A jövő héten több hidat is mosnak a fővárosban

A Váralagutat, a Lánchidat, a Millenniumi hidat és a Szabadság hidat mossák a jövő héten, emiatt éjszakánként forgalomkorlátozásokra kell készülni – közölte a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. pénteken az MTI-vel.

A munkálatok miatt 23.30 és 4.30 között lesznek zárások. A Váralagútban hétfőtől péntekig, a Lánchídon és a városligeti Millenniumi hídon szerdán, a Szabadság hídon csütörtökön éjszaka takarítanak – olvasható a közleményben.

 Forrás: MTI

Hajdu Szabolcs rendezése látható a B32 Galéria és Kultúrtér színpadán

Kálmán nap címmel Hajdu Szabolcs rendezése látható a B32 Galéria és Kultúrtér színpadán április 2-án, vasárnap.  A debreceni bemutató után Budapesten a B32 Galéria és Kultúrtér színpadán látható először Hajdu Szabolcs legújabb rendezése – olvasható az intézmény MTI-hez eljuttatott közleményében. Hajdu Szabolcs a Látókép Ensemble nevű formáció keretei között hozza létre filmjeit és színpadi előadásait. Most látható új színházi produkciója a nagysikerű Ernelláék Farkaséknál folytatásának is tekinthető – írták.

A Kálmán nap arról az életszakaszról szól, amikor a történet szereplői felismerik, hogy olyan életkorba léptek, amikortól minden csak ismétlődés az ember életében, sok fordulat már nem várható, nincs több kockázatvállalás, csupán az őrzése annak, ami már megvan, mert nincs idő és erő újrakezdeni. A történetek mindig ugyanazok, csak más és más fénytörésben tűnnek fel a különböző időszakokban. “Megtalálni a nyelvet, a hangütést, hogy érvényesen szólalhassanak meg ezek az alapmesék – ez erős motiváció mindannyiunk számára. Életre kelteni, jelenidejűvé tenni az archetipikus karaktereket, hogy felismerhetőek és beazonosíthatóak legyenek. A jelen tettenérése, megragadása a cél, hogy a beazonosíthatóság révén, továbbgondolásra késztessünk, támpontokat adjunk a problémák feldolgozásához” – idézték a közleményben a rendezőt.

Mint fogalmazott, a történet látszólag egyszerű, egy kis semmiség, végtelenül hétköznapi eset, apró ügy. “De mi pontosan ezt a picit szeretnénk megmutatni, mert hiszünk benne, hogy ami a papíron láthatatlan, a színpadon láthatóvá válik, az apróság nagy lesz, éppen akkora méretű, ami már elég a beazonosíthatósághoz, ami tájékozódási pontokat, megerősítést, esetleg vigasztalást ad nézőnek” – mondta Hajdu Szabolcs. A produkcióban Török-Illyés Orsolya, Földeáki Nóra, Szabó Domokos, Gelányi Imre és Hajdu Szabolcs játszik, a produkciós vezető Eszes Fruzsina. Az előadás a bemutató után április 26-án és május 9-én is látható.

Forrás: MTI

Energiakövetek címmel hirdetnek pályázatot felsőoktatási hallgatók számára

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Energiakövetek címmel hirdet pályázatot a felsőoktatási intézményekben természettudományos tárgyakat hallgató diákok számára. A jelentkezéseket április 23-ig várják. A hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a feladat újszerűen és élvezetesen mesélni a fiataloknak az energiáról és az energiatudatosságról.

Pályázni egy 45 perces, felső tagozatos általános iskolai vagy középiskolás korosztályra szabott tematikus tanóra vázlatával lehet. A beérkezett pályázatokat három szempont szerint értékeli a zsűri: a szakmai tartalmat, az oktatási módszertan színvonalát, és nem utolsósorban az élvezhetőséget és érthetőséget díjazzák. A zsűri által kiválasztott három legjobb munkát benyújtó hallgató elnyeri a MEKH energiakövete címet, a címmel járó 300 ezer forintos pénzdíjat, és a lehetőséget, hogy “szupertanárként” az oktatásban is kipróbálhassa magát. A szupertanárok kiválasztását, felkészülését és az órákat a program weboldalán és közösségi felületein keresztül az egész ország nyomon követheti majd.

A pályázatokat elektronikus formában lehet benyújtani április 23-ig. A részletes pályázati kiírás és az óravázlatminta elérhető a Energiakövetek.hu honlapon.

Forrás: MTI

Színházi Világnap

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.

A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

Az 55. színházi világnapon a színházakban az előadások előtt Magyarországon is felolvassák a világnapi üzenetet. Az ITI minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a színház művészei és a közönség számára. Isabelle Huppert idei üzenetében arról ír, hogy a színház mindig újjászületik. A színházi konvenciókat újra és újra le kell rombolni, mert a színház csak így maradhat eleven. A színház gazdag, átível téren és időn, a kortárs művek az elmúlt századok alkotásaiból is inspirálódnak, ha egy klasszikus színdarabot napjainkban mutatnak be, az mai és modern lesz. A színésznő hangsúlyozza: a színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt. “Elég egy üres tér és a színész. Vagy színésznő. Mit csinál, mit mond? A közönség figyeli, és soha ne feledjük, közönség nélkül nincs színház. Egyetlen néző közönség. De azért ne legyen túl sok üres szék a nézőtéren” – írja a művész.

A világnap alkalmából számos színház várja programokkal a közönséget. Ezen a napon kezdődik a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban a kortárs magyar drámákat felvonultató 11. Deszka fesztivál, amelyen április 2-ig 26 előadást mutatnak be. A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház Heltai Jenő drámáját, a Tündérlaki lányokat mutatja be, a veszprémi Kabóca Bábszínház Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét. Több erdélyi színház is megünnepli a színház világnapját, amelynek alkalmából egyebek mellett Kovács András Ferenc tart költői estet, de felolvasószínház és számos rendhagyó rendezvény is lesz.  A budapesti Játékszín Szakonyi Károly Két nő (és valaki) című komédiájának bemutatóval és kulisszajárással várja a nézőket.

Az ünnep alkalmából a MASZK Országos Színészegyesület április 4-én, kedden a Budapesti Operettszínházban tartja meg hagyományos jótékonysági gálaestjét, amelyen szakmai díjakat is átadnak.

Forrás: MTI

Színházi világnap – Lakos Anna: nagyon fontos a magyar színháznak is, hogy megméresse magát

Nagyon fontos a magyar színháznak is, hogy megméresse magát; “minél többet tudunk másokról”, arról, hogyan és mit játszanak, annál nyitottabbá válnak mások is, hogy megismerjék a magyar színházi kultúrát – mondta Lakos Anna, a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) magyar központjának elnöke, akit a hétfői színházi világnapról kérdeztek az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Lakos Anna szavai szerint ahhoz, hogy ne legyünk “provinciálisak”, nagyon fontos, hogy “minket is megismerjenek, és mi is megismerjünk másokat”. A magyar központ feladata, hogy segítse ezt az információáramlást – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy a színházi világnap egyik kiemelkedő eseményeként az előadások előtt felolvassák a világnapi üzenetet. Ez a Nemzetközi Színházi Intézet kezdeményezésére jött létre, minden évben felkérnek egy jelentős művészt, hogy írja meg az üzenetet, idén Isabelle Huppert francia színésznő üzenetét olvassák fel. Hangsúlyozta: az idei üzenet lényege a színház szeretete és az, hogy a színház örökké él, és mivel Isabelle Huppert film- és színházi színésznő, aki nem tesz különbséget a két játékmód között, azt írta, a színésznek és közönségnek lehetőséget ad, hogy újabb és újabb módon “ismerjünk meg életeket, helyzeteket és tanuljunk belőlük”. Lakos Anna kitért arra is, hogy a színházi világnapon megemlékeznek a tíz éve elhunyt Kaszás Attiláról, akit úgy jellemzett: “nagyszerű színész volt és nagyszerű ember”.

A színházi világnapot az ITI közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója.

Forrás: MTI

 

Veterán járművek mustrája április második hétvégéjén Budapesten

Száz évnél is idősebb motorok, katonai harci járművek és fakerekű autók is láthatók lesznek az Oldtimer Show elnevezésű rendezvényen április 7. és 9. között a budapesti Vasúttörténeti Parkban. Közép- és Kelet-Európa legnagyobb veteránjármű-rendezvényén ötszáz válogatott járművet, a motorok és autók mellett traktorokat, buszokat és teherautókat tekinthetnek meg a látogatók – közölték az MTI-vel a szervezők, kiemelve, hogy a kiállított járművek között igen ritka és értékes darabok is szerepelnek.

A háromnapos rendezvény programjai között vasútmodell- és terepasztal-kiállítás, íjászat, fafaragás és furulyaoktatás is szerepel, az interaktív Oldtimer Parkban a veterán autókba be is ülhetnek a látogatók, a Kalandjárók kiállítás pedig lakókocsikat és vízi járműveket mutat be.  A Vasúttörténeti Park minden interaktív programja üzemelni fog az Oldtimer Show hétvégéjén, így a kerti vasút, a sínautó, a lóvasút, a hajtányok és egy igazi gőzmozdony is, amelyen próbautat lehet tenni a masiniszta mellett.

A fesztiválbusz a rendezvény teljes nyitvatartási idejében a Nyugati-pályaudvar és a Vasúttörténeti Park között oda-vissza, díjmentesen szállítja a látogatókat.

Forrás: MTI

Psota Irén-díj először

Átadták az első Psota Irén-díjat pénteken a Madách Színházban, az elismerést  Hegyi Barbara, a Spirit Színház jelöltje kapta – közölte a Psota Irén Alapítvány az MTI-vel. Psota Irén emlékére Almási Éva, a nemzet színésze hozta létre az alapítványt, amely mostantól minden évben díjat adományoz annak a színpadi sokszínűségét és tehetségét bizonyító színésznőnek, akinek kiemelkedő képességei Psota Irén örökségéhez méltónak bizonyultak.

A díjra minden magyarországi színház állíthat jelöltet. Hegyi Barbarát a Spirit Színház terjesztette fel az alapítvány kuratóriuma által odaítélt elismerésre Az ajtó és az Ölelj át című előadásokban játszott szerepeiért. A Psota Irén-díj egy ezüst plakett, amelyen a Madách Színház legendás művésznőjének aláírása és kedvenc bohóca látható. A plakettet Rosta Péter grafikus tervezte és Tóth László ötvösművész készítette. A díjjal 500 ezer forint jutalom is jár. A díjátadó gálaesten összegyűltek a nemzet színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas Psota Irén pályatársai, hogy megidézzék emlékezetes alakításait, felejthetetlen lényét, vibráló egyéniségét. A programban helyet kapott számos archív felvétel, emlékeztetve a színésznő utolérhetetlen tehetségére, virtuóz játékkedvére és kisugárzására, amelyet generációk csodáltak és ünnepeltek.

A Madách Színházban megrendezett gálaesten, amelynek műsorvezetője Gallusz Nikolett és Nagy Sándor volt, közreműködött Bencze Ilona, Csákányi Eszter, Dunai Tamás, Eszenyi Enikő, Für Anikó, Haumann Péter, Hirtling István, Hűvösvölgyi Ildikó, Jávori Ferenc, Kerékgyártó Edina, Kiss Mari, Kocsák Tibor, Kökényessy Ági, Lőte Attila, Lukács Sándor, Müller Péter, Szakály György, Szirtes Tamás, Tóth Enikő, Törőcsik Mari, Ungvári Tamás, valamint a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói.

Forrás: MTI

Átköltöztetik a budapesti repülőgép múzeumot

A Budapest Airport fejlesztése miatt elköltöztetik jelenlegi helyéről az Aeropark repülőgép-múzeumot, amely emiatt várhatóan csak májustól fogad újra látogatókat.

Az Aeroparkot működtető Légiközlekedési Kulturális Központ (LKK) és a Közlekedési Múzeum MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a jelenlegi helyéről csak pár méterrel odébb költöznek a múzeum repülőgépei és a magyar légiközlekedéshez köthető eszközök, berendezések. A 4-es főúthoz közelebb eső területen színvonalasabb és nagyobb szabadtéri kiállítótéren mutatja majd be a múzeum a magyar légiközlekedés történetét.

A beruházás keretében BKK buszmegálló és az Aeroparkhoz vezető gyalogút, valamint új, könnyűszerkezetes épületek is létesülnek, a látogatók számára pedig ingyenes parkolót alakítanak ki. Emellett lesz szimulátor, valamint új kávézót, jól felszerelt repülős ajándékboltot is kialakítanak, és a tervek között szerepel a légiforgalmi irányítást bemutató tárlat is. Minden kiállított repülőgép négy irányból külön intenzív megvilágítást kap.

Forrás: MTI

Szinetár Miklós rendezésében látható A cigánybáró az Erkel Színházban

Szinetár Miklós rendezésében látható A cigánybáró című operett az Erkel Színházban; a Magyar Állami Operaház legújabb bemutatója a Duna-menti népek sokszínű egységét ünnepli.

Ifj. Johann Strauss műve péntektől kettős szereposztásban látható, a Jókai Mór-adaptáció címszerepét Kiss B. Atilla és László Boldizsár alakítja, a karmester Héja Domonkos. A csütörtöki főpróba előtt Ókovács Szilveszter főigazgató a rendezői koncepcióról beszélgetett Szinetár Miklóssal, aki elmondta: Jókai Mór műve adta az alapját rendezésének, a szürreális kisregény egészen más, mint az operett, de számos ötletet adott számára. Mint mondta, a darab kalandozás az emberi fantáziában, szürreális játék. Kiemelte: Az Osztrák-Magyar Monarchia népei című, a kiegyezés után 15 évvel megjelent könyv magyar verzióját Jókai Mór szerkesztette. “Jókaitól kezdve Johann Straussig rengetegen dolgoztak azon, hogy az osztrák-magyar kiegyezés létrejöjjön. Hogy megszűnjön a gyűlölködés, helyette annak az előnyeit élvezze mindenki, hogy ez egy nagy birodalom” – mondta, hozzátéve: megszületett egy operett, amelyet egyfelől Jókai Mór, a Pilvax kávéház hőse, Petőfi barátja, másfelől ifj. Johann Strauss császári és királyi tánc- és zenemester, Bécs kedvence írt.

Az 1886-os premier óta immár 15. változatban láthatja a magyar közönség az operai igényű művet. Bécsben kilenc változatban mutatták be eddig – mondta Szinetár Miklós. Az operett eredeti szövegkönyvét készítő magyar származású bécsi újságíró, Ignaz Schnitzer, az általa fordított Petőfi-versek motívumait is beemelte A cigánybáró operettváltozatába. A szövegkönyv változtatásai tovább erősítik az eredeti művet jellemző színes kavalkádot. A librettót egy Monarchia-korabeli keretjátékkal egészítették ki, a bravúrszámokat felvonultató III. felvonásban megjelenik Mária Terézia királynő, felcsendül ifj. Strauss Frühlingsstimmenje, valamint Melis László átiratában a Kék Duna-keringő, a kibővített prózai jelenetekben pedig az eredeti Jókai-műből is szerepelnek részletek. Miközben a cselekmény korában játszódik a darab, az alaphangulatot a szerző korának a világa adja – mondta a rendező, kiemelve: a néző elgondolkodhat azon, hogy volt egy korszak, amikor itt, a Duna-medencében magyarok, osztrákok, cigányok, csehek jól éltek együtt. A darab, amely sok színből, ízből áll, egymás elfogadásának fontosságáról szól.

A fiatalabb generációk számára a Dargay Attila-féle Szaffi című rajzfilmből ismerős alaptörténetben a világot mutatványosként járó Barinkay Sándor a Mária Terézia által meghirdetett közkegyelemnek köszönhetően tér vissza ősei romos délvidéki birtokára. A kastélyt Zsupán, a gazdag disznókereskedő és lánya, Arzéna bitorolja, a legendás ősi kincsnek pedig nyoma veszett, ám a közelben tanyázó cigányasszony, Czipra megjósolja Barinkaynak, hogy a nászéjszakáján egy álom fényt derít majd arra, hol találja meg apja örökségét. Az előadás 18. és a 19. századot idéző jelmezeit Pilinyi Márta, míg díszletét, amelynek központi eleme a forgószínpadra épített körhinta, Horesnyi Balázs tervezte.

A címszereplő Barinkay Sándort alakító művészek mellett Szaffit Szakács Ildikó és Zavaros Eszter, míg Cziprát Wiedemann Bernadett és Ulbrich Andrea formálja meg. Zsupánt Gábor Géza és Szvétek László, Arzénát Rőser Orsolya Hajnalka és Kriszta Kinga alakítja, de Buda Tamás, Bátki Fazekas Zoltán, Farkasréti Mária, Balatoni Éva, Kiss Tivadar, Szerekován János, Haja Zsolt, Geiger Lajos, Csarnóy Zsuzsanna, Szűcs Nelli, Hábetler András, Irlanda Gergely és Nótás György is játszik a darabban. A táncbetétekben a Duna Művészegyüttes tagjai Mihályi Gábor koreográfus irányításával vesznek részt.

A pénteki premiert követően A cigánybáró még kilenc alkalommal lesz látható április 2-ig az Erkel Színházban.

Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjjal is kitüntetett örökös tagja és mesterművésze a közelmúltban ünnepelte 85. születésnapját, ebből az alkalomból a főpróba előtt a színpadon köszöntötte a társulat.

Forrás: MTI

 

Junior Artisjus-díjat kap Kozma Kata, Fluor Tomi és Várallyay Petra

Kozma Kata zeneszerző, Karácson Tamás (Fluor Tomi) szövegíró, valamint a pályája elején járó, szerzőként és előadóként szintén ismert Várallyay Petra kapja idén az Artisjus Junior Könnyűzenei Díjat.

A 30 évnél fiatalabb zeneszerzőket, szövegírókat elismerő, 2015-ben alapított díjat az elmúlt két évtől eltérően idén hárman vehetik át március 28-án az Artisjus-díjátadón – közölték a szervezők csütörtökön az MTI-vel. Az Artisjus Junior Könnyűzenei Díjat a hazai könnyűzenei életet, ezen belül is a fiatal tehetségeket jól ismerő, független zsűri szavazta meg, amelyben Bágyi Balázs, Both Miklós, Jónás Vera (a tavalyi nyertes), Sebestyén Áron (2015-ben kapott junior díjat) és Szakos Krisztián kapott helyet. A díj által nemcsak a magyar közönség és a szakma ismer meg fiatal szerzőket, hanem az Artisjus nemzetközi szakmai partnereinek (például a Stockholm Songwriting Campnek) is ajánlja a díjazottakat, jelölteket.

Az underground hiphopból indult 29 éves Karácson Tamást, azaz Fluor Tomit a Mizu című slágerrel ismerte meg az ország 2011-ben. Több további sikeres szólódal után Fluor Diazzal (Csöndör Lászlóval) 2014-ben megalapította a Wellhello duót, amellyel nemcsak a fiatalok kedvence, hanem generációkon átívelő módon sikeres, rendkívül népszerű a YouTube-on és a rádióban is. Legnagyobb slágerük a Rakpart és az Apuveddmeg. Szakos Krisztián a Junior Artisjus-díj indoklásánál így fogalmazott: Fluor összemosta a szlenget a költészettel. “Miközben metaforákat, frappáns aforizmákat használ, szövegei könnyen megjegyezhető, újkori szállóigékként is működnek”.

Kozma Kata a világ talán leghíresebb zeneiskolájában, a Berklee College of Music-on végzett előadóművészet és Pro Music szakon. Sikeres dzsessz-zongorista és énekes, szerzői-produceri munkáiban a soul, a pop, a hiphop és az R&B hatásait használja. Magyarországon és az Egyesült Államokban is alkot, volt producer, hangszerelő, filmek (például Sas Tamás Szélcsend című mozija), tévéműsorok (Hello Hollywood) és reklámfilmek (a 2017-es magyarországi úszó vb) zeneszerzője. A Dalban 2015-ben és 2017-ben is szerepelt társszerzőként; írt számot Szabó Ádámnak, a Children of Distance-nek és Hiennek is. Legsikeresebb dalának a 2017 második felében megjelenő We Are One című dalát tartja, ami az UNICEF-nek készített kampánydal. Sebestyén Áron díja indoklásában ezt írta: “bármilyen szerzői vagy rendezői feladaton dolgozik, képes maximális alázattal és szakmaisággal az előadóhoz illő zenére törekedni”.

Az idén 25 éves Várallyay Petra négyévesen kezdett hegedülni, később felvették a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora tanszakára, majd a Zeneakadémia Jazz tanszékének zeneszerzés szakára. Szerzőként és előadóként is díjazták már, megkapta a Magyar Zeneszerzők Egyesülete Orszáczky-díját, a marosvásárhelyi Stud Jazz nemzetközi jazzversenyen pedig a legjobb zenész díját. A Várallyay Petra Trió vezetőjeként fúziós dzsesszt játszik. A 2017-es A Dalban Kanizsa Gina által előadott szerzeménye, a Fall Like Rain nemcsak a legjobb négy közé jutott, hanem az év felfedezettje is lett nővérével-társszerzőjével, Várallyay Katussal együtt. Both Miklós többek között azzal indokolta a Junior Artisjus-díj jogosságát, hogy “zenéjét átszövi az erő, az intellektus, az elhivatottság, a bátor kísérletezés és a szakmai felkészültség”.

Forrás: MTI