Forraltbor- és kocsonyapikniket rendeznek szombaton Vácrátóton

Sokféle forralt borral és kocsonyakülönlegességgel várják az érdeklődőket szombat délután a Pest megyei Vácrátóton.

Spiegelhalter László, a település polgármestere arról tájékoztatta az MTI-t, hogy immár negyedik alkalommal rendezik meg a forralt borok és kocsonyák mustráját. Aki szeretne az általa készített különleges ízesítésű forralt borral vagy nem mindennapi kocsonyával benevezni a versenybe, annak a rendezvény helyszínén, a Petőfi téren 14 órától lesz erre lehetősége.

A polgármester elmondta, hogy az előző évek tapasztalatai alapján egyre népszerűbb a rendezvény, idén is több tucatnyi nevezőre számítanak. A különleges forralt borokat és kocsonyákat a Merczi Gábor, a Gundel étterem executive séfje által vezetett szakmai zsűri bírálja majd el. Spiegelhalter László felidézte, hogy a tavalyi pikniken lehetett például hal-, gyümölcs- és alkoholkocsonyákat is kóstolni. Hozzátette, hogy mint minden évben, idén is készülnek zenei programmal: ezúttal Dér Heni énekesnő lép fel a vácrátóti forraltbor- és kocsonyapikniken.

 Forrás: MTI

Cziffra György Fesztivál gazdag programokkal

Ebben az évben is számtalan programmal várja az érdeklődőket a Cziffra György Fesztivál február 19. és 27. között Budapesten három helyszínen; a MOM Kulturális Központban, a Zeneakadémián és a Müpában – hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

Az immár harmadik alkalommal megrendezendő fesztiválon a bárokban is zongorázó, számtalan legendás történet főszereplőjeként is ismert Cziffra György tiszteletére idén is lesz bárest. Ez alkalommal a Hot Jazz Band és Sárközy Lajos cigányzenekara varázsolja a közönség elé a két világháború közötti évek különleges borongós-mosolygós hangulatát február 24-én a MOM Kulturális Központban – mondta el Balázs János Liszt-díjas zongoraművész, a Cziffra Fesztivál alapító művészeti vezetője. Elmondta, hogy a rendezvénysorozat nyitókoncertje február 19-én lesz a MOM Kulturális Központban, ahol a fesztivál csupa fiatalokból álló vonószenakara lép fel. Az esten két vendégművész is közreműködik majd: Szlovéniából Darko Brlek klarinétművészt és Svájcból Gwendolyn Masin hegedűművészt is hallhatja a közönség – mondta Balázs János, aki hozzáfűzte: különösen fontos, hogy nemzetközileg is elismert fiatalok is bemutathassák tehetségüket a magyar közönségnek.

Az alapító a programok közül kiemelte még a francia zongoraművész Pierre-Laurent Aimard zongoraestjét február 22-én a Zeneakadémián. A műsoron többek között Beethoven monumentális Hammerklavier szonátáját is hallhatja a közönség. Mint mondta, a fesztivált Bősze Ádám önálló estje zárja február 27-én a MOM-ban. A klasszikus zenei stand up-est egy eddig nem létező új műfajt képvisel Cziffra after címmel zenei anekdotákkal, viccekkel fűszerezve. Balázs János szerint a magyar származású, világhírű zongoraművész előtt tisztelgő, több mint egy hetes rendezvénysorozat sikerét jól mutatja, hogy sok programra már hetek óta elfogytak a jegyek.

Forrás: MTI

 

Mondj egy mesét! címmel készül bemutatóra a Kolibri Színház

Mondj egy mesét! címmel láthatja a közönség a Kolibri Színház legújabb, improvizációra épülő előadását szombaton Budapesten.

Az előadások során, melyek az első szerelem, a nagy bulik, a testvéri versengés, a csínytevések, a veszteségek, a traumák, a szabadság, a naivitás és a felnőtté érés témáját járják körül, a Kolibri Színház közép- és fiatal generációjának színészei osztanak meg egy-egy kamaszkori történetet a közönséggel a Kolibri Pincében – közölte a teátrum. Mint írják, a társulat egyik tagja elmond egy történetet és bevonja a többieket a játékba, hogy együtt keltsék éltre azt. Azt, hogy ki mit játszik az előadáson, csak aznap dől el.

Nemcsak a színészek, hanem a közönség is aktívan alakíthatja a darabot: még az előadás előtt választhat egy tárgyat a kellékdobozból, ezt használhatják aznap a színészek történeteik felidézésekor. A tájékoztató szerint minden este hat történet kel életre a színpadon Alexics Rita, Bárdi Gergő, Blahó Gergely, Erdei Juli, Fehér Dániel, Krausz Gábor, Mészáros Tamás, Nizsai Dániel, Rácz Kármen, Rácz Kriszta, Ruszina Szabolcs, Szanitter Dávid és Tóth József részvételével. “A Kolibri Színház 25. évadában úgy döntöttünk, hogy most ne csak játsszanak a társulat színészei, hanem meséljenek el egy-egy történetet a kamaszkorukból, egy olyat, amiről azt gondolják, hogy valami miatt fontos, érdekes, elgondolkodtató. Ebben az évadban engedjük meg magunknak ezt a személyességet, kitárulkozást. Ismerjük meg jobban őket, akik nap mint nap jelmezbe bújva másokat jelenítenek meg érzékenyen és odaadóan; most kerüljenek ők a középpontba” – olvasható az összegzésben.

Az előadást Vidovszky György rendezésében láthatja a közönség.

Forrás: MTI

Nevess magadra! – üzeni új albumával Müller Péter Sziámi

Nevess magadra! címmel új lemezt jelentetett meg Müller Péter Sziámi AndFriends nevű zenekara, a 18 dalt tartalmazó albumot szombaton mutatják be Budapesten, a Gödör Klubban – hangzott el az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.

Müller Péter, költő, énekes jellemzése szerint a hagyománytisztelet és az “újra vágyás” jellemzi a lemezt, amelynek címe és alcíme (A helyzet tragikus, de nem komoly) is nyomatékosan az öniróniát hangsúlyozza, ami nélkül manapság lehetetlen életben maradni – mondta. “Pilinszky János azt mondta, hogy a vers akkor születik meg, ha vagy eljutunk az én közepétől a kozmoszig, vagy visszafelé bejárjuk ezt az utat. A albumon hallható dalok ezt az utat járják be, spirális szerkezetben” – mondta a énekes, hozzátéve, hogy a lemezt egy önironikus, fájdalmas dal nyitja Cukortükör címmel. Müller Péter beszélt arról is, hogy ebben a dalban található kedvenc sora is, amit az érzelemgazdag és személyes hangvételű szám írásakor nyolc esztendős lánya írt: “A türelem rozsdát terem”.

Mint mondta a saját számok mellett rákerült a lemezre még pár egzotikum: az Anima Sound System által készített remix/feldolgozás és a Romano Drommal közösen felvett Boldog Új Évet! (Baxtalo Nyevo Bersh). Emellett a lemezen hallhatóak még régi számok új verzióban. Mint mondta, a szombati lemezbemutató koncerten az új dalok mellett régi Sziámi számok is elhangzanak. A koncerten közreműködik Ónodi Eszter, a Katona József Színház színművésze, Stefanovics Angéla a Pintér Béla Társulatból, Másik János zeneszerző és a Romano Drom zenekar.

Forrás: MTI

Budapestre került Zsigmond Vilmos filmes és fotós albumhagyatéka

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) könyvtárában helyezték el a tavaly elhunyt magyarországi születésű Oscar-díjas amerikai operatőr és rendező, Zsigmond Vilmos gyűjteményének filmezéssel és fotózással foglalkozó albumait és szakkönyveit csütörtökön Budapesten.

Az értékes, több esetben dedikált albumokat és szakkönyveket a világhírű filmes özvegye, Susan Zsigmond adományozta az egyetemnek, ahol egykor Zsigmond Vilmos is tanult – mondta az MTI-nek Balázs Gábor, az egyetem Film- és Médiaintézetének vezetője a kiadványokat rejtő dobozok kibontásakor. Zsigmond Vilmosnak a legfontosabb a fiatalok támogatása volt, mindig felkarolta a külföldre kikerült tehetséges magyar operatőröket, köztük Koltai Lajost és Pados Gyulát is – hangsúlyozta a Romwalter Béla, a Zsigmond Vilmossal közösen indított Sparks vállalat társtulajdonosa.

Forrás: MTI

Szeniorok Guinness tánc-kísérlete

Szeniorok Guinness kísérlete
A tánc világnapja – Szeniorok Guinness-rekordkísérlete

Időskorúak táncolnak a színpadon a tánc világnapján rendezett Guinness-rekordkísérleten Óbudán egy áruház parkolójában 2017. április 29-én. Az egy színpadon Magyarországon egyszerre táncoló 85 év fölöttiek száma 15 fő volt, életkoruk pedig összesen 1376 év. MTI Fotó: Kovács Attila

Ma van a tánc világnapja

A táncművészet legnagyobb ünnepén a Góbi Rita Társulat délelőtt tízperces táncakcióra készül a Margit híd déli járdáján, este pedig díjátadóval egybekötött nagyszabású gálaestet rendez a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége a budapesti Müpában.

Tánc világnapja flashmob
A tánc világnapja alkalmából flashmob a Margit hídon 2017. április 29-én. MTI Fotó: Marjai János

A világnapot 1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre (1727-1810) születésnapján, április 29-én tartják. A Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége már hosszú évek óta gálaestet rendez a táncművészet legnagyobb ünnepén. A gála keretében adják át a szövetség szakmai elismeréseit, valamint az Imre Zoltán-díjat, az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány díjait, és a Fülöp Viktor ösztöndíjakat – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. A műsorban közreműködik a Bozsik Yvette Társulat, a Győri Balett, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Magyar Táncművészeti Egyetem, Maurer Milán, a Pécsi Balett, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium, valamint Pirók Zsófia. A gálát Velekei László, Harangozó-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett művészeti vezetője rendezi.

A tánc világnapja jegyében délelőtt tíz órakor tízperces táncakcióra készül a Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház a Margit híd déli járdáján. A Pas-De-Bridge -Táncolj hídon! elnevezésű látványos villámcsődületben a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola, valamint a Bailart TáncStúdió diákjai vesznek részt, akik tavalyi flashmobjukkal arra hívták fel a figyelmet, hogy a kortárs tánc nem csak egy művészi önkifejezési eszköz, hanem egy olyan testmozgásforma, amely nemtől és kortól függetlenül formában tart, és a közérzetre is jó hatást gyakorol. Az idei világnap nemzetközi üzenetét rendhagyó módon a közelmúltban elhunyt Trisha Brown közeli munkatársa, Susan Rosenberg állította össze a koreográfus írásaiból. “A tánc kiszélesíti az egyetemes kommunikáció nyelvét, életre hívva az örömöt, a szépséget és az emberi tudás fejlődését. A tánc újra és újra maga a kreativitás. a gondolkodás, a létrehozás, megvalósítás és a kivitelezés kreativitása” – olvasható a néhai művész üzenetének hivatalos magyar fordításában, amelyet az ITI Magyar Központja juttatott el az MTI-hez.

A világnap magyarországi üzenetében Szögi Csaba Harangozó Gyula- és Imre Zoltán-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, a Közép-Európa Táncszínház igazgatója úgy fogalmazott: “a tánc energiát termel, áraszt és közvetít, önismeretre tanít, önfegyelemre nevel, egymásra figyelést és toleranciát igényel, csapatszellemet ad és közösséget teremt, megteremti a test és a lélek harmóniáját, egyszerre kapcsol össze másokkal és önmagunkkal, és mivel a szavak előtti világban született, a táncolók megértik egymást, bármilyen nyelven is beszélnek. A közös tánclépések az emberiség első kulturális lépéseinek lenyomatai”.

Forrás: MTI

Fényes Adolfra emlékeztek születésének 150. évfordulóján

Fényes Adolf festőművészre emlékeztek születésének 150. évfordulója alkalmából pénteken Budapesten, a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben álló sírjánál.

Fényes Adolfra emlékeznek
Fényes Adolfra emlékeztek

A Salgótarjáni utcai zsidó temető vagyonkezelését egy éve vette át a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI); a szervezet azóta azon dolgozik, hogy a még elhanyagolt állapotban lévő temető a szomszédos Fiumei úti sírkerttel együtt bekerüljön a turizmus vérkeringésébe, majd világörökségi helyszínné válhasson – mondta el a megemlékezésen Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója. Beszámolója szerint az elmúlt időszakban járhatóvá tették a Salgótarjáni utcai zsidó temető főbb útjait, jelenleg pedig a műemlékileg védett, valamint a legveszélyesebb állapotban lévő síremlékek felmérése folyik.

Fényes Adolf (1867-1945) sírja 2005 óta védett egyedileg, de a temető egésze is műemléki védettséget élvez – emlékeztetett Radnainé Fogarasi Katalin. Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár közölte: az évforduló alkalmából nemcsak Fényes Adolf előtt hajtanak fejet, de megemlékeznek a 20. századi magyar zsidóság tragédiájáról is. Mint felidézte, Fényes Adolf sorsa szorosan összefonódott a 20. századi Magyarországéval; egyszerre élte meg zsidó származását és magyarságát. Hiába kapott azonban mentességet a zsidótörvények hatálya alól, 1944 októberében ő is a pesti gettóba kényszerült, melynek felszabadulása után, 1945 márciusában érte a halál a legyengült, csaknem 80 éves művészt – emlékeztetett.

Fényes Adolf művészi pályája és életútja jól példázza a magyar zsidóság 19-20. századi sorsát. “Kötelességünk emlékezni a magyar zsidóság kiemelkedő történelmi és művészeti személyiségeire, megőrizve az általuk létrehozott értékeket” – fogalmazott a helyettes államtitkár. Latorcai Csaba hozzátette: a magyar kormány ezért is döntött úgy, hogy a NÖRI-t 2017-ben több mint 2 milliárd forint egyszeri és 1 milliárd forint tartós jellegű támogatásban részesíti, így méltó módon újulhat meg a Salgótarjáni utcai zsidó temető is.

Zsigmond Attila, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja elmondta, hogy a temető a pesti zsidóság hajdani fénykorának nemzeti emlékhelye. A sírkertben a korszak számos jeles családjának tagjai nyugszanak, akik olyan építészektől, mint Alpár Ignác, Hajós Alfréd, Gerster Kálmán, Fellner Sándor és Lajta Béla, valamint olyan szobrászoktól, mint Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Telcs Ede, Vedres Márk és Petri Lajos rendeltek síremlékeket. Sajnos azonban a látogató megtapasztalhatja azt is, hová vezetett a féktelen vandalizmus és a nemtörődömség – figyelmeztetett Zsigmond Attila, hozzátéve: a temetőnek mára értő és elkötelezett gazdája lett. A NÖRI munkatársai az MTI-nek elmondták, a temető jelenleg bejelentkezéssel látogatható; kérésre ingyenes vezetést is biztosítanak.

Forrás: MTI

Páratlan kéziratkincseket bemutató kiállítás nyílt az OSZK-ban

Páratlan kincseket, köztük a Toldi-trilógia kézirategyüttesét, valamint az életmű sokrétű hatástörténetét is bemutató Arany János-kiállítás nyílt “Más csak levelenként kapja a borostyánt…” címmel pénteken az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), Budapesten.

Arany emlékév
Arany-emlékév – Páratlan kéziratkincseket bemutató kiállítás nyílt az OSZK-ban

“Arany Jánost ma is könnyű csodálni. Még a mai, minden régies hangzásra érzéketlen, minden nyelvi összetettségre panaszos, modern nemzedék is közel érezheti őt magához” – fogalmazott a tárlatot megnyitó Áder János köztársasági elnök. Hozzátette: a költőfejedelem nem távoli óriásként, hanem sokkal közvetlenebbül, “felemelően és otthonosan” hat a mai olvasó lelkére is. Arany János nem csupán tehetséges alkotó, hanem legfőképpen tisztességes ember volt. A tárlaton látható kéziratokból és dokumentumokból kiolvasható egy bölcs és jó, egyszerre öntudatos és szerény ember alázata a teremtés és a teremtő munka iránt – hangsúlyozta az államfő, aki kitért arra is: az OSZK tárlata nem csupán Arany-relikviákat és az Arany-kultusz kialakulásának mozzanatait mutatja be, hanem kortárs magyar alkotók ez alkalomra szánt vallomásait is.

Az OSZK kérésére mintegy száz kortárs költő küldte meg verses reflexióit kéziratos formában a kiállítás számára, az értékes kézirategyüttest a tárlat zárása után az intézmény Kézirattára külön őrzi majd meg, az anyag egy részét 2017 őszén színpadon is bemutatják az Örkény Színházban. A kiállítás központi eleme a Toldi-trilógia kézirategyüttese, amelyet a költő leszármazottai adományoztak 1899-ben az OSZK-nak. A Toldi kézirata, a Toldi estéjének két teljes kéziratvariánsa és a Toldi szerelme tisztázott példánya eredetiben látható a kiállításon, valamint Arany János több más fontos művének – például a Családi kör, a Hídavatás, a Vörös Rébék és a Buda halála – kézirata is.

“Toldi Miklós ősi, nemzeti értékeket képvisel egy változó, fejlődő, új civilizációt építő korban. Mintha nekünk is üzenne Lajos királlyal való vitájában: Szeresd a magyart, de ne faragd le – szóla, Erejét, formáját, durva kérgét róla” – fogalmazott Áder János, aki kiemelte: Arany János minden erre vonatkozó kételye ellenére a szabadságharc előtt született Toldi nem végpontja, hanem csupán kapuja volt a költő leírhatatlanul gazdag életművének. “Arany János számára nem a munka folytatása volt a legnehezebb. Sokkal nagyobb tehernek bizonyult 1849 után folytatni magát az életet. A Toldi a ’48 előtti világhoz tartozott, ekkor hozott sikert, figyelmet, felkérést, rajongást, Petőfi barátságát” – hangsúlyozta a köztársasági elnök. Tüske László, az OSZK főigazgatója úgy fogalmazott: Arany János életműve nem egy “távolról csodálandó robusztus, muzeális műemlék”, hanem egy “máig elevenen ható, termékenyítő erejű szövegkorpusz”.

A könyvtár Ereklyeterében és a Manuscriptoriumban november 25-ig megtekinthető kiállítás kurátorai Borbély Mónika és Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténészek voltak. Utóbbi az eseményen elmondta: a felbecsülhetetlen értékű eredeti dokumentumokra, kéziratokra és első kiadásokra építő tárlaton a látogatók bepillantást nyerhetnek Arany János tanári, szerkesztői akadémiai és hivatali munkájába, a Petőfi Sándorral való levelezésébe, megtekinthetik a híres Petőfi-rajzokat is Arany Jánosról, valamint a nagyszalontai Csonka-toronyról. Az életút kronologikus és tematikus bemutatása mellett – külön blokkokban idézik meg Arany és Petőfi barátságát, az 1848-49-es szabadságharc sorsfordító szerepét, a nagykőrösi és pesti időszakot – helyet kapnak az összeállításban az Arany János által ihletett képzőművészeti alkotások is, köztük Barabás Miklós, Székely Bertalan, Buday György, és a költő szobrásza, Stróbl Alajos munkái is – fűzte hozzá.

Forrás: MTI