PestInfo
…egy újabb InfoCsoport honlap…
Monthly Archives: november 2016
Magyar Máltai Szeretetszolgálat: egyre többen segítenek a hajléktalanoknak
Egyre többen segítenek a hajléktalanoknak a fővárosban – mondta Alagi Szilárd, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat intézményvezetője szombaton az M1 aktuális csatornán.
A vezető szerint a konkrét támogatás mellett sokan jelzik feléjük, ha olyan hajléktalannal találkoznak, aki segítségre szorul.
Elmondta azt is, hogy egyre többen veszik igénybe a szervezet által fenntartott melegedőhelyeket. Ennek hátterében az állhat – fűzte hozzá -, hogy egyre jobb szolgáltatást tudnak nyújtani, és javult a biztonság is ezeken a helyeken.
Forrás: MTI
Kiegyensúlyozott kép Ferencz Józsefről
Kiegyensúlyozott kép él a magyar iskolai történelemoktatásban I. Ferenc Józsefről – mondta el az MTI-nek Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke. Az osztrák császár és leghosszabb ideig uralkodó magyar király száz évvel ezelőtt, 1916. november 21-én hunyt el.
A középiskolai tanárként dolgozó Nánay Mihály szerint nehéz tehát általános helyzetről beszélni, ugyanakkor a 19. századi “kurucos”, függetlenségi hagyomány, amely Ferenc Józsefben elsősorban és mindenekelőtt a forradalmat vérbe fojtó zsarnokot, majd az országot 1914-ben háborúba vivő uralkodót látja, talán erősebb, mint a boldog békeidők gazdasági prosperitást és magyar nagyhatalmi helyzetet hozó “Ferenc Jóskája”. Hozzátette: nem véletlen, hogy Gerő András felvetése – a történész szerint Ferenc József szobrot érdemelne Magyarországon – nagy vitát eredményezett.
Mint fogalmazott, a kerettantervet és a tankönyveket vizsgálva jól látható, hogy a modernebb történelemszemlélet az eseménytörténet és személyiségek szerepe helyett sokkal inkább a hosszabb távú – például társadalmi, gazdasági és szellemi – folyamatok vizsgálatát tekinti a történelem feladatának, ezért nem szerepel külön tananyagrészként Ferenc József, noha 68 évével messze a leghosszabb ideig uralkodó magyar király volt. Mindezzel együtt rendszeres “vastagbetűs” szereplője a történelem tananyagnak, személyének ismerete középszintű érettségi alapkövetelmény.
Nánay Mihály elmondta: jó kezdeményezés, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) új kísérleti tankönyvében megjelent egy kiegészítő elektronikus tananyag Rá@dás címen, amely Ferenc Józsefet mint magánembert mutatja be. Ebbe az irányba hat a kerettanterv egyik elvárása is, amely szerint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, valamint a leverését követő önkényuralom és a dualizmus korát a diákok kritikai gondolkodásának fejlesztése érdekében az egyes személyiségek döntési helyzeteinek körültekintő mérlegelésével kell bemutatni, erre pedig elsőrangúan alkalmas Ferenc József alakja.
“A köznevelési dokumentumokban – kerettanterv, tankönyvek – kiegyensúlyozott Ferenc József-kép él. Az uralkodó megítélésének elsőrendű kulcskérdése az 1849-es megtorlás. Itt a tankönyvek kitérnek az uralkodó céljaira és döntésének motivációira, nem egyszerű, sablonos módon mutatják be a kérdést” – hangsúlyozta Nánay Mihály, aki szerint hasonló a helyzet a kiegyezéssel, amelyet a nemzetközi környezetbe ágyazva, a mozgástér szabta kereteket figyelembe véve tanítanak.
“Az első világháború kitörésekor azonban talán kicsit hangsúlyosabban is meg lehetne jeleníteni a király felelősségét, Tisza István eleinte tanúsított ellenállása mellett, egyúttal jelezve, hogy az igazán nagy horderejű kérdésekben (külpolitika, hadügy) a végső szót 1914-ben is az uralkodó mondta ki” – fűzte hozzá. Nánay Mihály úgy vélte: érdekes lenne egy Ferenc József uralkodását összegző, értékelő tananyagrész, de a szűkös tankönyvi keretek közé ezt is bezsúfolni szinte lehetetlen.
“Azt gondolom, és ebben talán nincs is vita a szakmában, hogy a 21. században objektív és reális, sok szempontot bemutató történelemoktatásra van szükség” – emelte ki a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke, megjegyezve, hogy ezen belül még mindig bőven van lehetőség a magyar történelem sarkalatos eseményinek, jelenségeinek bemutatásakor a nemzeti identitás megalapozására, elmélyítésére.
A kutatóként a Habsburgok “magyar ágával” – Magyarrá lett Habsburgok címmel 2015-ben jelentett meg monográfiát – és József Ágost főherceg (1872-1962) életével foglalkozó történész kitért arra is: az ellentmondásos megítélésű uralkodói dinasztiának volt egy olyan ága, amely különösebb megszorítások nélkül egyértelműen pozitív szerepet játszott másfél évszázadon át a magyar közéletben.
“Magyarországra költöztek, ami már nagy szó volt, hiszen korábban az uralkodócsalád egyetlen tagja sem élt hosszabban itt, megtanultak magyarul, megismerték és megértették a magyar gondolkodást és a magyar célokat, szempontokat, melyekkel fokozatosan azonosulni is tudtak, sokszor akár Bécs rosszallását is kivívva” – hangsúlyozta Nánay Mihály. Emlékeztetett: Pest első köztéri szobra – amelyet ráadásul egyik 20. századi rendszer sem döntött le – a Habsburgok “magyar ágába” tartozó József nádoré, József Ágost főherceget pedig első világháborús katonák százezrei nevezték rajongva “József apánknak”.
Forrás: MTI
Finom támogatás
Finom támogatás
Finom támogatás – ezzel a szlogennel saját márkás szaloncukrot dob a piacra a Magyar Vöröskereszt. Minden eladott 350 grammos doboz után 300 forintot kap a Magyar Vöröskereszt. A vöröskeresztes szaloncukrokat december hetedikétől a készlet erejéig kizárólag a Tesco Magyarország hipermarketekben lehet megvásárolni.
A forrásbővítés új formájával jelentkezett tavasszal a Magyar Vöröskereszt, amely a hazai karitatív szervezetek közül elsőként vágott bele kereskedelmi tevékenységbe, sajátmárkás termékek forgalmazásával. A vállalkozást azzal a céllal hívták életre, hogy az adományok mellett kalkulálható és szabadon felhasználható anyagi erőforráshoz jussanak, melyet a kevésbé támogatott tevékenységeikre fordíthatnak. Emellett az emberek figyelmét is szeretnék ráirányítani az adományozás új formájára, arra hogy a termékek közötti tudatos választásukkal segíthetik a legnagyobb hazai humanitárius szervezet munkáját.
Az új kereskedelmi modell felállításával népszerű és keresett termékek árusításába kezdett a Magyar Vöröskereszt. Tavasszal zseb- és fejlámpákat dobtak piacra gyártó, forgalmazó és kereskedelmi partnerekkel üzleti alapon együttműködve. A lámpákat a Media Marktban lehet megvásárolni az év végéig, hamarosan pedig országszerte közel 100 hazai villamossági és műszaki kiskereskedelmi üzlet is árusítani fogja azokat. A lámpák a harmadik hónaptól kezdve nyereséget termeltek, az eddig eladott 800 termék után többszázezer forinttal bővült a Magyar Vöröskereszt szabadon felhasználható anyagi erőforrása, amelyet a katasztrófavédelmi tevékenységük fejlesztésére fognak fordítani, amelyhez egyébként maguk a termékek is köthetőek.
A „látható támogatás” szlogennel és a Magyar Vöröskereszt logójával márkázott elemlámpák után az ünnepi szezonra tekintettel, szaloncukorral bővül a sajátmárkás termékek köre. A szlogen ezúttal „finom támogatásra” módosul. A szaloncukrok zselés ízűek lesznek, különlegességük, hogy a Szerencsi Bonbon Kft. egyedi receptúrája szerint készülnek majd málnás, narancsos és citromos ízben, 70% kakaótartalmú étcsokoládéval bevonva. Minden eladott 350 grammos doboz után 300 forintot kap a Magyar Vöröskereszt. Az egyedi, még gyümölcsösebb ízű szaloncukrok klasszikus piros csomagolást kapnak, ami az ünnephez és a karitatív szervezet színvilágához egyaránt illeszkedik. A vöröskeresztes szaloncukrokat december hetedikétől a készlet erejéig kizárólag a Tesco hipermarketekben lehet megvásárolni.
Forrás: Vöröskereszt
Decemberig fizethetünk a régi 20.000 Ft-ossal
A Magyar Nemzeti Bank 2016. december 31-i határnappal bevonja a régi, 2015 előtt kibocsátott 20 000 forintos bankjegyeket, így azt követően azok a készpénzes vásárlások során már nem lesznek használhatóak. 2017. január 1-től kizárólag a 2015 decemberétől kibocsátott, megújított 20 000 forintos bankjegyek maradnak – törvényes fizetőeszközként – a készpénzforgalomban.
20.000 Ft-os bankjegy, MNB
A 20 000 forintos bankjegyek cseréje – a körültekintő jegybanki előkészítésnek köszönhetően – kedvező ütemben, zökkenőmentesen halad, jelenleg e címlet forgalom-ban levő állományának már közel 75%-át a megújított bankjegyek teszik ki. Fontos azonban, hogy a régi 20 000 forintos bankjegyek a bevonási határnapot követően sem veszítik el értéküket. A hitelintézetek és a posta 2019. december 31-ig, a jegybank pedig a bevonástól számított húsz évig – 2036 decemberének végéig –díjmentesen váltja át törvényes fizetőeszközre a forgalomból bevont 20 000 forintos bankjegyeket.
Forrás: MNB
Legutóbbi hozzászólások