Szinetár Miklós rendezésében látható A cigánybáró az Erkel Színházban

Szinetár Miklós rendezésében látható A cigánybáró című operett az Erkel Színházban; a Magyar Állami Operaház legújabb bemutatója a Duna-menti népek sokszínű egységét ünnepli.

Ifj. Johann Strauss műve péntektől kettős szereposztásban látható, a Jókai Mór-adaptáció címszerepét Kiss B. Atilla és László Boldizsár alakítja, a karmester Héja Domonkos. A csütörtöki főpróba előtt Ókovács Szilveszter főigazgató a rendezői koncepcióról beszélgetett Szinetár Miklóssal, aki elmondta: Jókai Mór műve adta az alapját rendezésének, a szürreális kisregény egészen más, mint az operett, de számos ötletet adott számára. Mint mondta, a darab kalandozás az emberi fantáziában, szürreális játék. Kiemelte: Az Osztrák-Magyar Monarchia népei című, a kiegyezés után 15 évvel megjelent könyv magyar verzióját Jókai Mór szerkesztette. “Jókaitól kezdve Johann Straussig rengetegen dolgoztak azon, hogy az osztrák-magyar kiegyezés létrejöjjön. Hogy megszűnjön a gyűlölködés, helyette annak az előnyeit élvezze mindenki, hogy ez egy nagy birodalom” – mondta, hozzátéve: megszületett egy operett, amelyet egyfelől Jókai Mór, a Pilvax kávéház hőse, Petőfi barátja, másfelől ifj. Johann Strauss császári és királyi tánc- és zenemester, Bécs kedvence írt.

Az 1886-os premier óta immár 15. változatban láthatja a magyar közönség az operai igényű művet. Bécsben kilenc változatban mutatták be eddig – mondta Szinetár Miklós. Az operett eredeti szövegkönyvét készítő magyar származású bécsi újságíró, Ignaz Schnitzer, az általa fordított Petőfi-versek motívumait is beemelte A cigánybáró operettváltozatába. A szövegkönyv változtatásai tovább erősítik az eredeti művet jellemző színes kavalkádot. A librettót egy Monarchia-korabeli keretjátékkal egészítették ki, a bravúrszámokat felvonultató III. felvonásban megjelenik Mária Terézia királynő, felcsendül ifj. Strauss Frühlingsstimmenje, valamint Melis László átiratában a Kék Duna-keringő, a kibővített prózai jelenetekben pedig az eredeti Jókai-műből is szerepelnek részletek. Miközben a cselekmény korában játszódik a darab, az alaphangulatot a szerző korának a világa adja – mondta a rendező, kiemelve: a néző elgondolkodhat azon, hogy volt egy korszak, amikor itt, a Duna-medencében magyarok, osztrákok, cigányok, csehek jól éltek együtt. A darab, amely sok színből, ízből áll, egymás elfogadásának fontosságáról szól.

A fiatalabb generációk számára a Dargay Attila-féle Szaffi című rajzfilmből ismerős alaptörténetben a világot mutatványosként járó Barinkay Sándor a Mária Terézia által meghirdetett közkegyelemnek köszönhetően tér vissza ősei romos délvidéki birtokára. A kastélyt Zsupán, a gazdag disznókereskedő és lánya, Arzéna bitorolja, a legendás ősi kincsnek pedig nyoma veszett, ám a közelben tanyázó cigányasszony, Czipra megjósolja Barinkaynak, hogy a nászéjszakáján egy álom fényt derít majd arra, hol találja meg apja örökségét. Az előadás 18. és a 19. századot idéző jelmezeit Pilinyi Márta, míg díszletét, amelynek központi eleme a forgószínpadra épített körhinta, Horesnyi Balázs tervezte.

A címszereplő Barinkay Sándort alakító művészek mellett Szaffit Szakács Ildikó és Zavaros Eszter, míg Cziprát Wiedemann Bernadett és Ulbrich Andrea formálja meg. Zsupánt Gábor Géza és Szvétek László, Arzénát Rőser Orsolya Hajnalka és Kriszta Kinga alakítja, de Buda Tamás, Bátki Fazekas Zoltán, Farkasréti Mária, Balatoni Éva, Kiss Tivadar, Szerekován János, Haja Zsolt, Geiger Lajos, Csarnóy Zsuzsanna, Szűcs Nelli, Hábetler András, Irlanda Gergely és Nótás György is játszik a darabban. A táncbetétekben a Duna Művészegyüttes tagjai Mihályi Gábor koreográfus irányításával vesznek részt.

A pénteki premiert követően A cigánybáró még kilenc alkalommal lesz látható április 2-ig az Erkel Színházban.

Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjjal is kitüntetett örökös tagja és mesterművésze a közelmúltban ünnepelte 85. születésnapját, ebből az alkalomból a főpróba előtt a színpadon köszöntötte a társulat.

Forrás: MTI

 

Megújul a Humorfesztivál és a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje

Megújul a Thália Színház Humorfesztiválja, valamint új rendszerben várja a közönséget a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje, amelynek előadásai az évad során a színház műsorába építve láthatók ezentúl.

Lantos Anikó, a Thália Színház fesztiváligazgatója a változásokról az MTI-nek elmondta: a korábban februárban megrendezett Humorfesztivál az idén márciusban három napon át várja előadásokkal a közönséget. A fesztiválon március 17. és 19. között összesen nyolc produkciót mutatnak be. A nagyszínpadon a Thália Színház saját produkciója – Martin McDonagh A nagy kézrablás című fekete komédiája, Radnai Márk rendezése – mellett két vidéki előadás látható: a kecskeméti Katona József Színháztól Ray Cooney Család ellen nincs orvosság című komédiája Szerednyey Béla rendezésében, és a székesfehérvári Vörösmarty Színház zenés vígjátéka, az Anconai szerelmesek című Lendvai Zoltán-rendezés.

A stúdió-előadások között lesz a Váci Dunakanyar Színház produkciója, Neil Simon Az utolsó hősszerelmes című darabja, valamint a Dumaszínház két előadása: a Duma Swing 2. és a Vinnai András rendezte Fear the Szaknévsor. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatói a Kocsis Gergely rendezte Válogatás című zenés játékkal vendégszerepelnek, amely Gazdag Gyula 1970-ben készült, azonos című dokumentumfilmje nyomán született. A Pinceszínház Yasmina Reza Művészet című darabját játssza Pajer Róbert rendezésében.

Lantos Anikó a Határon Túli Magyar Színházak Szemléjéről elmondta, hogy a májusi fesztivál helyett az idei évben a határon túli előadásokat a Thália Színház műsorába beépítve mutatják be a budapesti közönségnek. Így minden hónapban találkozhat egy-két előadással a közönség a Thália Színház műsorán. Mint elárulta, azért döntöttek a változtatás mellett, mert az évad végén, májusban már nehéz felkelteni az érdeklődést egy ötnapos szemle iránt. Ráadásul az új rendszerben akár rögtön beilleszthetnek egy-egy érdekes darabot a műsorba, nem kényszerülnek arra, hogy a szemle idejére hívják meg a produkciókat, így könnyebb egyeztetni az időpontokat is – hangsúlyozta a fesztiváligazgató.

A határon túlról érkező vendégjátékok között az idén elsőként – február 13-án – Müller Péter bűnügyi komédiája, a Szemenszedett igazság látható a Csíki Játékszín előadásában, Parászka Miklós rendezésében.

Március 13-án a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Hamvas Béla művei nyomán írt, Olbrin Joachim csodálatos utazása című előadással, Mezei Kinga rendezésével érkezik Budapestre. Március 26-án pedig a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház vendégeskedik a Thália Színházban: Slawomir Mrozek Nyílt tengeren című abszurd komédiáját játsszák Csurulya Csongor rendezésében.

Április 5-én a nagyváradi Szigligeti Színház produkcióját mutatják be: Joël Pommerat kortárs francia drámaíró, rendező darabját, Az én kis hűtőkamrám című művet Theodor Cristian Popescu rendezte.

A fesztiváligazgató elmondta, hogy a program ősszel is folytatódik, az év végéig több határon túli produkciót is meghívnak. Hozzátette: az előadások tévéfelvételei is folytatódnak, a tervek szerint a csíkszeredai és a marosvásárhelyi produkciót is rögzítik. Emellett egyes előadásokhoz közönségtalálkozót is szerveznek. Lantos Anikó megjegyezte, hogy a Vidéki Színházak Fesztiválját változatlan formában tartják meg szeptember első felében a Thália Színházban.

Forrás: MTI