PestInfo
…egy újabb InfoCsoport honlap…
Posts Categorized: Kultúra
A miniszter felesége című vígjáték bemutatója
A miniszter felesége vígjáték, Budapesti Nemzeti Színház
Tompos Kátya (b) Dára, Vas Judit Gigi (k) Anka és Bakos-Kiss Gábor (j) Risztó szerepében Branislav Nusic A miniszter felesége című vígjátékának próbáján a budapesti Nemzeti Színházban 2016. december 14-én. A darabot Árkosi Árpád rendezésében december 16-án mutatják be. MTI Fotó: Kallos Bea
Cipősdoboz Vár
Cipősdoboz Vár, Budapest, Deák tér
A Cipősdoboz Vár ajándékgyűjtő pont a Deák téren 2016. december 14-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Szerdától eredeti formájában látható Bernáth Aurél pannója
Szerdától eredeti formájában látható a Bernáth Aurél által az 1958-as brüsszeli világkiállításra festett, hatalmas méretű pannó a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár B. A. úr X-ben című kiállításán.
Gróf Ferenc kiállításának fókuszában egy több mint ötven éve raktárban rejtőző, hatalmas festmény és egy több mint ötven éve megjelent könyv áll. Keletkezésük az 1956-os forradalmat követő évekhez kötődik; a két alkotó: a korszak közismert festője, Bernáth Aurél és egyik legolvasottabb írója, Déry Tibor – közölte az MTI-vel a Kiscelli Múzeum. A Bernáth-pannó az 1958-as brüsszeli világkiállítás óta először került nyilvánosság elé, Déry G. A. úr X-ben című regényének sorait pedig az elmúlt évtizedekben alig idézték. A két mű párhuzamaira és ellentmondásaira a Kiscelli Múzeum templomterében most egy kortárs művész világít rá.
Gróf Ferenc a múzeumi gyűjteményből és az irodalomtörténetből emelt ki egy-egy elemet, hogy sajátos látásmóddal és eszközrendszerrel értelmezze újra őket. A művész installációiban a két mű jelentésrétegeit egymásra helyezve láttatja és olvastatja újra a múltat – közölték a szervezők. A múzeum tájékoztatása szerint a G. A. úr X-ben szövegei a kiállítótérben szubjektív válogatásban, Bernáth Aurél festményének egyes elemei pedig az eredeti logikát felülíró algoritmus szerint rendezve jelennek meg.
A 66 darabból álló, 18 x 4 méteres, alumíniumra festett alkotást szerdán állítják vissza eredeti állapotába, így a kiállítás utolsó két hetében a látogatók az egykor a brüsszeli magyar pavilon falán bemutatott Budapest-pannót korábbi formájában láthatják. A tárlathoz kapcsolódóan a korszakról, a művekről és a művészi beavatkozásról szóló kiadvány jelenik meg, amelyet szintén szerdán mutat be a Kiscelli Múzeum.
A Mélyi József által rendezett kiállítás december 30-ig tekinthető meg.
Forrás: MTI
Karácsonyi vásár és adománygyűjtés a József Attila Színházban
Ebben az évben is megrendezi hagyományos karácsonyi vásárát és adománygyűjtését a Katona József Színház. A hétvégén a januári és februári előadásokra kedvezménnyel lehet jegyet vásárolni.
A Katona József Színház tavaly karácsony előtt is szervezett jótékonysági gyűjtést. Ebben az évben saját, Eltáv nevű programjuk résztvevői a Szúcs-bányatelepen élők számára gyűjtenek adományokat, hogy szebbé tegyék számukra az ünnepeket – olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében. A tavasszal indított, hároméves felzárkóztatási program során számos olyan foglalkozást tartottak – tartanak, amelytől hosszú távon a szegregáció megszűnését remélik. “Az ott élő családok számára minden apróság komoly segítséget és örömöt jelenthet” – hívták fel a figyelmet.
December 18-ig tartós élelmiszert, tisztálkodási szereket, játékokat és ruhákat várnak a színház előcsarnokában elhelyezett ajándékdobozba. Az összegyűlt adományokat a színház karácsonyi vásárát követően eljuttatják Szúcsra, ahol átadják a családoknak és a helyi óvodának.
Forrás: MTI
Várdai István Stradivari-csellót kapott
Várdai István Stradivari-csellót kapott
Várdai István csellóművész játszik egy 1673-ban készült Stradivari-csellón a Művészetek Palotájában rendezett sajtóbemutatón 2016. december 12-én. A hangszert, amelyen korábban Jacqueline du Pré és Lynn Harrell világhírű, csellóművészek játszottak egy német mecénás adta a magyar művésznek tartós használatra. MTI Fotó: Kovács Tamás
Kenyérlángos-rekordkísérlet Budapesten
Kenyérlángos-rekord kísérlet
A világ legnagyobb kenyérlángosát kísérlik meg elkészíteni a Gyermekétkeztetési Alapítvány rekordkísérletének résztvevői a fővárosi Vajdahunyad váránál 2016. december 10-én. MTI Fotó: Mohai Balázs
Emléktáblát avattak Fekete Gyula író emlékére
Emléktáblát avattak Fekete Gyula (1922-2010) háromszoros József Attila-díjas író, szociográfus, a Magyar Írószövetség örökös tagja tiszteletére egykori Kecskemét utcai otthonának falán pénteken Budapesten.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta: Fekete Gyula a napi gondokban látta meg a távlatot. Nem csupán a népességfogyás veszélyeit ismerte föl, hanem már az 1970-es években rámutatott a nyugati civilizáció haldoklására. Nem csupán regények, drámák és más elbeszélések írója volt, hanem a röp- és vitairatok műfajának kiemelkedő szerzője is. Utóbbi típusú írásai fontos kordokumentumokként igényt tarthatnak a történészek figyelmére is – fűzte hozzá.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke koszorút helyez el Fekete Gyula újonnan felavatott emléktáblájánál az író egykori otthona, az V. Kecskeméti utca 6. számú ház előtt 2016. december 9-én. MTI Fotó: Soós Lajos
Lezsák Sándor felidézte azt is: akárcsak Csoóri Sándoron és másokon, Fekete Gyulán is érződött a csalódottság 1989 után. Amikor 1992-ben a köztársasági érdemrend középkeresztjével akarták kitüntetni, nem volt hajlandó átvenni az elismerést Antall Józseftől és Göncz Árpádtól. Az emléktábla-avatáson Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója hangsúlyozta: Fekete Gyula mindig a lehető legharcosabban állt ki először is a magyarság, másodszor pedig a valódi demokrácia mellett. Ebben a sorrendben látta a nemzet megmaradásának egyetlen lehetséges zálogát.
Nagyon sokszor dühös ember volt, határozott véleménnyel, de egyben nagy demokrata is, sosem tett szemrehányást azért, ha egy-egy kérdésben leszavazták társai a Magyar Demokrata Fórumban (MDF) – idézte fel Bíró Zoltán. Próféta volt a maga korában, akinek intésére például a népességfogyás ügyében kevesen figyeltek oda, de az idő őt igazolta. Ha ma végre komolyan vesszük jóslatait, talán még nem késő – fogalmazott Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. Hozzátette: az elidegenedés, az önérdek mindent elöntő mérges árhulláma ellen író Fekete Gyula sosem volt aktuálisabb, mint ma. Életműve az egymás iránt és a hazáért érzett felelőség mindenek elé helyezéséről, a közösség javára végzett alázatos munkáról szólt.
Fekete Gyula 1947-től Budapesten szerkesztette a Március Tizenötödikét, majd rovatvezető volt a Szabad Szónál, 1954-től a Művelt Nép munkatársaként dolgozott. 1956-ban az Írószövetség prózai szakosztályának titkára lett. Decemberben letartóztatták, csak 1957-ben szabadult. 1965 és 1968 között a Budapest című lap szerkesztője, 1981 és 1989 között az Írószövetség alelnöke, 1988-ban és 1989-ben a Hitel munkatársa volt. Pályája elején a városba került falusi embereket ábrázolta. Jelentős műve Az orvos halála (1963) című regénye. 1964 után 12 kötetes történelmi sorozatba kezdett a háború, a megszállás és a nagy történelmi fordulat idejéről. Nagy vihart kavart a népesedési gondokról, a társadalmi életvitelről, a bizonytalan jövőképről beszámoló Éljünk magunknak? (1972) című dokumentumgyűjteménye. 1988 és 1990 között az MDF elnökségi tagja, 1990-ben és 1991-ben a Magyar Néppárt elnöke, az 1990-es évek közepén a Magyarok Világszövetségének ügyvezető alelnöke is volt. 1998-tól a Százak Tanácsa közhasznú egyesület ügyvezető elnökeként dolgozott.
Egyéb elismerések mellett 2001-ben Magyar Örökség-díjjal, 2006-ban Arany János-díjjal, 2007-ben a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmével, 2008-ban a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének nagydíjával jutalmazták.
Forrás: MTI
Emléktáblát avattak Garas Dezső szülőházán
Törőcsik Mari kétszeres Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze beszédet mond a Garas Dezső (1934-2011) Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész, a nemzet színésze szülőházán elhelyezett emléktábla avatásán Budapesten, a VII. kerületi Alsó erdősor utcában 2016. december 9-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Emléktáblát avattak Garas Dezső (1934-2011) színművész tiszteletére pénteken Budapesten, a nemzet színésze, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész szülőházán, a VII. kerületi Alsó erdősor utca 10-es szám alatt.
Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere úgy fogalmazott: az emléktábla hozzájárul ahhoz, hogy méltó módon megőrizzük egy felejthetetlen színész, egy nagyszerű ember emlékezetét.
Mint mondta, nagy művészt, valódi színészóriást veszítettünk el öt éve decemberben. “Mi, erzsébetvárosiak különösen közel érezhetjük magunkhoz, hiszen Garas, született Grósz Dezső 1934. december 9-én látta meg a napvilágot itt, az Alsó erdősor utca 10. szám alatt, s itt is lakott 1955-ig” – mondta, hozzátéve: először egy földszinti szoba-konyhás udvari lakásban, azután az első emeleten egy kétszobás lakásban élt édesanyjával és két húgával.
“Keveset beszélt róla, mégis életre szóló traumát jelentett számára, hogy 1944-ben őt és családját is sárga csillag viselésére kötelezték” – mondta. Felidézte: amikor Garas Dezsőt pályájáról kérdezték, mindig azt hangsúlyozta: véletlenek és szerencse kellett a sikerhez. “Azért, mindezek mellett, nem feledkezhetünk meg a tehetségről sem, ami egyszerű iparos tanulóból a Színművészeti Főiskoláig juttatta” – tette hozzá. Mint mondta, ami Garas Dezsőt leginkább egyedivé, utánozhatatlanná és szerethetővé tette, az a természetesség, “a közülünk valóság” érzése.
Garas Dezső szerepeiről, rendezéseiről szólva elmondta: mély alázattal viseltetett hivatása iránt, a legkisebb szerepbe is beleadta szívét-lelkét. Szeretett és tudott dolgozni, szenvedett a tétlenségtől. Halála előtt tíz nappal még a Nemzeti Színház színpadán állt. Törőcsik Mari felidézte, hogy először Garas Dezsővel lépett a Nemzeti Színház színpadára, statisztáltak mint főiskolások Az ember tragédiája című előadásban, utoljára pedig a Jó estét nyár, jó estét szerelem című darabban játszottak együtt. “Vele léptem a Nemzeti színpadára, és ő velem lépett utoljára a Nemzeti színpadára” – mondta. “Köszönöm azoknak a színészeknek, akik eljöttek, mert mindannyian többet érdemlünk” – fogalmazott a nemzet színésze.
Garas Dezső születésének 82. évfordulóján az emléktáblát Vattamány Zsolt, Ráday Mihály és a művész fia, Garas Dániel operatőr együtt avatta fel. Az emléktábla avatáson Garas Dezső családja, tisztelői és számos művész megjelent, többek között Kende János, Gárdos Péter, Sándor Pál, Kern András, Balázsovits Lajos, Harkányi Endre, Molnár Piroska, Máté Gábor és Kulka János.
Forrá: MTI
Breuer Marcell munkáiból nyílt kiállítás az Iparművészeti Múzeumban
Breuer Marcell Kiállítás
Kaesz Gyula építész-belsőépítész bútorait nézi egy érdeklődő a magyar származású, nemzetközi hírű építész és bútortervező, Breuer Marcell és hét további építész-iparművész munkáit bemutató Breuer című kiállítás megnyitóján az Iparművészeti Múzeumban 2016. december 8-án. MTI
A sokoldalú Tommy Viget ünnepelték a BJC-ben
A világhírű vibrafonos, ütőhangszeres Tommy Vig nemcsak koncertet adott a hétvégén a Budapest Jazz Clubban, hanem képzőművészeti alkotásait is kiállították és bemutatták a róla készült könyvet.
“Úgy érzem, egyszerre érkeztem pályafutásom újabb állomásához és egyben összegeztem is. Hetvennyolc éves vagyok, az ember egy bizonyos kor után számot vet, de én jól érzem magam a bőrömben, elégedett vagyok és remélem, valami tehetség is van bennem” – fogalmazott Tommy Vig az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli adásában.
Mint elmondta, a Tommy Vig – Mozaikkockák egy zeneművészről címmel róla megjelent könyvet Máté J. György irodalomtörténész írta, aki negyven róla szóló, Amerikában megjelent cikket fordított le angolról magyarra. Ezek például a Los Angeles Timesban, az International Herald Tribune-ban és a Downbeatben jelentek meg.
A 2006-ban hazatelepült vibrafonművész, dobos, zeneszerző fél évszázadon át aratott sikereket az Egyesült Államok dzsesszszínpadain. 1956-ban hagyta el Magyarországot, ahol hétévesen már játszott a Zeneakadémián, a Fővárosi Nagycirkuszban és a Városi Színházban, egy évvel később pedig lemeze jelent meg Bécsben osztrák dzsesszszólistákkal. Távozása után előbb a bécsi Zeneakadémián Joe Zawinul triójában dobolt, majd 2006-ig New Yorkban, Los Angelesben, Las Vegasban élt és muzsikált.
Fellépett Frank Sinatrával, Miles Davisszel, Sammy Davis Jr.-ral, Michel Legrand-nal, Quincy Jonesszal, a Beach Boysszal, a Manhattan Transferrel, Woody Allennel, Rod Stewarttal, Diana Rosszal és Michael Jacksonnal is, 1984-ben Los Angelesben a hivatalos Olimpiai Jazz Fesztivál rendezője volt. Filmzeneszerzőként, karmesterként, hangszerelőként, dobosként, vibrafonosként a Warner Bros., a Fox, az Universal, a CBS, a Columbia stúdióiban dolgozott. Több mint 1400 stúdiófelvételt készített, kétszer az Oscar-díj gálán is fellépett. 2001-ben a Los Angeles Jazz Societytől a vibrafonosok Oscar-díját vehette át.
Forrás: MTI
Legutóbbi hozzászólások