PestInfo
…egy újabb InfoCsoport honlap…
Posts Categorized: Kultúra
Mit suttog az erdő?
Amiről a fák suttognak címmel lenyűgöző magyar természetfilmet mutattak be január elején a köztévén, és a gyártók jóvoltából – a mozik zárva tartása miatt – húsvét óta ingyen elérhető az interneten a hosszabb, rendezői változat is.
Az utóbbi évtizedben mintha újra reneszánszukat élnék az ismeretterjesztő természetfilmek. A 80-as években Gerald Durrell, David Attenborough és Cousteau kapitány filmjein meg Kudlik Juli Deltáján nőtt fel a generációm, majd egy időre Jane Goodall és Dian Fossey főemlősei kerültek az érdeklődés fókuszába, de azután mintha kissé partvonalra került volna ez a műfaj. Később a televíziós természetcsatornák széleskörű elterjedésével újra virágzásnak és népszerűségnek indultak a természetfilmek. Az utóbbi másfél-két évtizedben pedig a mind fenyegetőbb környezeti és klímakatasztrófa adott jókora lökést a műfajnak a különböző környezetvédelmi mozgalmak sürgetésének köszönhetően. Sir David Attenborough, Leonardo DiCaprio, Will Smith és más hírességek állnak bolygónk ügye mellé. Újabb és újabb filmek és sorozatok születnek, melyek a korábbi, hagyományos ismeretterjesztő dokumentumfilmekhez képest új vonalat képviselnek szemléletükben és eszköztárukban egyaránt. Narratívájuk és vizuális eszközeik is közelítenek a játékfilm/mozifilm világához, közelebb hozva a befogadói élményt a nézőhöz, miközben egy képkocka erejéig sem adnak alább a nívós természetfilm követelményeiből.
Az Amiről a fák suttognak – noha karakterjegyeiben tökéletesen érvényes rá a fenti megállapítás – mégis kilóg a természeti katasztrófák sürgető perspektívájából fogant filmek közül. Takács Rita rendező egy úgynevezett erdőrezervátumról, a Bükk egy évtizedek óta érintetlen ökoszisztémájáról készített lírai filmeposzt. Igen, az elsőre kontradikciónak tűnő szókapcsolat nem véletlen: noha a látszólag eseménytelen és mozdulatlan erdőt pásztázza csak a kamera, mégis valódi, epikusan lassú folyású történetnek vagyunk szem- és fültanúi, miközben a képsorok lírai érzékenységről tesznek tanúbizonyságot. Ha azt mondanám, hogy az 50 perces film (rendezői változatban közel 80’) egy erdőrészlet vagy talán csak benne egy facsoport egy évét mutatja be, bizonyára senkinek esze ágában sem lenne megnézni a filmet, nekem sem lett volna. Pedig megállja a helyét ez a kijelentés, mégis: közelében sem jár a valóságnak. Mert Takács Rita – valamint Tisza Balázs, Tóth Zsolt Marcell és Vidos Erik operatőrök – úgy mutatják be drón- és makrofelvételeken, szuperlassításban és -gyorsításban egy szerves organizmus, a fák és tágabb összefüggésben az erdő működését, hogy a majd másfél óra közben egyetlen pillanatra sem lankad a figyelmem. A lebilincselő képsorok elsősorban az avar- és gyökérszintre fókuszálnak, folytonos kitekintéssel a tágas, éltető napfényt magába szívó koronaszintre, és az így formálódó vizuális történetben egy kölcsönös együttműködésre épülő, szervezetten együtt lélegző, mozgó, fejlődő, egymást tápláló rendszer képe rajzolódik ki. És a feltárulkozó természetes körforgásban az elmúlás az átalakulás, az éltető újjászületés megnyugtató perspektívájába emelődik, melynek éppen ez az egyszerű magától értetődősége sugall egyfajta magasabb értelemben vett öröklétet. Mindez nem igényel túl sok narrációt: a film nem akar minden képkockát, minden élőlényt nevén nevezni és a látottakat elmagyarázni: nem érzi szükségét a klasszikus ismeretterjesztésnek, nem szándékozik lexikális tudásunkat közvetlenül gyarapítani. Ennél sokkal jobban bízik saját vizuális narratívájában, és elsősorban az ösztönös befogadásra és az intuíciónkra épít – és nem téved.
A film nézése közben mindinkább meggyőződésünkké válik, hogy ebben a határtalanul békés és önzetlen ökoszisztémában – amit most itt éppen erdőnek nevezünk, de éppígy lehetne bármely más élettér, a klíma vagy a Nap-rendszer – a világegyetem tökéletessége mutatkozik meg, és csodájának mi is részese vagyunk, nem csak a film nézőjeként. Azzal a biztos tudattal kelünk fel a kanapénkról, hogy ez a magasabb rend és erő az, ami túlélésünk egyedüli járható és elfogadható útja – és közben belénk fészkeli magát a mérhetetlen szorongás és aggodalom, amiért visszavonhatatlan agresszióval gázolunk át rajta, eltiporva mindent.
A verset ünnepli majd’ minden magyar
Aligha akad olyan író-olvasó ember Magyarországon, akinek április 11-éről ne a költészet napja ugrana be kapásból, és rögtön utána az is, hogy a jeles nap egyúttal József Attila születésnapja. De vajon mióta is és miért ünnepeljük a magyar költészetet?
Legelőször az 1956-os nyári ünnepi könyvhéten, majd 1961-ben tartottak a magyar verseket ünneplő és népszerűsítő programokat, de csak 1964-től vált rendszeres hivatalos eseménnyé, és az Írószövetség javaslatára ekkor kapcsolták József Attila születésnapjához. Érdekes egybeesés, hogy Márai Sándor (1900–1989) is ezen a napon született, ám az ő neve akkoriban még csak említésre sem kerülhetett, lévén emigrált polgári íróként nem felelt meg a kor ideológiai elvárásainak. Ellenben a nehéz sorból származó, baloldali érzelmű József Attilából az Aczél–Kádár-korszak kultúrpropagandája proletárköltőt faragott, így neve a politikai kívánalmak szerint is alkalmassá vált a hazai líra képviseletére. Az pedig vélhetően az Írószövetség tévedhetetlen értékítéletének köszönhető, hogy a korszellemet túlélő, irodalmilag megkérdőjelezhetetlen név fémjelzi a magyar líra ünnepét.
Szerencsére a költészet napja mint jelentős irodalmi esemény sem ragadt meg az ideológiai klisék béklyójában – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy képes volt túlélni közel hat évtized viharokkal tűzdelt történelmi, szellemi és kulturális változásait. Szerte az országban és határainkon túl szerveznek kiadók, iskolák, művelődési intézmények és színházak, kávéházak a kortárs és klasszikus versek köré programokat: felolvasásokat, könyvbemutatókat, szavalóversenyeket, író-olvasó találkozókat és még sorolhatnánk. A hajdan intézményesült, művi keretek közül kilépve a költészetnap az utóbbi évtizedben képes volt úgy megújulni, hogy mostanra ne kötelező üres program, és ne is csak a szűk szakma privilégiuma legyen, hanem az átlag magyar betűfogyasztó polgár saját személyes élményeként és eseményeként tudja magáénak. A mára – kis túlzással – össznépi mozgalommá váló esemény fókuszába egyre inkább az olvasók, a hétköznapi ember aktív versfogyasztása kerül.
Ennek szellemében különféle kreatív, saját élményű versmondó maratonok születnek évről évre, melyek az online jelenlét révén egészen széles tömegeket képesek aktív bevonódásra inspirálni mind felolvasói, mind (bele)hallgatói minőségben. Így aztán a tavalyi évben a koronavírus-járvány sem jelentett akadályt, helyette újabb kreatív kezdeményezések születtek: a Pécsi Nemzeti Színház színészei például az otthonukban felvett versvideókat tettek közzé, a versmondók egyesülete szervezésében mintegy száz külföldön élő magyar mondott verset a Facebookon. Az Örkény Színház pedig egészen különleges, személyre szóló ajándékot adott Vers csak neked című különleges kívánságműsoruk keretében: a programra regisztrálóknak telefonban szavalták el kedvenc költőjük egy versét. Szívmelengető hagyományt teremtett Ian Lindsay brit nagykövet magyarországi küldetése idején: évről évre elszavalta magyarul egy-egy nagy költőnk – József Attila, Radnóti Miklós, Juhász Gyula –egy gyönyörű versét, ezzel a megható gesztussal is még inkább a magyarok szívébe lopva magát, egyúttal tisztelegve a magyar nyelv és kultúra előtt.
Különleges, mára mozgalommá váló kezdeményezéssel robbant be 6 évvel ezelőtt, József Attila születésének 110. évfordulója alkalmából a Gittegylet nevű informális kulturális műhely csapata. Egy rendkívül egyszerű, és talán éppen ennek köszönhetően sikeres gerillaakciót indított el Posztolj verset az utcára címmel: felhívásukra a legtriviálisabb utcai helyszínekre – padokra, üres kirakatokba, kerítésekre stb. – helyeztek ki emberek százai, majd ezrei nekik tetsző verseket, majd a megtalálók a verseket lefotózva szelfivel vagy anélkül feltöltötték az esemény felületére. Az akció annyira sikeressé vált, hogy több mint 20 országban ezerszám kerültek ki magyar versek az utcákra – elérve az eredeti célt: hogy a vers közkinccsé váljon, lépten-nyomon bárki belebotolhasson szó szerint. Tavaly karanténverzióban, azaz FB-eseményként élt tovább a kezdeményezés, és idén sem lesz ez másként, de a tapasztalatok szerint ez kicsit sem szegi kedvét a verskedvelő embereknek.
Idén a tavalyihoz hasonlóan a legtöbb versünnepi program az online térbe kerül, de mára már az életünk szerves része lett a kultúra online fogyasztása, így ez nem lehet akadály. Olvassunk, hallgassunk vagy akár posztoljunk ma verseket – önmagunk örömére, és a magyar líra tiszteletére. De még jobb, ha minden napunk egy kicsit versünneppé válik.
Kapcsolódó oldalak:
A verset ünnepli majd’ minden magyar, Pécsinfo.hu
Együtt szaval az ország
Kortárs költők írtak verset az Örkény Színház társulatának
Költészet Napja Plakát 1968, Grafikus: Zelenák Crescenda, Forrás: Bedő Papírrégiség
A világ leghíresebb Mikulása 1750 éves
1750 éve született Szent Miklós
A cím aktualitását így tavasz közeledtével nem az ajándékhozó Mikulás alakjáról történő megemlékezés adja, – hiszen az az ünnepkör még odébb van, ez alkalommal Szent Miklós személyéről emlékezünk meg.
A nem mindennapi évfordulóra a Pécsi Mikulás hívta fel a figyelmet, aki nem mindennapi módon tisztelgett az „ajándékosztás hagyományteremtője” előtt, – egy nem mindennapi időpontban.
1750 éve született Szent Miklós, postai emlékbélyegző, Magyar Posta
A márciusi megemlékezésre az okot az adta, hogy Szent Miklós születését az időszámítás szerinti 270. március 15-ére jegyzi több hivatkozás, bár ennek írásbeliséggel, vagy tudományosan is alátámasztott időpontja nem ismert. Ez évben éppen 1750 éve született a számos legendát jegyző Szent Miklós. A Pécsi Mikulás a megemlékezésre sem mindennapi megoldást választott. A Magyar Posta segítségével alkalmi postai bélyegzéssel tiszteleg a Mikulások Mikulása előtt. A magyar bélyegkibocsátásban Szent Miklós, Mikulás, vagy a Télapó ritkán előforduló motívum, de a külföldi viszonylatban is különleges és ritka a hasonló megemlékezés bélyegzés.
A Magyar Posta több alkalommal örvendeztette már meg nem csak a bélyeggyűjtőket, de a postai üdvözlőlapok küldőit is a karácsnyi ünnepkörhöz kapcsolódó bélyegkibocsátásokkal. A hazai karácsonyi témájú bélyegek szépek és ezért igen kedveltek.
Magyarországon december 6.-án ünnepelt Mikulás napja Szent Miklós emléknapja is, mely ma már főleg a gyermekek körében az ajándékozástól népszerű.
„Mürai Szent Miklós
(Patara, 270. március 15. – Myra (Mira, Müra), 343. december 6.)
Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élő védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők, – Magyarországon Kecskemét város védőszentje. Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki a Mikulás személye is.” Forrás: hu.wikipedia.org
Kapcsolódó oldalak:
Mikulás Posta Pécsett
Pécsi Mikulás
Mikulásblog
Karácsony bélyeg
Megelőzni a vízválságot! – hirdeti az egyre sürgetőbb kérdést a Posta új bélyege
2019. október 15-17. között, immár harmadik alkalommal rendezik meg Budapesten a Víz Világtalálkozót (Budapest Water Summit 2019), melyhez kapcsolódóan a Magyar Posta – a korábbiakhoz hasonlóan – ismét bélyegblokkot bocsát ki. A bélyegblokk Nagy Nándor grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült 60.000 példányban.
A klímaváltozás és a globális felmelegedés napjait élve egyre nagyobb figyelmet kap a víz, mely háborús konfliktusok forrása, a globális migráció mozgatórugója, egészségügyi problémák, betegségek és halálozások forrása is lehet. A Földön fogyasztásra alkalmas víz korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre és a világ várható népességnövekedése tovább fokozza a vízkészletek szűkösségét. A vízhiány, árvizek, vízszennyezés vízkrízishez vezet, melyek száma és súlyossága a jövőben fokozódhat. Ennek megfelelően a Világtalálkozó szervezői három problémakört neveztek meg, amelyekről párbeszédet kell tartani: sok víz, kevés víz, szennyezett víz. Mindezek tudatában egyre sürgetőbb a hatásos fellépés a vízkészletek megóvása érdekében.
A bélyegen a víz a „Jövő reménye” felirattal és a reményt szimbolizáló galambbal együtt jelenik meg. A blokk keretrajzán a 2019. évi találkozó szlogenje olvasható: Megelőzni a vízváltságot. A borítékon, ahogy a bélyegen is, a víz alatt látható vörös szín a veszélyre hívja fel a figyelmet, a bélyegző pedig a Földet, mint szemgolyót ábrázolja, ezzel szimbolizálva az ember és természet egységét.
A blokk megvásárolható a Filapostán, a filatéliai szakszolgálatokon, a kijelölt postahelyeken és a Posta.hu -n.
Forrás: Magyar Posta
Ugye Ön is Pécsre utazik?
Olyan magyart nehéz találnunk, aki még soha nem utazott Pécsre és nem is fog. Lehet, hogy csak bepillant a városba egy napra, lehet, hogy hotelt vagy más szállást foglal, esetleg egyetemistaként kollégiumba fog lakni – de ott lesz egy kicsit.
Hotel Pécs honlaprészlet
Számtalan okból keresheti fel valaki 2010 Európa Kulturális Fővárosát.
Ókeresztény sírkamra? POSZT, vagyis Pécsi Országos Színházi Találkozó? Csak úgy, egyszerű kirándulás alkalmával? Szerelmi vallomás a híres pécsi Lakatfalnál?
Bármi is a cél, Ön vélhetően megszáll és előtte fog kicsit tájékozódni a pécsi hotelek internetes portáljai körül.
És persze enni-inni is tervez, ehhez pedig az éttermekről szeretne információt gyűjteni.
Ön szerencsés csillagzat alatt született, hiszen mindkét probléma megoldásához ajánlhatunk most frissült honlapot!
A Hotel Pécs oldal a pécsi és Pécs környéki hotelek, szállodák, apartmanok és egyéb szállások közül merít. Szigetvár, Orfű, Harkány sem marad ki a kínálatból.
A válogatás történhet a hotel elhelyezkedése (belváros közelsége, a Mecsek oldala stb.) vagy funkció alapon. Ilyen lehet például a sport, például a tenisz szeretete, ha kedvenc sportolási lehetőségéről kiránduláskor sem akar lemaradni.
Az Étterem Pécs oldal igazi különlegessége az éttermi és blogger receptek kínálata. Itt igazi különlegességekre lelhet a gasztronómia kedvelője.
Élvezetéhez még csak a mecsekaljai városba sem kell elutaznia – a weben megszerezheti a különleges étel recepteket.
Arany János szobra újra a Múzeumkertben
Arany János szobra, Bp. Múzeumkert, Fotó: Máthé Zoltán, MTI
Arany János szobrát, Stróbl Alajos restaurált szoborcsoportjának főalakját emelik daruval a helyére a Múzeumkertben 2018. január 31-én. A restaurálást Somoskőn, a Három Szobrász Kft. műhelyében végezték. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Budapest dala kerestetik
Budapest dala zsűri, Fotó: MTI, Balogh Zoltán
Zséda (Zsédenyi Adrienn) többszörös Fonogram-, eMeRTon- és Artisjus-díjas énekes beszél, mögötte Frenreisz Károly Kossuth-díjas rockzenész, zeneszerző, a Skorpió együttes vezetője, a Metro és az LGT egykori alapítója, balról Lotfi Begi (b2) és Walkó Csaba (b), a Compact Disco együttes tagjai a Fővárosi Önkormányzat által meghirdetett Budapest Dal 2018 pályázat sajtótájékoztatóján a Thália Színház Mikroszínpadán 2018. január 30-án. Budapest dalát keresi a Fővárosi Önkormányzat, a projektre tizenegy ismert előadót hívtak meg, mellettük három helyet még felfedezésre váró, tehetséges zenész és énekes számára tartanak fel a kiírt pályázaton. A tizennégy dalt tavasszal koncerten mutatják be és CD is készül. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Állatbemutatók és farsangi programok hétvégén a Fővárosi Állatkertben
Idén is várja a gyerekeket péntektől vasárnapig az állatok farsangja elnevezésű rendezvény a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahova a jelmezben vagy farsangi álarcban érkező 14 éven aluli vendégek 100 forintos jegyáron mehetnek be három napon keresztül. Pénteken elsősorban az óvodás és iskolás csoportoknak, hétvégén pedig a családoknak szerveznek különleges programokat – közölte az intézmény az MTI-vel.
Reggeltől 15 óráig minden egész órában bemutatót tartanak azok az állatok, amelyeknek természetes megjelenése jelmezhez hasonlít, így bemutatkoznak a koronásgalambok, a “frakkos” pingvinek, valamit a Pálmaház és a Varázshegy több érdekes lakójának életébe is bepillantást nyújtanak a “Légy ott” az álarcos állatokkal címmel futó programok. A Varázshegyben mindhárom nap lesz kézműves foglalkozás, álarc- és bábkészítés, és minden órában bábjátékot is tartanak. Külön ismeretterjesztő program foglalkozik a medvékkel, de Állati kavalkád címmel farsangi állatbemutatók is lesznek, valamint a kert több pontján lehet majd találkozni ember nagyságú farsangi állatfigurákkal.
Pénteken zenés, jelmezes felvonulás is lesz, és az is kiderül, hogy megfázhat-e a jegesmedve.
Szombaton és vasárnap karneváli arcfestés, mézmúzeum, valamint a Bóbita Band fellépése teszi teljessé a programkínálatot.
A farsangi programok és látnivalók mellett érdemes az Állatkertben cseperedő kisállatokat is felkeresni. Legutóbb a muntyákszarvasoknál és a gundiknál születettek kicsinyek, de a legnépszerűbb állatgyerek továbbra is Arun, a novemberben született kiselefánt, aki épp mostanában érte el azt a kort, hogy a tej mellett időnként már a szilárd táplálékot is kaphat.
Forrás: MTI
Országszerte 39 moziban ismét vetítik a Testről és lélekrőlt
Országszerte 39 moziban ismét vetítik csütörtöktől a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről című filmet – közölték az alkotók az MTI-vel hétfőn.
A közlemény szerint Enyedi Ildikó filmjét már több mint 105 ezren látták. Az érdeklődésre tekintettel február 1-jétől, csaknem egy évvel a premier után számos budapesti és vidéki mozi tűzi ismét műsorra az alkotást. Látható lesz a Testről és lélekről a főváros mellett többek között Cegléden, Debrecenben, Dunaföldváron, Gödöllőn, Győrben, Miskolcon, Kaposváron, Nyergesújfalun, Szolnokon, Sopronban, Veszprémben, Szombathelyen és Zalaegerszegen is. Az elkövetkező hetekben várhatóan további 11 moziban is látható lesz a film, egyéb települések mellett Tapolcán, Kisújszálláson és Nagykanizsán is.
A Testről és lélekről tavaly a 67. Berlinalén mutatkozott be a közönség előtt, ahonnan az Arany Medvével, a fesztivál legfontosabb díjával távozott, és azóta is járja a világ filmfesztiváljait. A film operatőre, Herbai Máté tavaly ősszel a Camerimage nemzetközi filmoperatőr-fesztivál fődíját vehette át, a Testről és lélekről női főszereplője, Borbély Alexandra pedig elnyerte az Európai Filmdíjat. A filmet eddig 92 országba vették meg a filmforgalmazók.
A Testről és lélekről az Inforg-M&M Film gyártásában, a Magyar Nemzeti Filmalap 420 millió forintos gyártási támogatásával készült. Producerei Mécs Mónika (Konyec, Kaméleon, Pánik, Csak a szél, Csicska), Muhi András (Rengeteg, Dealer, Womb – Méh, Csak a szél), valamint Mesterházy Ernő (Konyec, Liliom ösvény) volt. A film Magyarországon a Mozinet forgalmazásában látható – olvasható a közleményben.
Forrás: MTI
Holokauszt-emléknap – Megemlékezés az emlékközpontban
Holokauszt emléknap
2018. január 26. A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján egy nő mécsest helyez el a budapesti Holokauszt Emlékközpontban az áldozatok emlékfalánál 2018. január 26-án. MTI Fotó: Illyés Tibor
Legutóbbi hozzászólások