PestInfo
…egy újabb InfoCsoport honlap…
Monthly Archives: január 2017
Akosh S. és Závada Péter fellépése az Urániában
Zene és szó találkozik február 3-án pénteken az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Szelevényi Ákos (Akosh S.) szaxofonművész és zenésztársai együtt lépnek színpadra a fiatal nemzedék egyik elismert költőjével, Závada Péterrel a 4. Uránia Filmnapok alkalmából.
Az improvizatív előadás vezérmotívuma illeszkedik a február 1-től 5-ig tartó filmünnep központi témájához, a montázshoz. Szelevényi erre az alkalomra Závada mellett a fiatal magyar dzsesszgeneráció képviselőit kérte fel közreműködőnek. A produkcióban szerepel Porteleki Áron (dob, brácsa, ütőhangszerek), Ajtai Péter (nagybőgő, ütőhangszerek) és Miklós Szilveszter (dob, gongok és ütőhangszerek) is – közölték a szervezők az MTI-vel.
A Párizsból nemrég hazatért Szelevényi zenei világát a különleges hangszerek és hangzások jellemzik, bár koncertjein a főszereplő általában a tenorszaxofon, amelyen az est hangulatától függően szólaltat meg szabadon dzsessz- és népzenei ihletésű dallamokat. “Nem az a lényeg, milyen stílusú a zene, hanem hogy mit közvetít a hang minőségén keresztül” – mondta Akosh S. egy interjúban. Produkciója nem egyszer csatlakozik társművészetekhez, irodalomhoz, filmhez, ilyen volt például tavaly őszi fellépése az Urániában, az Elégia – Hommage á Huszárik.
Február 3-án este A zene szava címmel a kortárs költészet és a kortárs szabad zene közti lehetséges kapcsolatokkal kísérletezik. Különleges, egzotikus hangszerparkot szólaltat meg zenésztársaival. A világ különböző tájairól összegyűjtött hangszerei (fafúvósok, vietnami szertartásgongok, tibeti hangtálak, zitherek, gardonok) nagyrészt most először lesznek hallhatók Magyarországon. Ebben az érdekes montázsprodukcióban a zenei hangszőnyegek teret hagynak a versnek is. Ezeken a pontokon lép be a produkcióba Závada Péter. Závada, aki maga is zenél és alapító tagja az Akkezdet Phiai underground hiphop csapatnak, az Urániában olyan újabb műveiből ad elő, amelyek töredékességükkel illeszkednek a montázsszerkezethez, és tematikailag a nézés, a film és a színház esztétikájához kapcsolódnak. Köztük szerepel a Műút folyóiratban nemrég megjelent A néma súgó című vers vagy az ÉS-ben tavaly év végén napvilágot látott Voluptas és Curiositas című versciklus.
A 4. Uránia Filmnapok keretében látható produkció olyan filmtörténeti klasszikusok közé ékelődik, mint Eizenstein Patyomkin páncélosa és Ingmar Bergman Personája. Az irodalom a filmnapok más programjaiban is szerephez jut, például a Film és irodalom találkozása a montázsasztalon című összeállításban, amely Enyedi Ildikó Téli hadjárat és Szemző Tibor Láthatatlan történet című művét szerepelteti. Előbbi Füst Milán, utóbbi Hamvas Béla írásaira épül.
Forrás: MTI
Jeles András filmes életművét elemzi Gelencsér Gábor Váratlan perspektívák című könyve
Jeles András filmrendező filmjeit elemzi Váratlan perspektívák című formabontó, olvasmányos új kötetében Gelencsér Gábor filmesztéta, aki az MTI-nek elmondta, szeretné, ha a koherens életmű eddig kevésbé ismert alkotásai is bekerülnének a köztudatba.
Gelencsér Gábor Váratlan perspektívák
Gelencsér Gábor, az ELTE Filmtudomány Tanszékének docense legutóbb 2015-ben megjelent Forgatott könyvek című hiánypótló kötetében mutatta be új megközelítéssel, a film és az irodalom kapcsolatán keresztül az 1945 és 1995 közötti fél évszázad magyar filmtörténetét. Ennek a korszaknak megkerülhetetlen, meghatározó, eredeti hangú filmes alkotója a 71 éves Jeles András is, akinek filmes pályafutásáról azonban eddig nem született monográfia. A szerző a főiskolás vizsgafilmektől a nagyjátékfilmekig az eddigi Jeles-életmű 14 alkotását elemzi a Váratlan perspektívák című könyvében. “Ismerjük egymást, előfordult, hogy eljött az óráimra, ha Jeles-kurzus volt, és a hallgatóim kérdezhettek tőle. Nagyon megtisztelt, hogy elolvasta a kéziratot, és szinte szerkesztőként segítette a munkát” – mesélte.
A Váratlan perspektívák élvezetes olvasmány annak is, aki nincs otthon a filmesztétika világában, ami a kötet formabontó, párhuzamos szerkesztésének is köszönhető. “Minden filmjéről szerettem volna beszélni, ezért nyilvánvaló volt a kronologikus sorrend. Ezt követte az ötlet, hogy minden műről két szöveg szóljon, egy elemzőbb, leíróbb, a kortörténetet jelző rész, és egy kissé esszéisztikusabb, elvontabb, értelmező rész” – fejtette ki. A kétfajta elemzést tipográfiailag is elkülönítette, az egymást kiegészítő elemzéspárral a szerzőnek sikerül kibontania Jeles filmjeinek rendkívül összetett rétegeit és elvezetnie az olvasót az alkotások bölcseleti tartalmáig. “Jeles magányos, de nem elszigetelt művész, aki egészestés játékfilmjeivel alakítója és részese a hetvenes évek dokumentarista irányzatának (A kis Valentino), a nyolcvanas évek korszakváltó törekvésének (Álombrigád), ugyanezen évtized képzőművészeti ihletésű új érzékenységének (Angyali üdvözlet), a kilencvenes évek emlékezetpolitikájának (Senki földje) és az ezredforduló (nem létező, ezért retrospektív “árnyalatú”) filmes neoavantgárdjának (József és testvérei)” – foglalja össze a pályát az Előszóban hozzáfűzve: “kevés olyan koherens életművet ismerünk, amelyből pontosabban megérthető volna a hely és az idő, amelyben élünk”.
Read More »
Átadták a megújult Bibliamúzeumot
Bibliamúzeum, Budapest
Egy látogató a felújított és kibővített Bibliamúzeumban az avatás napján, 2017. január 19-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Prutkay Péter kiállítás a Pesti Vígadóban
Grafikáktól a dobozképekig címmel nyílt szerdán Prutkay Péter Munkácsy Mihály-díjas képzőművész mintegy 100 alkotását bemutató tárlat a Pesti Vigadóban.
Látogatók Prutkay Péter Munkácsy Mihály-díjas képzőművész Grafikáktól a dobozképekig című kiállításán a Pesti Vigadóban 2017. január 18-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke köszöntő beszédében kiemelte: Prutkay Péter művei megrendítőek, elgondolkodtatóak és asszociációra késztetik a nézőket. Az alkotások születését megelőző gyűjtőmunka pedig elképesztő teljesítményt takar. Keppel Márton művészettörténész arról szólt, hogy a kiállítás visszatekintés mintegy 5 évtized képzőművészeti munkásságára abból az alkalomból, hogy a művész idén tölti be 70. életévét. A tárlat olyan fordulópont, amely alkalmat ad a visszatekintésre és a számadásra, valamint a távlati célok kijelölésére is – fűzte hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy Prutkay Péter autodidakta módon sajátította el a szakma fortélyait, műfajhatárokat feszegető, kísérletező szemlélettel. “Az 1960-as évek végétől színre lépő Prutkay a sokszorosító grafika legkiválóbb kortárs alkotói között vívott ki elismerést lenyűgöző szakmai precizitásának köszönhetően” – mutatott rá a művészettörténész, hozzáfűzve: “az 1970-80-as években készült politikai ihletésű munkákon megalkuvás nélkül fogalmazza meg a morális felelősségvállalás nélkülözhetetlenségét és a hatalom természetének valódi sajátosságait. “A művészt csaknem fél évszázada foglalkoztatják dobozba zár tárgyösszeállítások, amelyeket “dobozolt korképeknek” nevezett el, kifejezésmódjának kizárólagos területévé azonban a 2006-os rendőrattak óta váltak – mondta a művészettörténész, rámutatva: az egymás mellé rendelt objektumok megváltozott jelentéstartalommal ruházzák föl és emelik a művészet szférájába hétköznapi tárgyainkat.
A március 12-ig látogatható kiállításon rézkarcok, síkplasztikák és dobozképek is láthatók, többek között a Médiagiccs, a Légyott, a Hordozható látványtár, a Száműzetés és a Nagy Háború hőseinek emlékére készült művek.
Forrás: MTI
Pinokkió bemutató a Bozsik Yvette Társulattól
Bozsik Yvette Társulat: Pinokkió
A címszereplő Fülöp Tímea (j2) és a tűznyelő szerepét alakító Kalmár Attila (j) a Bozsik Yvette Társulat Pinokkió című darabjának próbáján a fővárosi Müpában 2017. január 17-én este. A Carlo Collodi műve alapján készült táncelőadást január 18-án mutatják be Bozsik Yvette rendezésében és koreografálásában. MTI Fotó: Kallos Bea
Életrevalók a Játékszínben
Az előítéletekkel száll szembe a Játékszín Életrevalók című új darabja, amely az azonos című, 2011-ben készült sikeres francia film színpadi adaptációja. A produkciót február 4-én mutatják be Budapesten Horgas Ádám rendezésében, aki egy cigányszármazású fiút tett meg a darab egyik főhősének.
Hirtling István színész, aki a darab mozgássérült főhősét alakítja a darabban, a keddi budapesti sajtótájékoztatón a történetet ismertetve elmondta, hogy teljesen lebénult Philippe állandó segítségre szorul, ezért ápolót keres maga mellé. Drisst, az ápolót Vadász Gábor játssza, akit Horgas Ádám, a darab rendezője ajánlott a szerepre a Békéscsabai Jókai Színházban való korábbi közös munkájuk után. Hirtling István felhívta a figyelmet arra, hogy a Philippe Pozzo di Borgo regénye alapján 2011-ben készült francia film nagy sikerrel söpört végig Európán. Olivier Nakache és Eric Toledano rendezők alkotása mára kultfilmmé vált – tette hozzá.
Horgas Ádám, aki a darab rendezője, zeneszerzője, mozgástervezője és írója is volt, teljesen szabad kezet kapott a francia jogtulajdonostól a színpadi változat elkészítésére. Az alkotó elmondta: az Életrevalók számára olyan, mint egy népmese. A nehézsorban élő legkisebb fiú sztorija, aki bekerül egy mesésen gazdag helyre. A rendező szerint az elfogadás emblematikus történetéről van szó, amelyben izgalmasan ütköznek egymással a különféle karakterek. A testnélküli gazdag ember az európai kultúrát képviseli, míg Driss, az ápoló kimondottan izmos testalkattal rendelkezik. A rendező kiemelte: a filmben a párizsi külvárosban élő, börtönből szabadult fekete fiú látható, a darabban Driss karakterét egy cigányfiú alakítja. “Azt gondoltam, hogy olyan problémakörben kell megmutatni ezt a történetet Magyarországon, amely mindenkihez közel áll, miközben nem tér el a film eredeti szellemiségétől” – hívta fel a figyelmet.
A rendező hangsúlyozta: a darab rövid, filmszerű jelenetekből épül fel, a színészek több szerepet játszanak, maguk végzik a díszletezést is, miközben egyik karakterből a másikba váltanak át. A produkció további szerepeiben Zsurzs Kati, Szőlöskei Tímea, Kovács Dézi, Pletyi János és Szirtes Balázs látható. Horgas Ádám elmondta: a darab zenei világa is a roma kultúrkört idézi meg, autentikus roma és dzsessz zenével. Megváltozott a film eredeti dramaturgiája is, például a rendező a bűnözői háttér bemutatására külön jelenetet írt, hogy megmutassa a nyomornegyed kriminalizálódását.
A színpadtechnikában vetítést is használnak, amelynek képi világa hagyatkozik a roma kultúrára és a berettyóújfalui, roma felzárkóztatással foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány művészeti iskolájában született gyermekrajzok vetítésével egészítik ki a történetet. Bank Tamás, a Játékszín igazgatója hangsúlyozta: az előadás ötlete Lőkös Ildikóé, a darab dramaturgjáé volt. “Ezzel a produkcióval azt szeretnék elérni, hogy az emberek több megértéssel legyenek egymás iránt, és hogy a nézők elgondolkodjanak a baratságon és a másságon” – hangsúlyozta.
Forrás: MTI
Véradásra hív a Vöröskereszt
Adj vért! – Minden csepp számít!
A tartós hideg és a megfázásos megbetegedések miatt a vártnál kevesebben adtak vért január első két hetében, ezért mindenkit véradásra kér a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.
A Magyar Vöröskeresztnek naponta 1800 véradót kell toboroznia ahhoz, hogy a kórházi ellátáshoz szükséges vérmennyiség rendelkezésre álljon. A szervezet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arra kértek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, hogy vegyen részt a januárban országszerte szervezendő 447 véradás valamelyikén.
A véradások helyszíne és időpontja megtekinthető a Adj vért! – Véradások oldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson keresztül. Véradásra az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben is van lehetőség, ezek listája a OVSZ oldalon található.
Forrás: MTI
Vajon mit evett Kölcsey Mihály?
Tematikus, ingyenes tárlatvezetésekkel várja az érdeklődőket a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) január 22-én, vasárnap, a magyar kultúra napján – közölte az intézmény hétfőn az MTI-vel.
Vajon mit evett Kölcsey Mihály? Hogyan táplálkoztak a magyar írók? Kinek volt osztályrésze a bőség és kinek az ínség? És legfőképp: hogyan írtak minderről? Ezekre a kérdésekre is választ ad Szilágyi Judit délelőtti tárlatvezetése az Írói fogások című kiállításon. Ezt követően Kalla Zsuzsa kurátor segít eligazodni a Petőfi választásai című állandó kiállítás anyagában, amely a költő egész generációját megidézi – olvasható a közleményben.
Délben a Ilyen nagy dolog a szabadság…? című 56-os kiállítást mutatja be Bánki Zsolt tárlatvezetése, majd kevésbé ismert történetekbe kínál bepillantást dokumentumok, személyes vallomások, beszédes tárgyak, műalkotások révén a Lebomló tükrei az emlékezetnek – Erdélyi alkotók és 1956 című, pénteken nyíló kiállítás Török Dalma kurátor vezetésével. Késő délután a mondatszálazótól a felügyeleti központig egy egész üzemlátogatásnyi program várja a műfordítás iránt érdeklődőket a Műfordítógép című kiállításon, amelyen Jeney Zoltán kalauzolja a látogatókat.
A tárlatvezetések mellett vasárnap ingyenes családi délelőttöt is szervez a múzeum Mesefaló címmel, ahol minden mese az ételekről fog szólni: kőlevesről, aludttejről, “kecsöpről”, kedvencekről és “fujjfujjokról”. A gyerekek elkészíthetik kedvenc meseszereplőik bábfiguráját, majd rögtönzött árnyjáték-bemutatóban meg is eleveníthetik hőseiket. A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnuszt.
Forrás: MTI
Egészségtudatos irodai szék fejlesztése
A Pannon Egészségipari Klaszter tagjai GINOP-os projektegyüttműködésében vesz részt egy egészségtudatos irodai szék kifejlesztésében.
A fejlesztéssel összefüggő terveket Varga Gábor klasztermenedzser ismertette, aki elmondta, hogy a modern ember az aktív napszak meghatározó részét olyan ülő testhelyzetben tölti, ami túlterheli az alapvetően álló testhelyzethez vagy mozgáshoz alkalmazkodott emberi szervezetet. Talán legismertebb következmény a hát és a nyak fájdalma, illetve egyéb vázizomrendszeri betegségek széles köre. Ennek súlyát az is mutatja, hogy a hivatalos becslések a GDP 0,5 – 2%-ára teszik a váz- és izomrendszeri betegségek miatti kiadások nagyságrendjét, melyben meghatározó arányt képviselnek a krónikus betegségek, illetve ez a betegségcsoport vezető ok a munkából kieső napok esetében is.
Emellett a tartós és rosszul pozícionált ülés számos krónikus és népbetegségnek számító belgyógyászati betegség kialakulásában játszik meghatározó szerepet. Ez az ülésbetegség szindróma a negyedik helyen szerepel az úgynevezett megelőzhető halálokok listáján. A rossz testhelyzet, illetve a rosszul megválasztott ülőeszköz tehát az egyik legnagyobb és legtartósabb ártalom, aminek kitesszük magunkat. A szakértők véleménye szerint nem létezik olyan univerzális szék, amely mindenkinek, bármely munkahelyen ideális lenne. Az ideális, ergonomikus szék illeszkedik az adott személy adottságaihoz, az általa végzett munkához és a felhasználói környezethez. Az ergonómia célja a feladatok, az eszközök és a humán anatómia összehangolása. Az ennek keretében kidolgozott ajánlások bárhol megtalálhatók az összes irodai eszköz vonatkozásában, ennek ellenére a székek esetében ezek csak korlátozottan érvényesülnek a gyakorlatban, mert fokozatmentesen és valóban ergonomikusan, azaz különböző testhelyzetekhez igazítható szék nincs a piacon. Felmérésünk szerint az elérhető ülőeszközök mindegyikénél azonosítható valamilyen szerkezeti, biomechanikai vagy ergonómiai probléma.
A klaszter által is támogatott szakmai program célja egy olyan moduláris székrendszer kialakítása, mely különböző antropometriai paraméterekkel rendelkező személyek számára is alkalmassá tehető az alapelemek cseréjével és beállításával, illetve a funkcionalitás mellett olyan designt képvisel, mely beilleszthető többféle irodai környezetbe. A rendszer kialakítása és állítási lehetőségei olyan megoldásokat képviselnek, melyekkel a különböző felhasználási módok mindegyikében a helyes testtartás felvehető – ezzel a szélesebb körű állíthatósággal a jelenleg elérhető irodai ülőbútorok nem rendelkeznek. A formatervezés, a műszaki megoldások és az anyaghasználat tekintetében cél az irodai környezettel kompatibilis megoldás keresése, melyek összességükben innovatív, illetve valódi és felhasználó felé jól kommunikálható előnyöket képviselnek. A termékfejlesztés mellett lényeges olyan testreszabott marketing eszközök fejlesztése, melyekkel a székkel kapcsolatos információk hatékonyan és eredményesen eljuttathatók a célcsoportokhoz. Műszaki szempontból cél a tervezett moduláris rendszerhez szükséges termelési technológia alapjainak kidolgozása, mely lehetővé teszi a rugalmas, környezetbarát és kis szériában is költséghatékony kiszervezett termelést.
Az egészségipari klaszter tehát egy olyan moduláris székrendszer kialakítását célozza, mely lehetővé teszi a többféle méretű alapelem összehangolt beépítését, illetve a szék több dimenzióban, a munkavégzés közben jelentkező különböző testhelyzetekhez igazodó állíthatóságát. A rendszer moduláris jellege ezen túl lehetővé teszi a kis szériában is hatékony termelést is. (X)
Január 20-án kezdődik az Óbudai Danubia Zenekar koncertsorozata
A Zeneakadémián kezdődik az Óbudai Danubia Zenekar koncertsorozata január 20-án – mondta az együttes művészeti vezetője vasárnap az M1 aktuális csatornán.
Hámori Máté elmondta: az Otthon vagyunk elnevezésű koncertsorozat keretében négyszer lépnek majd fel. A sorozatot az teszi különlegessé, hogy a zeneszámokat egy-egy jól ismert vers köré fűzik, amelyeket neves színészek fel is olvasnak a hangversenyeken.
A versfelolvasással az is a céljuk – tette hozzá a művészeti vezető -, hogy megszólítsák azokat, akikhez az irodalom közelebb áll, mint a klasszikus zene, ugyanakkor szeretnék új érdeklődők figyelmét is felkelteni.
Forrás: MTI
Legutóbbi hozzászólások