata – GraviTab

2019-12-02
Gazdaság, Promóció No Comments



A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Előző írásunkban ismertettük, hogyan indul az eredmény-elemzés a Világjáték egy sok résztvevős lebonyolítási modellje esetében (az időátlag megállapítása az első lépés). Most továbblépünk: sorravesszük, melyek a fő szempontok az épített konstruktumok tulajdonságainak szemügyre vételekor.

            Nemcsak az időátlagot, a felhasznált tárgyak számának átlagát is megállapítják. 17–25 perces időátlagnál a tárgyszámok átlaga valószínűleg 40 és 60 közé fog esni, egyúttal a normál tárgyszám is ilyen lesz (vagyis nem jön létre két nagy elütő csoport öt- és tíztárgyas, illetve száz-tárgyas építményekből, hogy ezek adják ki a mondott átlagot).  Minden tárgy művi holmi a játékban, de egy részük, mint jeltárgy, természeti-kategóriás. Az egyes Világ-építményekre összpontosítva a fő kérdések a következők. Viszonyuk az említett átlagokhoz (1); a megalkotott Világ tagoltsági foka és a tagolás mikéntje (2); a természeti-kategóriás, illetve a természettel kapcsolatos jeltárgyak számaránya az épített-kategóriás jeltárgyakhoz képest (3); a megalkotott Világ mutat-e kategóriahiányt vagy sem, vagyis jelen van-e benne az „ember”-elem, az „állat”-elem, a „növény”-elem és az „épület”-elem mindegyike (4).

            Az átlagnál gyorsabban megalkotott akárhány-tárgyas Világ nem tekinthető a kitűnő pszichomotoros képesség tanúságtételének akkor, ha tompa, homályos tagoltságú az eredmény – vagy úgy ilyen, hogy tematikusan szegényes, vagy úgy, hogy amorfan túlzsúfolt.  Ám a rossz struktúrájú, esztétikusnak nem állítható alkotott Világ nem biztos, hogy elsősorban pszichomotoros gyengeségről árulkodik: további jegyek nyomán az elemzés többet is mondhat a ritmustalanság és diszharmónia, a látható elmélyedés-hiány mögötteséről. A probléma, meglehet, hogy a látott világ gyereklélek-beli feldolgozásában van, de helyezkedhet inkább és főként a kivetítés pszichés feltételeinél.

            A tematikusan többszörösen összetett, ugyanakkor a tagolásban értelmes

összefüggéseket mutató konstruktumoknál is előfordulhat, hogy valamelyik része kissé túlzsúfoltnak hat, vagy éppen furán üresnek.  Amint ezek a vonások is, úgy az alacsony kategóriaszám és a strukturális harmónia társulása, vagy a kategoriális telítettség és a strukturális zavar együttállása – megannyi felfejthető fontos jel. Valamely – vagy egyszerre több – kategória hiánya odavonatkozó traumát is, és közömbösséget, részleges elidegenülést is jelezhet; hogy melyiket, az egyéb jelekből valószínűsíthető. Ha a gyerek állatfigurákat alkalmaz emberfigurák helyett is – tízéves korban ez regressziós vagy fixációs jelenség.  A konstruktum lehet értelmesen, egyben bőven tagolt úgy is, hogy merevnek és baljósnak hat –  ha a gyereket ilyenkor megkérik, meséljen az általa épített Világról, bizonyossággá szokta erősíteni a tartósan feloldatlan konfliktusok és felhalmozódott agressziós feszültség hipotézisét.

 A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)


Üléspróba – kellemetlenség-értékelő lap

2019-12-01
Gazdaság, Promóció No Comments



Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

A munkahelyergonómiai ellenőrzési módszerek közül a kellemetlenség-értékelő lap az egyik olyan módszer, amely a tevékenykedő, dolgozó ember legközvetlenebb és legfinomabb visszajelzéseken alapul.

Voltaképpen az ergonómia alappillére, magának a célnak, az egészséges dolgozó embernek a bevonása a korrekciós folyamatokba.

Lényeges, hogy az egészséges emberre van ehhez szükség, mert a megterheléseket, fizikai elváltozás lehetőségét csak az egészséges ember képes jelezni. Aki már elváltozásokkal együtt él, nem képes olyan típusú visszajelzésre, amely a káros hatások korábbi fázisaiban való felismeréséhez szükséges, az egészséges ember érzékenyebb szenzornak minősül.

A módszer lényege, hogy rendszeres, de nem túl sűrű időközönként kérik meg a munkavállalókat arra, hogy kitöltsenek egy adatlapot, amelyből statisztikai adatokat nyernek ki az ember testére ható káros tényezőkről. Ha kevés adatról van szó, akkor kikérdezés útján is megvalósul és a válaszokat az adatgyűjtő munkatárs rögzíti. Fontos összetevője a módszernek, hogy azonos munkahelyen dolgozó, de különböző munkavállalók visszajelzésein alapul, ezért sokkal árnyaltabb képet tud alkotni az adott munkakörülmény káros hatásairól.

Az adatlapon látható egy ruhátlan emberi alak. A következő testtájak vannak feltüntetve: nyak, váll, hát, felsőkar, derék, csípő, fenék, comb, térd, lábszár, felsőkar, alkar. Ezen a rajzon kell az adatközlőnek jelölnie, hol érez munkavégzés közben fájdalmat, fáradtságot. Ezt követően azt is meg kell adnia az adatközlőnek a bejelölt testtáj tekintetében, milyen fokú az érzett kellemetlenség: kissé kényelmetlen, közepesen kényelmetlen, nagyon kényelmetlen.

A kellemetlenséget csoportosítják aszerint is, hogy milyen testhelyzetben a legjellemzőbb, leggyakoribb: ülve, állva, felváltva.

Hasonló elven alapul a szubjektív fáradtság értékelő lap.

Itt annak is jelentősége van az adatlapon, hogy páros testtájak esetén bal vagy jobb testtájon érzi-e a fáradtságot az adatközlő. Jobbára 0-10 számskálán kell értékelni a fáradtság nagyságát.

A statisztikai adatok értékelésével pl. az adott ülőalkalmatosság  hátrányait nyomon lehet követni, meg lehet tenni a korrekciós lépéseket a káros hatások csökkentése, megszüntetése érdekében.

Mindkét adatlaptípus eredménye felhasználható akár új székek tervezéseinél is. Ilyen esetben az ülőhelyzettel kapcsolatos, de valamennyi testtájra vonatkozó adatok a leglényegesebbek az adott szék jellegzetességeinek figyelembevétele mellett. Az általunk kifejlesztett szék esetében is igyekeztünk felhasználni ilyen típusú értékelő lapokat, hogy minél emberközpontúbb irodai széket  alkothassunk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)